" Sok ország ellen tartottak már világszerte demonstrációkat, de olyan mértékű és minőségű elementáris gyűlölet, mint amit a zsidó állam kap, nem ért más államot soha. Az Egyesült Államok sem. Még a rasszista Dél-Afrika sem, anno. A kommunista országok pedig, amelyek a Szovjetunió vezetésével úgy százmillió embert nyírtak ki, soha nem voltak célpontjai a nyugati haladó erőknek.
Izrael ebben is unikum, és akárhogy nézzük, ez a tény elválaszthatatlan az állam zsidó jellegétől. Modernizált és globalizált formában, de bizony a klasszikus antiszemitizmus él tovább, annak nyelvezete, attitűdje bukkan fel a magát álszenten "anticionistának" vagy "Izrael-kritikusnak" tituláló kritika mélyéről. Az információs társadalom korában hatékonyabban lehet gyűlölködni, és az Izrael-ellenes gyűlölködés bizony remekül egyesíti az európai radikális baloldalt a szélsőjobbos és iszlamista közeggel.
Nehogy már Izraelt ne lehessen kritizálni? Ne vicceljünk. Szinte csak Izraelt lehet. Nem is akárhogy. Gáza ürügyén sokan a legperverzebb fantáziáikat élik ki.
"We are Hamas" - hirdették a londoni transzparensek - gondolom ez lett abból, hogy "We are the world", ami ugye nem jött be. Renato Martino vatikáni bíboros a Gázai övezetet "nagy koncentrációs tábornak" nevezte, gondolom a termékeny zsidó-keresztény párbeszéd jegyében. "A zsidó etnikumot ki kellene toloncolni Belgiumból" - mondta egy brüsszeli nő a Népszabadság tudósítójának.
Ugyanebben a lapban Aczél Endre "Izrael kegyetlen megtorló hadjáratáról", "nyers erőszakról", "bosszúcsapásról" értekezik, Tamás Gáspár Miklós "a védtelen Gázai övezet" elleni "bestiális kegyetlenségű terrortámadásról" ír, hangütésben immár semmiben sem különbözve a "polgári" Magyar Nemzet döbbenetesen ostoba és előítéletes kommentárjaitól.
Brit, olasz, norvég szakszervezetek Izrael bojkottjára szólítanak fel (vö. Kauft nicht bei Juden), és ezt hirdetik olyan prominens antiglobalisták is, mint Naomi Klein. És ez még semmi.
Párizsban ismeretlenek két benzinbombát dobtak egy zsinagógára, egy héttel azelőtt valaki Toulouse-ban nekivezette kocsiját a zsinagóga bejáratának, majd felgyújtotta az autót. Londonban is zsinagógára támadtak ismeretlenek, a svédországi Helsingborgban a zsidó közösségi házat gyújtották fel. Németországban és Hollandiában is "Hamas, Hamas, Jews to the gas"-t kiáltoztak. Ja, és szinte minden tüntetés rituális eleme az izraeli (és persze amerikai) zászló elégetése. Ezt nevezzük legitim Izrael-kritikának, emberi jogi alapon?
Emlékeztetőül: mindezt az váltotta ki, hogy egy ország hosszú évek után úgy döntött, nem hagyja, hogy rakétákkal meg aknákkal támadják a polgárait. Ennek az országnak, pontosabban ennek a népnek a fél világ nem tudja megbocsátani, hogy még egyszer nem hagyja magát. Mi lesz itt, ha az izraeliek véletlenül - ha csak átmenetileg is, katonailag - győznek Gázában?
*
Mi a közös az ENSZ-ben, az EU-ban, az Amnesty International-ben és a többi, azonnali "tűzszünetet" követelő szervezetben? Először is az, hogy az utcai tüntetőkkel ellentétben nem Izraelt, hanem mindkét felet egyformán hibáztatják a bajokért, ami talán még rosszabb. Az utcai komcsi/iszlamista plebsz ugyanis csak amorális (erkölcsi érzék nélküli) és többnyire antiszemita, ezek a jótét lelkek azonban elvileg a globális joguralom, ill. a civil kontroll intézményei, nem mindegy tehát, mekkora adag morális relativizmussal fertőzik a jövő generációit.
Akit az egész gázai történetből csak a gázai civil lakosság szenvedése, e (valóban tragikus) szenvedés azonnali leállítása érdekel, az apolitikus és cinikus módon megfeledkezik okról és okozatról, tettesről és áldozatról, illetve olyan helyzetet konzerválna egy álságos "tűzszünettel", ami elfedi, azaz növeli a bajt.
Az EU cseh elnöksége január 9-én "mélységes aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy Izrael további katonai akciókat hajt végre a Gázai övezetben, másfelől pedig folytatódnak az Izrael elleni, válogatás nélküli rakétatámadások". Ezt így együtt, egyfelől, másfelől? Tettes, áldozat, édes mindegy?
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyancsak január 9-én elfogadott, 1860-as számú határozata még egy szóval sem említi a Hamászt, mindenkit felszólít arra, hogy mosmá' hagyják abba a durvulást, Izrael pedig vonuljon vissza. Ez remek, de eddig is vissza voltak vonulva, az ENSZ által meg nem nevezettek pedig egyrészt lőtték őket, másrészt hogyan képzeljük a békét egy olyan terror-hatósággal, amely nem fogadja el a puszta létünket? Hm, ENSZ?
A dokumentum egyetlen konkrét eleme az utolsó, 10. pont, mely szerint a BT "úgy dönt, hogy a továbbiakban is figyelemmel kíséri az ügyet". A világ fellélegezhet. "
Ennek az egyébként hitetlen publicistának is feltűnik az az elementáris gyűlölet, amit Izrael kap és amilyen felháborodást soha más nem kap, noha azok összehasonlíthatatlanul gonoszabb dolgokat csinálnak.
Ő hitetlen, tehát nem értheti a magyarázatot, de a keresztények tudhatják.
üdv
ex
|