Blue highway ACE írta:
...avagy a klasszikus kérdés: Piaci szolgáltatás és szociális szolidaritás hogyan hangolható össze?
Tetszik a kérdés.
Véleményem szerint összehangolható, de nem könnyen.
Én a többiztosítós rendszert támogatom. A magyarországi helyzetet nem nagyon ismerem, de azt elmondhatom, mi van Szlovákiában. Azt hiszem, '93-tól van több biztosító. Az Általános Egészségbiztosító, ami valaha az egyetlen volt, sajnos még mindig monopol helyzetben van, ez nem jó. Tapasztalataim szerint ezzel a biztosítóval van a legtöbb bajuk a kórházaknak: megbízhatatlan, szőrszálhasogató módon keresi az ürügyeket, hogy ne kelljen fizetnie, rendszeresen mániázik ilyen-olyan papírok miatt, de a legrosszabb, hogy limiteket szab. Ez azt jelenti, hogy meghatározza pl., hogy egy geriátriai osztályra hány beteget lehet felvenni egy hónapban, vagy egy-egy műtétből mennyit lehet elvégezni egy évben. Ha a kórház ezt a számot mondjuk már októberben eléri, akkor a betegek fennmaradó részének januárig várni kell, hacsak nem akarja saját zsebből téríteni a költségeket. Nem életmentő beavatkozásokról van szó, de akkor is, ha valaki rendesen fizeti a havi biztosítást, akkor miért várjon hónapokat egy beavatkozásra (miközben állapota mégiscsak romlik) csak azért, hogy a biztosítónak meglegyen a tervezett évi jövedelme? Etikátlannak tartom. Ha belegondolok, mi lenne itt, ha csak ez az egy biztosító lenne...
Évente egyszer lehet biztosítót váltani, január elsejével, de a jelentkezést már előző év szeptember 30-ig be kell adni. Idén nyáron a konkurens biztosítók olyan kampányt csináltak, mint eddig soha. Szerintem sokan átjelentkeztek; én is. Reménykedem, hogy januártól az Általános Egészségbiztosító sok ügyfelet veszít, és talán végre észreveszi már magát, hogy "így nem lehet viselkedni".
Jó dolognak tartom, hogy ha az ember nincs megelégedve egy biztosító szolgáltatásaival, akkor választhat egy másikat. Ez a konkurencia egy kicsit a biztosítók viselkedését is szabályozza, hogy ha meg akarják tartani az ügyfeleiket, akkor meg kell felelniük azok igényeinek.
A biztosítási díjat az állam szabja meg, tehát az mindenütt egységes. De vannak dolgok (pl. szemüveg), amikhez ugyanabból a biztosítási díjból az egyik biztosító hozzájárul, a másik meg nem. És választhatsz, hogy melyiket akarod.
Visszatérve az eredeti kérdésre, szerintem valahogy így lehetne összehangolni a szolidáris rendszert a piaci alapúval:
Lenne egy kötelező biztosítás, de megválaszthatod, hogy melyik biztosítóban. Ez tartalmazná az alapvető dolgokat, mint pl. sürgősségi ellátás, megelőző szűrővizsgálatok, létfontosságú gyógyszerek (pl. inzulin), és a betegségek alapvető kezelését, ilyesmiket. Ez lenne a szolidáris alap. Emellett önkéntesen lehetne kötni extra biztosítást egy tetszőlegesen választott biztosítóban, ami szerződéstől függően magába foglalná pl. az egyszemélyes különszobát, szülészeti magánklinikán való ellátást, mellnagyobbító és orrkisebbítő plasztikát, extra vitaminokat, vagy amit akarsz. Tehát a kötelező szolidáris alap révén mindenki - a hajléktalan és a nyugdíjas is - megkapná a szükséges ellátást, de ha te ettől többre is igényt tartasz, akkor lenne lehetőség azt piaci módon megoldani.
Bizonyára túl egyszerűen gondolkodom, de nekem ez így logikusnak tűnik.