Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 56 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő
 

Re: Másság vagy hasonló
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 09., szerda 13:09 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 08:52
Hozzászólások: 4464
köszi, ez nagyon érdekes volt :)

_________________
/mT


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 09., szerda 13:47 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 08:52
Hozzászólások: 4464
khmmm...

ez a cikk már kevésbé "jött jól le"

a szerző is "érdekes":

Idézet:
...
- Mi az, ami most leginkább foglalkoztatja?

- Körülbelül úgy két-három éve a szúfizmussal foglalkozom, ami nagymértékben hasonlít a keresztény misztikához. A szúfizmusnak hallatlanul gazdag irodalma van, és sokkal integránsabb módon épült bele az iszlámba, mint a keresztény misztika a kereszténységbe. De ezen felül általában az iszlám is komoly értékeket képvisel, különösen a mai helyzetben, ugyanis a jelenlegi körülmények között az iszlám az egyetlen olyan vallás, ami az euro-amerikai kultúra mindent legázoló erejének még úgy-ahogy ellen tud állni. Ennek a valóságos szubkultúrának az iszlám kivételével gyakorlatilag már a világ minden kulturális-vallási régiója behódolt. Az iszlám világ tehát idegen test lett a világban, és ezt az idegen testet a világnak ki kell vetnie magából. Ezt a feladatot vállalta magára az Egyesült Államok. Bombákkal egyengetik a majdani kulturális hódítás útját! Valódi vallásháború ez az iszlám ellen, de a támadó fél nem keresztény. Hogy akkor mi? Ez jó kérdés. Valójában nem elpusztítani akarják az iszlám világot, hanem megrontani. Azt akarják csinálni belőle, mint amit például a kereszténységből: legyen, de jelentősége ne legyen. A pusztítás által csak a megrontás feltételeit akarják megteremteni. Úgy is mondhatnám, hogy Irakban bombákkal egyengetik a "Big Brother" útját.
...
- Mondana néhány szót az Ön által ez idáig megismert spirituális utak nehézségeiről?

- Valójában azt lehet mondani, hogy mindenféle igazán magasra vezető spirituális út szinte alig járható. Ez éppúgy igaz a különféle távol-keleti ösvényekre, mint a jézusi útra. Ezek mind szűk ösvények; kevesen találnak rájuk, és akik rájuk is találnak, azok közül is csak egy "maroknyi nyáj" számára járhatók, s akik számára járhatók, azok közül is csak nagyon kevesen érnek célba. Minden egyes út mindig megtalálja azt az egy-két embert, aki azon sikerrel tud előrehaladni. Vannak ugyan könnyebb meg nehezebb utak, de alapvetően mindegyik nehéz. Azok a képességek, amelyek oly hasznosak az élet legkülönfélébb területein, e területen szinte hasznavehetetlenek. Például az az akarat, amely nem ismer lehetetlent a külső világ dolgaiban, erőtlenül áll a spiritualitás követelményei előtt.

_________________
/mT


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 09., szerda 15:57 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Eeyore írta:
Ez az írás arról szól, hogy az evolúció azért nem fogadható el (elvileg, tudatilag), mert az ember mindig ahhoz akar hasonlóvá válni, amiből származtatja magát.


A humánetológia azzal számol, hogy az emberi közösségek vetélkednek egymással. Így csoport evolúcióról van szó az emberi fejlődés esetében, nem pedig genetikai alapú az emberi fejlődés az etológus tudósok szerint. Az általam berakott cikk éppen ezt mutatja példának többek között, amikor a cölibátust teljes komolysággal vevő közösség megszűnt létezni éppen a csoport működését szabályzó ideológia rossz volta miatt.

