szrobcsek írta:
Viszont akiktől idézek, valószínűleg többet tudnak JT-teológiájáról, hamis tanításaikról, (20-30 évig voltak a szervezet tagjai, s van aki a vezető testületben)mint te meg én együttvéve.
Úgyhogy nem szégyen tőlük tanulni.
Nah! Talán megérkeztünk. Örülök, hogy beszélsz, és szintén örömmel olvasom is.
És ahogy mondtad is korábban, Jehova tanúk teológiája címú topik arra hivatott, hogy megnézzük, mi valós, és mi hamis az állításaikban.
(Magam 91-körül kezdtem komolyan venni őket J.T., azóta is tanulmányozunk. Kisebb, nagyobb szünetekkel.)
Szerintem nem az a lényeg, hogy mennyi időt tölt el ott valaki, hanem hogyan fejlődik. Mat 13:3-9.
Nem tudom, hogy pl. Leo Taxil mennyire számít hitelesnek? Tízen valahány évig játszotta, ő hű katolikus. Majd nyíltan szint vallott, aztán játszi kedvében visszavonta, és ismét katolikust játszott. Háromszor is táncolgatott, közben sorban adta ki botránkoztató írásait Mat 18:6, 7.
Most jutok el oda, hogy hozom a gondolatod; Hogy akitől idézel…
Hogyan győződtél meg arról, hogy a forrás, amit idézel hiteles-e? ha pedig hiteles, azaz dokumentálható, kinek a játszi kedvéből van az?
Hol vannak a könyv feltáró részei? Mert magam arra indulnék, ha látom a beszéd mögött, Isten szavait hozza bizonyságul. (könyv, fejezet, vers)
Nem azt mondom, hogy vessük el a szöveget, hanem pont ellenkezőleg. Nézzük meg ki írta.
(Magam bp. 9.-8. ker.-ben cseperedtem, de sosem kedveltük a másik bandából leszakadt olyan embereket, akik korábbi fészküket ócsárolták.) Nekem visszatetsző dolog, ha ott hagyva gyülekezetét, azt ócsárolja. (mert testvérei ott is szeretettel fogadták. Tegyük fel mind, egytől-egyig téves úton jár, mégis szeretetet adtak neki.) Ettől aztán veszít is hiteléből, főleg, hogy innen nézve, én több exJT beszámolóban inkább sértettséget vélek felfedezni. Más kérdés, hogy vélt, vagy valós-e.
Ne érts félre, nem azt mondom, hogy komoly, kellően megalapozott véleményét ne mondja el valaki. Igen, mondja el, vádak nélkül, támogassa meg a Bibliából. Ha pedig törekvése van függetlenül nyilatkozni (ami természetesen nehéz) akkor kezdem el hitelesnek tekinteni.
Pl. Mózes részletesen elmondja, hol követet el hibát, aminek következményében nem mehetett be az ígéret földjére. De, pont ettől válik hitelessé.
Mindenkitől van mit, és lehet tanulni. Van ahol akár egyetlen szót, és mögöttes gondolatot. Van, ahol pont a negatívum hozza magával a tanulás lehetőségét. A benne lévő tanulsággal.
Mondok egy példát; (közvetlen ismerősömmel Reformátusvallású, eset a dolog)
De, gyorsan hozzá is teszem, pusztán érzékeltetésnek szánom.
S. Barátom munkája során kénytelen fegyvert viselni. Munkából hazafelé menet, arra gondolt, hogy bemegy a gyülekezetbe. Pont eléri az istentiszteletet, és jó lesz a többiekkel együtt megmutatni Istennek az imádatát. (kocsiban nem hagyhatta a fegyvert.) Szóval derekán a pisztollyal besétált, és illően köszöntötte ismerőseit. Akik jól összecincálták lelkét, volt, aki egy becsmérlő pillantással, volt, aki szavakkal. (Mindezekkel pedig egy héttel korábban saját kertjében örömmel beszélgetve telt a hétvége.) Nem értette, hogy miért olyan ellenségesek vele. Megbotránkoztak, hogyan mer fegyverrel megjelenni.
Eljutok odáig, hogy a hit lejáratása….
Ha én ezt a történetet, ami valós, és még más történeteket összeszedném, megfelelő írói vénával ki is színezem, hogy érzékletes legyen (sütött a nap, madarak szóltak, csendes kis mellékutcában lévő gyülekezet, hova tovább, hogyan sietett, hogy időben oda érjen… És ezt követően raknám a történet, majd ismét érzékletesen ecsetelgetném, hogyan bolyongott szegény S. Barátom lelkileg megnyomorítva stb. Akkor bizony ez lejáratás lenne, de magas fokon. (még inkább a fondorlatos megjegyzéssel.)
Még ha, ahogy mondod is;
Idézet:
A hitemet nem lehet lejáratni, mert a hitem Jézus Krisztusban, az örökké állandó Istenben van, és nem egy szervezetben.
Vagyis JT "hite" lejáratható? Hogyan, ha a Kősziklán áll?
