2Kor 6,14-16:

ezt mihez kapcsolódva írod?

A szenthez, mert ez a szentség! Az Isten számára lefoglalt.
Az a döbbenetes, hogy olyan figyelmeztetéseket olvasunk a Korintusi gyülekezet felé, amit, ha a tisztaságot, bűntelenséget szemelőt tartva vizsgálunk, kizártnak gondolhatjuk, hogy ezek az emberek szentek voltak. Megszentelődtek, de jelen időben történő szentségük az elválasztáson alapult.

Indu, én is másoltam már be pl. Zrinyitől egy verset a hitéről.
Semmi hatása sem volt, pedig gyönyörűség, hogy ugyan az a Krisztus volt a vezetője, mint ma nekünk.
Kuruc is másolt be írást István királytól, semmi hatása sem volt.

Miért fontos István szentsége? Nem az üdvösség miatt, hiszen arról örökké vitatkozhatnánk, hanem azért, hogy keresztyén volt, vagy sem.
Keresztyén vezetőnek lehet mondani, keresztyén uralkodónak, vagy sem?

Én úgy látom, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a sámánizmusból kivezesse ezt a népet és a kor egyetlen keresztyén felekezete felé terelje a nemzetet.

Kedves Literaty!

Olvasunk a Bibliában arról, hogy tárgyak lehetnek szentek? Lehetséges, hogy ma is van akár olyan hely, amit Isten megszentel a jelenlétével?

Péter

Egyrészről a korinthusiak szentségének bizonyítására:
Az Istennek elkülönített, akkor is, ha pillanatnyilag semmi nem látszik a szentségéből, szent. (Tehát ugyanazt "mondom", amit te)
Másfelől meg Szent István 'szentségéhez' kapcsolódva. A felemás igát én nem a házasság igájára értem ugyanis, hanem arra, amikor a szent dolgok a profánnal elkeverten jelennek meg valaki gondolkodásában. Amikor nem válik el élesen az Isten szerinti szentség a földi "szentségtől". Tehát itt is ugyanazt "mondom", amit te.
Tisztább ügynek tartom például hívő megközelítésből, ha mondjuk egy iromány, akármelyik, nyíltan ateista akár, mint ha profán gondolatokkal elkeverve jelennek meg kereszténynek tűnő gondolatok. A hatalomtól mindenkor elkülönülő kereszténységet is jobb állapotnak tartom, még akkor is, ha ez az elkülönülés nyílt üldözéshez vezet, mint a hatalommal megkínált kereszténységet.

Azért fontos, mert ő katolikus értelemben szent és nem bibliai értelemben.
Bibliai értelemben keresztény sem volt.
Mint mondtam, a magyarság nem találkozott a bibliai kereszténységgel. Addigra a katolikus egyház már velejéig romlott volt és nem keresztény, csak terminológiákban, hanem keresztény üldöző.
István politikus volt. Meg vagyok győződve, ha az akkori Európa buddhista lett volna, akkor buddhizmusta téríti át a magyarokat, mert akkor az volt a túlélés útja.
Erre a kereszténységre való hivatkozás nem hiányzik az alkotmányból, a szentkorona tan pedig egyszerű bálványimádás.
Ez az egyik problémája az alkotmánytervezetnek, annak ellenére, hogy van benne néhány nagyon jó tétel. Jobb lenne egy modern jövőbe tekintő alkotmányt alkotni, és ha tiszteli akarjuk Istvánt, ezzel tisztelnénk leginkább, hiszen ő is egy jövőbe tekintőt alkotott anno.
üdv
ex

És még is Szent, ahogyan Saul.