Ilyen értelemben mi keresztyének csak azt mondhatjuk, hogy a csoport evolúció igazolja a hitünket, hiszen amikor mi ahhoz hasonlónak akarjuk tartani magunkat, akiben hiszünk, akkor mára Ő vált győztes gondolattá a sokféle versengő ideológia között.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 10., csütörtök 14:54 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Hát ha ez a másság topic, akkor szerintem ez az undorító link is elfér benne az indextől. Figyelmeztetésül:

http://velvet.hu/poronty/2009/09/09/mas ... teveseket/


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 12., szombat 20:58 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Szerintem ez a "2 apa" azt jelenti náluk, hogy egyszerre két apa neveli a gyereket, holott Jézus esetében ez nem volt így, hiszen József és Mária nevelték Őt. Ez a 2 apázás voltaképpen blasztfémia.

No ez ellen tiltakozhatott a hitgyüli nagyon is jogosan. Merthogy a normális családmodell az anya és az apa párosa, nem pedig két apa párosa.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 12., szombat 21:54 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
Eeyore!
Látod, Rosta kapásból megértette, hogy mi ebben a sértő.
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 12., szombat 22:10 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
Eeyore írta:
Ezt nem mondod komolyan. Azt gondolod, hogy a melegek azt gondolják, hogy Mária férfi volt?
Szerintem csakis arra érthették, hogy még Jézus Krisztus családja is eltért az egyházak általi elvárástól, hiszen Jézust más nevelte fel, mint aki nemzette. Egyébként nekem ez valóban furcsa, hogy amennyire bővölködik a Biblia a keresztény családeszménytől eltérő példákban, annyira szűkölködik az elvárt családmodell konkrét példáinak bemutatásával. Jób, Izsák-Rebeka, József-Mária, Akvila-Priscilla. Hirtelen nem jut több az eszembe, az eltérő példákból annál több.
Na mindegy, itt most nem az a téma. Meg nem lényeges.

Mostanában sűrűn fordul elő, hogy egyszerű magától értetődő dolgokat nem értesz meg.
Ezen el kellen gondolkodnod.
A kérdésedre a választ pedig remélem Rosta megválaszolja.
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 19., szombat 19:54 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Ez a genderizmus nekem még nemigazán érte el az érzékelési szintemet. Lehet mondani, hogy egy kis gondolás cikk juttatta eszembe, hogy itt a Parókián is vitatkoztunk erről a 2 apáról, az Indu is írt valami dolgozatot a genderizmusról:

http://www.gondola.hu/cikkek/cikk.php?szal=67012

Eggyel továbbklikkeltem, itt meg valami borzalmak kezdenek kinőni a földből:

http://www.gondola.hu/cikkek/cikkek/63676

Mi történik itt, ez tényleg létező dolog lenne? Azt hiszem neki kell lassan ülni a google-nak és át kell nézni a dolgot, mert ez valami komoly dolognak tűnik.

Kedves Indu, mit lehet erről a dologról tudni? Jól tudom, hogy te írtál valami dolgozatot erről?


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 19., szombat 21:31 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
Arról van szó, hogy folyik egy nagyon erős értékvesztő "pogány kultúrforradalom" aminek része a hagyományos bibliai családi értékek felekézése és a torzult homo életforma normálisnak, természetesnek való elfogadtatása.
Nagyon jó az alábbi cikk is főleg figyelmetekbe ajánlom a keretes írást.
http://www.hetek.hu/fokusz/200909/nincs ... as_ugyeben
A homolobbi nagy fegyvere, hogy a média, a művészet és a divatiparban túl vannak reprezentálva és nagyon erőszakosan terjeszik az értéktelenségüket.
A tudományosnak feltűntetett homo mítoszokat meg gyakorlatilag a tudomány világába működő buzik alkották, a tudományt is meghamisítva a saját elfogadtatási harcuk eszközévé tették.
Kinsley "tudományos" felmérésének szinte az egész világ bedőlt.
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 19., szombat 21:51 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Szerintem a média stb területen való túlreprezentáltságnak valami nyomós oka van. Maguktól csak úgy nem lesznek bizonyos területeken túlreprezentáltak. Túlzottan általános és mindenre kiterjedő ez az egész, hogy néhány divatszakember, meg riporter nyakába lehessen varrni ezt az egészen az ENSZ-ig nyúló szervezkedést.

