Az EU 2030-ra kitűzött célja, hogy az EU-s országok 20 %-al csökkentsék a kibocsátott széndioxidot. Célként olyan technológiát ajánl, hogy a kibocsátott széndioxidot a föld alatti üregekbe sajtolják vissza a tagállamok. Ez árban 100 $ per tonna árba kerül, míg a széndioxid kvóta csupán 6 $ körüli árba kerülne. A Parlamentünk erről éppen most vitázik.
Ide kapcsolódik, hogy Oláh György Nobel díjasunk évekkel ezelőtt bejelentett találmánya, a széndioxidból előállítható metanollal működtetett üzemanyag cella, amely egy az egyben képes áram termelésére. De a metanol benzinhez, gázolajhoz is keverhető.
Érdekes módon az utóbbi időben erről a szennyező széndioxidból metanolt előállító, majd energiát és vizet és széndioxidot szolgáltató rendszerről nincs semmiféle hír. Milyen komoly dolog lenne, ha a Nobel díjasunk találmányát hasznosíthatnánk! Ha tudtok valami továbbit erről a kérdésről, kérem tegyétek közzé. Köszönöm!
Vannak ennél komolyabb oldalak is. Hirtelen ezt vettem le a google-ból. :
a levegő szén-dioxid tartalmának megkötése és ipari felhasználása középtávon egyszerre segítheti az energia- és a környezetvédelmi gondok enyhítését, és lassíthatja a légszennyezés okozta klímaváltozást, a káros felmelegedést. Ennél is közelibb feladat és lehetőség, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat elégető hőerőművek, vegyipari üzemek füstgázaiból és más ipari kibocsátásokból kivonják a tömény szén-dioxidot, és átalakítsák metanollá.
Az Oláh-féle metanolgazdaság alapja, hogy a metanol nagy léptékű termelésével és felhasználásával csökkenteni lehet egyes országok, végső soron az emberiség függését az egyre gyorsabban fogyó - és dráguló - kőolaj- és földgázkészletektől, egyúttal az ipar és a közlekedés-szállítás által kibocsátott szén-dioxid megkötésével és újrafeldolgozásával mérsékelni lehessen a globális felmelegedés egyik fő okának tartott üvegházhatást.
A metanol önmagában és szigorúan véve nem megújuló energiaforrás, hanem olyan alternatív energiahordozó, melynek egyre fontosabb szerepet játszó alapanyaga, a szén-dioxid, továbbá a víz és a hidrogén is megújuló (megújítható) forrás, hiszen felhasználásuk során - emberi léptékben - nem fogyaszthatók el, nem meríthetők ki, szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal (szén, kőolaj, földgáz).
A metanol egyik fő felhasználási iránya a közlekedés és szállítás, mert önmagában is - és a belőle könnyen készíthető dimetil-éterrel együtt - kiváló gépjármű-üzemanyag, de benzinnel és dízelolajjal is keverhető. Így a metanolt használni lehet a belső égésű motorokban, ami javítja a hagyományos autók teljesítményét. De ami még ígéretesebb, az üzemanyagcellák új nemzedékében is: az Oláh György kutatóintézete és a Jet Propulsion Laboratórium kutatói által kifejlesztett közvetlen metanolalapú üzemanyagcellában (DMFC).
Csatolmány:
metanol_széndioxid.jpg [ 73.67 KiB | Megtekintve 5514 alkalommal. ]
Az üzemanyagcellák nagy előnye, hogy - szemben a hőerőgépekkel és a belsőégésű motorokkal - bennük az üzemanyag kémiai energiája nem alakul át hőenergiává és mechanikai energiává, hanem a kémiai energiából közvetlenül elektromos energia lesz. Ezért e cellák hatékony elektromosenergia-termelő rendszerek, amelyek magas energiasűrűséggel és alacsony hőmérsékleten működnek. A ma két legígéretesebbnek tartott típus a hidrogénalapú és a metanolalapú üzemanyagcella. A metanolt előnyben részesítő Oláh György szerint a hidrogén fő hátránya, hogy tárolása, szállítása és kezelése (fizikai és kémiai sajátosságai, például robbanékony természete miatt) sok veszélyt rejt magában. A hidrogéngázzal összehasonlítva a metanol nem igényli a cseppfolyósításhoz, illetve a nagy nyomás biztosításához szükséges nagy energiabefektetést. Mivel a metanol normál hőmérsékleten folyadék halmazállapotú (forráspontja 64,5 °C), kezelése, tárolása, elosztása és szállítása viszonylag egyszerű és biztonságos. A DMFC-rendszerek már megközelítették a közvetlenül hidrogénnel működő üzemanyagcellák egyszerűségét, ráadásul nem kell foglalkozni bennük a hidrogén fedélzeti előállításának, illetve tárolásának problémájával sem. Mivel a metanolos üzemanyagcella az elektromosáram-termelés közben csak vizet és szén-dioxidot bocsát ki, nincs egyéb károsanyag-kibocsátás, vagyis környezetbarát.