Kedves Péter!
Saul, keresztényüldöző korszakában nem volt szent. A megtérése, "pálfordulása" után lett szent.
Ilyen a katolikus egyházzal nem történt. Éppen ellenkezőleg, a tévedhetetlenség dogmával a változatlanságukat jelentették ki, vagyis közösséget vállatak az összes antikrisztusi bűnnel, ahelyett, hogy kárnak és szemétnek ítélték volna, ahogy Pál tette.
üdv
ex

A szentkorona tanon túl is vannak bajok az új tervezettel.
Papp lajos aztán nem mondható se baloldalinak, se liberálisnak.
http://www.youtube.com/watch?v=1zw2ZKdN8y0&

Tévedés, Pál már Saul korában is szent volt.
A katolikus felekezet pedig Krisztus teste, akár milyen állapotban is volt, vagy van Krisztus változtatja, függetlenül az emberi kijelentésektől!

Nem hallottam most sem pontosan megjelölt kritikát az alkotmányról.
Azt hallottam, hogy a valóságban másként lehetnek dolgok, de ennek nincs köze az alkotmányban foglalt alapszabályhoz. Olyan jó, hogy már működik az új alkotmány, mert erre hivatkozott ez az ember.

Talán azt hiányolta, hogy a politikusoknak legyen pszichikai vizsgálata.
ok, de akkor ki választ?

Annak örülök, hogy az alkotmány kidolgozásában látható módon Krisztusban testvéreim is jelen voltak.
Mint só, megjelenik ez az alkotmányban.
Természetesen nem szent irat az alkotmány, nem Isten Szava, hiszen ez csak egyedül a Biblia a maga teljességében.

>Tévedés, Pál már Saul korában is szent volt.
Ez így nagyon félrevivő megfogalmazás, bár érteni vélem, hogy Isten előreismerése alapján mondod ezt. Pál maga bánkódott (nyilván) azon, hogy üldözte az egyházat, és abban az állapotában, abban az időpontban még nem is volt Isten által megszólítva, elkülönítve stb.

>A katolikus felekezet pedig Krisztus teste, akár milyen állapotban is volt, vagy van Krisztus változtatja, függetlenül az emberi kijelentésektől!
Nem felekezetek a Krisztus teste, hanem az egyes hívők. Még katolikus szerzők is beazonosítják Rómát a Jelenések könyve Babilonjának, meg is lepődtem ezen... Jézus sztem nem felekezeteket, teológiákat ismer el, hanem cselekedted? nem cselekedted? jobbra - balra.

Itt most nem a korábbi ki a zsidó témához, hanem arra példának, hogy lehet valaki része valaminek, ami korábban még kóser volt, aztán a sátán zsinagógája lett. Nincs olyan, hogy valami szent függetlenül az állapotától. Ez szerintem nagyon veszélyes, laza kereszténység irányába vinne: mindegy, hogy mit csinálok, mert úgyis szent vagyok, és a vége csak jó lehet... Hát nem.

Kedves Indu!

Számunkra valóban befoghatatlan, de a kiválasztásunk előbb megtörténik, mint az, hogy ezt észleljük és akarjuk. Isten részéről a szentség már kész van a Krisztusban való kiválasztás alapján, aztán persze jön a naponkénti átvétele ennek.

Ef 1,4 A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által,



A jelenések könyvében is közösségekről beszél az Úr és korábban is több akolról.
Persze van személyes felelősség, de Krisztus teste egyénekből és a belőlük épült templomból áll.

1Pt 2,5 Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.

Krisztus teste felekezetekre és gyülekezetekre osztódott. Meg lett törve, ilyen szinten is, de Ő ezt miértünk engedte.

Az idézett Ige a Sátán zsinagógáját hozza elénk. Igen magas labda, nem ütöm le.
Rómát azonosítani Babilonnal nekem elfogadhatatlan.



Pedig ez az igazság és nem laza, hanem szabad.
A helyzetem Isten előtt "kiválasztott Krisztusban", azaz szent.
Az, hogy engedelmesebb, vagy engedetlenebb időszakomat élem, nem változtat a fenti tényen és ez a szabadság vezet el oda, hogy valóban szent legyen az életem és ne olyan "igaz", mint a farizeusoké volt.
Aki azt mondja, hogy mind1 mit teszek, mert úgy is szent vagyok, az nem tart naponkénti bűnbánatot, nem engedi, hogy Isten Lelke és Igéje vizsgálja.
Akit Isten kiválasztott és elhívott, azt erre az útra teszi rá, a naponkénti önvizsgálatra.
De én hiszem, hogy az üdvösségem SOHA nem azon az alapon áll fenn, hogy én mit tettem és mit nem tettem.
Sőt, az igaz tetteim is mindig azok, amiket a Szent Lélek és az Ige cselekszik bennem és általam.
A többi "jó cselekedetem" Isten előtt hamisság. (lehet a környezetem szépnek látja)

Én hiszem, hogy lehet az embernek üdvbizonyossága Jézus Krisztusért, az Ő érdeméért!