A Pat Robertson nem mond erről valamit esetleg? Komolyan!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 19., szombat 22:13 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
rosta írta:
Szerintem a média stb területen való túlreprezentáltságnak valami nyomós oka van. Maguktól csak úgy nem lesznek bizonyos területeken túlreprezentáltak. Túlzottan általános és mindenre kiterjedő ez az egész, hogy néhány divatszakember, meg riporter nyakába lehessen varrni ezt az egészen az ENSZ-ig nyúló szervezkedést.

A Pat Robertson nem mond erről valamit esetleg? Komolyan!

Szó sincs nyakba varrásról. (illetve nem lehet azt mondani, hogy nem ludasak a dologba, és nem csak néhányról van szó, de a lényeg, hogy kommunikációs pozicióban vannak, ezzel együtt sem ők a fővállalkozók) Az aposztázia a korszellem az aminek a nyakába lehet varrni, és ez a korszellem nyit tered ezeknek az embereknek eszméknek, világnézeteknek, amelyek aztán erősítik a folyamatot.
Ha e mögött is összeesküvést keresel, .... nos egy valódi összeeskövés van és működik az összes baj mögött azt pedig a sátán szervezi.
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 20., vasárnap 14:56 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
exrefis írta:
Ha e mögött is összeesküvést keresel, .... nos egy valódi összeeskövés van és működik az összes baj mögött azt pedig a sátán szervezi.


Szerintem is a sátán szervezi, no meg annak a földi helytartói.

Pokol Béla egyetemi tanár írta:
Luhmanntól való eltérésünk tehát itt abban áll, hogy
szakítunk azzal az álláspontjával, miszerint a funkcionálisan
differenciálódott társadalmak egyes alrendszerei egységesen
fontosak az össztársadalom meghatározása szempontjából, és
kiemeljük a politikai és a jogi közigazgatási alrendszert, illetve
a formális gazdaság (piaci-pénzmechanizmusok) alrendszerét
mint össztársadalmi integrációs alrendszereket. Ez azt jelenti,
hogy bár kiemelkedõ szerepe van pl. a tudománynak, a mûvészetnek
vagy az egészségügynek is a modern társadalmak teljesítményében,
ám ezek nem tudják össztársadalmilag meghatározni
az összes alrendszer kereteit, szemben a politikai-jogi
vagy a piaci-pénzügyi mechanizmusokkal. Ezzel a korrekcióval
(ahogy a társadalmi alrendszerek leszûkítése utáni professzionális
intézményrendszerek és a mindennapi élet kettõsével is)
ismét kissé Habermas felé tértünk el az eredeti luhmanni rendszerelmélethez
képest, mivel Habermas eleve csak ezt a két
képzõdményt tekinti rendszernek a társadalmi szervezõdésen
belül (lásd Habermas 1981, II: 221–293). Persze tõle eltérõen
mi elfogadjuk Luhmann-nal együtt azt, hogy a tudomány, a mûvészeti
ágak, a vallási szféra, a tömegkommunikáció, az egészségügyi
szféra stb. szintén funkcionális alrendszerként szervezõdnek
meg, csak ott térünk el Luhmanntól, hogy ezeket az
össztársadalmi szervezõdés szempontjából kisebb hatókörrel
látjuk mûködni.
A piaci szervezõdés és a személytelen, pénzen keresztüli koordináció
hatékonnyá teszi a legtöbb funkcionális szektoron belül
kifejtett tevékenységet, így azok a társadalmak, melyek ezt
a szervezõdést tartósan és széleskörûen tudták megvalósítani a
termelés és szolgáltatások területén, kiemelkedtek katonailag is
a nyugati civilizáció országai között is. Az elmúlt évszázadban a
katonai sikeresség nagyrészt azon is nyugodott, hogy a természeti
állapothoz közelebbi kötöttségeket és tradíciókat le tudták-
e oldani, és a szabadabbá váló tevékenységeket a konkurencia
keretei között a piacon és a pénzre bízva tudták-e megszervezni.
Európában ennek révén tudtak a nyugat-európai országok
kiemelkedni az 1500-as évektõl, és a kis önellátó közösségekbõl
és a merev rendi széttagolásból kiszabaduló társadalmak átfogóbb
egységekben szervezõdtek. Anglia szabad piaci szervezõdést
erõteljesebben megvalósító társadalma és a kontinentális
Európa nyugati felén kibomló városiasodás a világ egészét meghódítani
képes ipari és katonai potenciált hozott létre.