Jézus életéből tudjuk, hogy az akkori írástudók nem egy alkalommal állítottak csapdát, és próbálták meg törbecsalni, a nép előtt, lejáratni. (mat 22:15 márk, 12:12,13, Luk 20.19,20,21) Gondoljunk csak az adó megfizetésére. Ahol válaszában nem csak azt közölte, hogy mit gondol, hanem egyben akkor és most is érvényben lévő útmutatás szerint, láthatóan rájuk pirított. Többször is, mert értették ők, hogy róluk van szó.
Ha pedig nagyon óhajtanék ragaszkodni gondolatodhoz, most le kéne csapnom
’és nem egy szervezetben’ gondolatodra. Mert ezzel kizárod saját hited szervezetét is. És egyben magát a kétségbe vont szervezetet sem tekinted mérvadónak. Ergo mit vont kétségbe? De, ez távol legyen tőlem. Mint ahogy előző példát is csak szemléltetésnek hoztam, és nem bántásnak. Úgy gondolom, hogy egy kisebb régió, pár ember rossz reakciója a számukra idegennek vélt helyzetre. És nem azonosítom magával a gyülekezettel.
Talán a cinikusokat nem kellett volna szóba hozni. Teljességgel ellentétes tanítási tételeket vallanak. (Vagy én értem rosszul, és mintegy felhívólag mondod?)
Mat 7:24 illetően egyetértek veled, ha erre utaltál.
Másik h.sz alapján
Idézet:
Azért hátha akad valaki, akinek segítségére vannak ezek az iratok.
Szerintem igen, ezért is idézem
Osztom a meglátásod, hogy bizonyára segítségére van másoknak.
De, miben?
Tegyük fel J.T.erre koboról, és mit lát? Látja a topikot, meg az általad hozott vágatlan idézeteket. Majd legyint, Ezt már láttam, olvastam. Mivel se pro, se kontra meglátásokat nem lát. Tovább is megy, meghozva magában a döntést. Ez a hely sem keltette fel érdeklődésem.
Egyrészt, szerető figyelmességeddel megóvtad társaid, akikre hivatkozva, idehoztad az idézet, számolva az ő lustaságukkal, de elhajtottál egy másikat, aki talán keresgél. Így megerősíted abban a nézetében, hogy sehol sem számíthat jobbra.
(De, miért is kéne bárkit is sült galambbal tömni a szájánál fogva?)
Igen, egy tapasztalatlan, vagy ismeretben hiányos (nem volt még alkalma, tapasztalat, és ismeret begyűjtésére) ember elolvassa, és helyt is ad magában a szövegnek. De, pont a meggyőződésének hiányában, akár holnap egy másik szöveg alapján ismét másként gondolja, mert annak is helyt adva, azt mondja igaz az is. Aztán belezavarodva, inkább látja Buddhát szimpatikusnak, és érthetőbbnek.
Ezért is unszollak, nem csak Téged, hanem személyenként másokat is. Hogy láthatóvá tegyük a hitet önmagunkon keresztül. Mivel itt, jelenleg is élő kortárs hívők (de csúnya szó) vagyunk, hitelünk sokkal inkább érthető, mint hivatkozott szövegrészek. Ezért vagyok azon, hogy azt mond; amivel nem értesz egyet, vagy igen.
Hitünket pedig a Bibliára alapozzuk, aminek szerzője maga a Teremtő Isten, akiben hiszünk.
Aztán részletesen hozod, hogy mennyi időt töltenek tréninggel. Nem tudom, hogy milyen értelemben érted, ill. hozod. Pozitív, negatív?
De, gondoljunk bele; egy sportoló a cél érdekében hányszor megy tréningezni, hányszor játssza le magában, vagy akár a csarnokban azt a szituációt, amiben indul. Miért teszi?
Még a kresz-ben is van egy vizsgakérdés, ami arra utal, hogy érdemes-e egy közlekedési szituáció elméletbeli megoldásán gondolkodni?
Igen, túlnyomó részük a Tanuknak, előre edzi magát, kitalált, vagy már valós események begyakorlásával.
Elvonatkoztatva most tőlük. Én nem látok abban kivetni valót, ha valaki előre átgondolva felkészül egy helyzetre.
Idézet:
Még mindíg azt gondolom, hogy ezek a volt JT bizonyságok segítségünkre lehetnek, hisz elsőkézből hallhatunk róluk, belső köreikről, mindennapjaikról.
Engem ez még akkor is érdekel, ha soha sem fogok eztán vitába szállni velük.
Vagyis érdemes, elsősorban a hitelességét megvizsgálni, előítélet nélkül. Megállja-e helyét Isten szavában? Mert ami rossz, az amúgy is összeomlik, vagy rövid időn belül fog.
A vitáról alkotott véleményeddel egyetértek. Nem vitatkozni kell. (Ismét, gondolatom szerint a vita a másik fél meggyőzését tűzi ki célul.) Tehát nem nekünk kell meggyőzni, hanem feltárni, megmutatni, a saját nézeteinket. És amilyen hévvel tárjuk, mutatjuk, épp olyan érdeklődődéssel meghallgatni, megvizsgálni felebarátunk nézetét.
És a meggyőzés munkáját Istenre hagyni. Épp annyira magunkra nézve, mint ahogy a másikra. Ján 8:31,32;