[quote="Indu]Nincs olyan, hogy valami szent függetlenül az állapotától. Ez szerintem nagyon veszélyes, laza kereszténység irányába vinne: mindegy, hogy mit csinálok, mert úgyis szent vagyok, és a vége csak jó lehet... Hát nem.[/quote]
Amennyiben a szentség Isten számára elkülönítettet, félretettet jelent, az nem a hívő állapotát, hanem a helyét jelenti, logikusan. Istené vagyok, ez csak tudható, nem? Különben mit jelent a megtérés, ha nem ezt a bizonyosságot, hogy pillanatnyi állapotomtól függetlenül jó kezekben vagyok? A megkopott, bekoszolódott edény is, ha Istené, bármikor megtisztítható.
Miről szól különben a mi bizonyosságunk az örök élet felől, ha nem Jézus Krisztus mindenre elégséges áldozatán? Vagy hogyan méred be, hogy mekkora bűnnél veszted el az üdvösséget? Az veszélyes, ha Isten kegyelmét holmi fenyegetésekkel kiegészítve kínáljuk. Ennek semmi köze ahhoz, hogy "Elvégeztetett".

Sziasztok!

És mi van, ha valaki 10 évig átvette, és utána többet nem veszi át?
Mire mondja azt a példázat, hogy barátom, hogy jöttél ide, pedig nincsen menyegzői ruhád? (a fehér ruha a szentek tökéletes cselekedete Jel 19,8 Zak 3,4 - mindezek a megszentelődésről beszélnek, amit nyilván csak Istennel járva, tehát nem saját erőből lehet tenni, ellenben ha ez nincs, akkor a menyegzőről kizavarják a vendéget.)

Isten elhívása (kiválasztása) mint idézted az Ef 1,4 - et nem az érdemeink alapján történik, nem csak ránk vonatkozik, hanem Isten szándéka világos: azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Tehát hív mindenkit. De mégsem üdvözül mindenki. Sőt nagy hajótörések is vannak a Bibliában, jól indult, Isten választottja volt, elbukott (pl. Saul) Isten a hatalmas bölcsessége miatt persze előre tudja, hogy kik azok, akik mindvégig állhatatosak maradnak - és AZOK üdvözölnek. Nem független ez tőlünk! Ha nem vagy mindvégig állhatatos, nem üdvözülsz. Isten persze mindent meg fog tenni, hogy üdvözülhess. Szinte érthetetlen de még Júdásért és Pilátusért is iszonyúan küzdött!!! Pedig tudta, hogy nem lesz eredménye. De még akkor is - NEM rajta múlik a dolog.

Mindez nem azt jelenti, hogy ne legyen reménységünk, hogy aki elkezdte bennünk - az végig is viszi. De mindvégig állhatatosnak lenni, imádkozni és meg nem restülni - ez a mi részünk. Nem érdemszerző jó cselekedet - hanem életmentő gyógyszer a rák ellen, nem dicsőség ha bevesszük amit az orvos rendel.

Az Igéből mérhető le, a Szentlélek elleni bűnnél, ami tulképpen a végleges megkeményedés. Amikor már nem is zavar a bűn, vagy Római lev írja: felemelt kézzel vétkeznek, amikor már az a frankó ami rossz. Sztem egy hívő is tud ilyen állapotba kerülni. Pl Saul esete, ahogy Isten választottjából lépésről lépésre a tökéletes sötétségig, endori jósnőig stb. keményedik.

Üdv:
Indu