A funkcionális alrendszerek kettõs racionalitásának nevezett
jelenség létrejötte tehát az embecsoport-dominancia nézõpontjából
– miközben rugalmas szervezõdést tesz lehetõvé – a
banki-pénzhatalom terjedése miatt alapvetõ gondokat is jelent.
A piac és az ezt közvetítõ pénz szervezi meg – belsõ logikájukon
alapuló szerzõdési mechanizmusok mellett és azokat torzítva,
féloldalassá téve – egyre inkább az egyes kulturális szférákat: a
mûvészeti ágakat, az egyetemi-tudományos szférát, a tömegkommunikációs
szférát. A sajtópiac, a médiapiac, a könyvpiac,
a politikai piac, az oktatási piac, a sportpiac, az ügyvédi piac és
nem utolsósorban a fokozatosan terjedõ katonai szolgáltatások
piaca stb. révén a pénzhatalom egyre szélesebben áthatja a társadalom
minden részét. Ha tehát az elmúlt fél évszázadot veszszük
szemügyre a nyugati civilizáció vonatkozásában, akkor a
társadalmak funkcionális differenciálódása mellett legalább
ilyen jelentõséggel a politikai demokrácia hatókörének szûkülését
és a banki-pénzhatalom hatókörének kitágulását kell
megállapítani

A funkcionális rendszerelmélet egyik hibája tehát abban áll,
hogy csak az össztársadalom funkcionális széttagolódását emeli
ki, és az egyes alrendszerek egyenértékûségét állítja az
össztársadalom integrációja szempontjából. Megfogalmazása
szerint a társadalomnak csak egyenlõ fontosságú funkcionális
alrendszerei vannak, melyek számára az összes többi alrendszer
egységes környezetté süllyed le. Ezzel letakarja a politikai-
közigazgatási, illetve a piaci-pénzmechanizmusokon keresztüli
átfogóbb integráció létét, és az e kettõ közötti eltolódásokat,
illetve mindezek behatását az egyes funkcionális alrendszerek
belsõ mûködésébe. A másik alapvetõ hibája, hogy csak a
funkcionális mechanizmusok általi társadalmi tagoltságot mutatja
be, és az ezekre ható embercsoport-tagoltságokat, és az
egyes embercsoportok küzdelmeit eltávolítja az alrendszerek
mûködésének megértésébõl.

Az össztársadalmilag domináns tõkéscsoport tehát több funkcionális
alrendszer párhuzamos befolyásolásával mintegy füzérré
alakítja az egyes alrendszereken belüli forrásokat, és ezzel
további hatalmi forrást tud szerezni az össztársadalmi dominanciáért
küzdõ többi tõkéscsoporttal szemben. Tanszéket alapítanak,
egyetemi alapítványokat és tudományos ösztöndíjakat
hoznak létre, és politikai céljaik szerint szelektált professzori
gárdát alakítanak ki ezek segítségével, majd a tömegmédiumokban
levõ pozícióik révén gyorsan kéznél lévõ „nemzetközileg
elismert szakértõként” bármikor milliós tömegek elõtt nyilatkoztatják
ezeket, a politikai küzdelmek szerint éppen aktuális
célok érdekében. Így politikai érdekeiket rejtve, mint „szakmai”
érveket tudják prezentálni. De ugyanígy színházakat,
hangversenytermeket, könyvterjesztõ hálózatokat kezel a szellemi
szektorokba behatoló pénzhatalom, uralja a könyvpiacot, a
zenepiacot, nyilvánossághoz juttatja a politikailag közelálló
vagy legalább semleges alkotókat, és kirekeszti a politikailag
szembeszegülõ alkotókat innen. E szankciók pedig ismertekké
válnak az egyes szellemi szektorokban, és már eleve elrettentik
az alkotók nagyobb részét olyan elemzések, mûvészeti termékek
létrehozatalától, melyért büntetést kaphatnak a kulturális
piacukon hegemón helyzetben levõ pénzhatalom embercsoportjaitól.
Sok-sok millió ember besulykolt véleményei, meghatározott
eseményekkel szemben kialakított pozitív, másokkal szembeni
negatív érzelmi beállítottságaik így rejtetten az
össztársadalmilag domináns pénzhatalom által létrehozottak, és
ez a nyílt erõszak minimuma mellett tudja uralmukat biztosítani.
Persze ez a fajta nyílt erõszak is létezik, és a domináns tõkéscsoport
számára fontos események, hitek kétségbevonóit
akár büntetõjogi eszközökkel is szankcionálják, és mint „szélsõségest”
a társadalom peremére szorítják a banki-pénzhatalom
köré fonódott embercsoportok


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 20., vasárnap 15:12 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Kedves Eeyore, ez a bohóc Nagy Feró tényleg mindig telibe talál.

Ami az afroamerikai színésznőt illeti szerintem a szivárványos felvonolásnak drukkolt a végén, ha jól értem és a hölgy talán kísérletet tesz az ő szüleit még szegregációban tartó Amerikából kioktatni Magyarországot. Nem tudja szegény, miért is tudná, hogy amikor nálunk Magyarországon a vallásszabadságról és az emberi egyenlőségről a Tordai országgyűlés 1568-ban elsőként hirdette ki a vallásszabadságot, amely az egyetemes emberi jogok felé tett legelső lépés, akkor még az ő ősei békésen éltek afrikai népükkel egyetemben. Az ő őseinek az összes hányattatása csak ezután kezdődött meg az ő csodálatos Amerikájában.

Ilyen értelemben, ha a szégyenre gondolunk azt hiszem mi magyarok nem nagyon szégyenkezhetünk.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 20., vasárnap 16:14 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Kedves Eeyore, a szégyen filozófiád szerintem kidolgozásra szorul, a szeretetnek nem a szégyen az ellentetje szerintem. Szerintem a szégyen teljesen más régiókban mozog.

A dölyföt a kis afroamerikai pézeszsákocska színésznőnél látom, mégha csak ajánlásszerűen is osztaná a hatalmi körből a pc korrekt idiotizmusait. Amire én csak rámutathatok innen, hogy coki!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Másság vagy hasonló
HozzászólásElküldve: 2009. szept. 20., vasárnap 16:37 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
Hú Rosta, te tényleg egy szellemi mazohista vagy, hogy képes vagy önként Pokol Bélát olvasni. :D
Foglald már össze a lényeget két sorban és aztán megbeszélhetjük.

Nagy Feró csak azt érzi, hogy van valami nagyon szánalmas az Európa utáni kapaszkodásunkban, csak nem érti a lényeget, ahogy a legtöbben.

WG meg nagyon primitív módon keveri össze a szabadságot a buzik kamingautjával.
Azt a nagyon fals dolgot elfelejti ő is, hogy mikozben a buzik elfogadásért küzdenek, közben éppen ők azok akik egy másik másként gondolkodó társaságot közben durván sértenek és kirekesztenek.

üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 56 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 23 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség