Na igen.
Erről szeretnek szintén megfeledkezni az emberek, de én írtam róla, vagyis arról, hogy a gazdagság ugyanúgy az élet gondjai, nehézségeivel van egysorban mint a szegénység. Más jellegű, de gond. Tehát olyan butaságok fel sem merültek, hogy a keresztény hitének minősítése a bővölködés mértéke lenne. Bár itt némelyek nagy vehemenciávan vitatták a soha nem állított dolgot.
üdv
ex

Én is erről írtam.
Ugyanakkor
„ táplálj engem hozzám illendő eledellel. „
Ez sem egyforma kihez mi illik.

Kedves Tiv és ha meggondolom, hogy Pálnál is és Péternél is külön felhívja a figyelmünket a Szent Szellem, hogy a tejnek itala és a kemény eledel, akkor bizony mig a tej mennyisége el nem fogy addig a kemény eledel lehet méreg is.
Ezért külön öröm számomra amikor az ÍRÁST idézed

Mi lenne, ha ezekről a minősítgetésekről leszoknátok? Egyáltalán nem visz előrébb senkit...


-----

Ex, nem egészen világos, hogy mit értesz az alatt, hogy a gazdagság is gond, írnál erről bővebben?

Látod én sem tudom mit írok.

Hát igen, némelyek, mint én nem túl nagy vehemenciával vitatják az olyan kijelentéseket, mint amiket itt folyamatosan tettél, miszerint anyagiakban való bővelkedés az abszulut érték, és anyagiakban való bővelkedés önmagában jó dolog.

Ez a kérdés már akkor felmerült, amikor Németh úr dicsekvését leírtuk a többszázezer forintos topánkájának az ügyén, és azóta te folyamatosan a bővölködés természetességét hangsúlyozod, miszerint az valami természetes következménye a megváltásnak, Jézusban való hitre jutásnak. Egyfajta gyümölcs.

Ezen álláspontot vitatjuk, miszerint a bővölködés Jézusnál nem jelent semmit. Ezen álláspontban kezdesz most valamiféle visszavonulót fújni, ami ha lélekből jönne jó lenne, de ha csak retorikai számítás húzódik meg mögötte, akkor ott vagyunk, ahol elkezdtük a vitát.

Mivel már számos oda-vissza táncolásod volt egyéb ügyekben is, hát elég szkeptikus vagyok…

Kedves Rosta, nem voltam részes, még olvasásban sem az említésednek.

Azért ha nem sértelek meg fel tennék egy szimpla kérdést:

Milyen értékű lehetett a te véleményed szerint az Úr Jézus Krisztus ruházata, amit levettek róla és amire a római vitézek oly annyira igényt tartottak, hogy sajnálták a köntös elszakítását?

Na nem azért kérdezem, mert én ilyen értékű ruházattal elégednék csak meg, de ha ilyen értékűt kapok nem fogom visszautasítani.

Találkozásunk alkalmával nem mondhatod, hogy túl öltözött voltam.

Kár hogy nem NS- ral vitatod meg ő tudna hiteles válasz adni.
Ex elmondta a magáét.
Egy pár püspököt ti is bevállalhatnátok.

Kedves Tavasz!
A magvető pldázat magyarázatában Jézus mondja:
14. És a melyik a tövis közé esett, ezek azok, a kik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörűségeitől megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek.
Ez azt jelenti, hogy mind a szegénység, mind a gazdagsá lehet olyan gond ami elfojthatja a kikelő gabonát.
üdv
ex

Van egy rokonom aki majdnem minden karácsonykor fel hív és sírva panaszolja el nekem hogy nekem milyen jó és mennyire irigyel.

Tudni kell róla hogy a legrosszabb kocsija is Merci vagy BMW volt és azt is úgy váltogatja mink más a pulóvert.
Több lakása, háza és víkend háza is van.

Az ebéd többe kerül náluk mint nekünk egész havi megélhetésünk.
Szép gyerekei vannak és hű szerető felesége.
Csak nem érzi biztonságban magát, tudja hogy nála milliók percek alatt elmennek, és akkor mi lesz.

Ugyan ezt láttam egy üzletlánc tulajdonosnál, minden jól ment és rettegett hogy nem fog menni az üzlete.
--

Jól mond ja Salamon hibavalóság nagy nagy hiábavalóság.
Én nem láttam hogy boldogok lennének.

És arról még nem is beszéltem hogy hány emberen gázoltak át hogy gazdagok legyenek.

Na nem véletlenül kérdeztem erre!

Ex,
ha valakinek - aki hívő - gond a gazdagsága, akkor a hitével is gond lehet.
Ugyanis akkor nem hívő módon "él" a gazdagságával... de abban sem vagyok biztos, hogy valakinek a meggazdagodás útján kellene haladnia...

Kedves Tavasz!
8. A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
Már többször beidéztük ide az Agur imáját. Ne olvassatok és gondolkodjatok féloldalasan.
A gazdagság veszélye az, hogy elkényelmesedik az ember és megfeledkezik Istenről. A gazdagságból akkor van valóban baj, ha nem hívő módon él vele. De a szegénységgel is pont akkor van baj. A szegénység egy csöppet sem tesz védetté, jobb hívővé, jobb emberré. A szegénység is ugyanolyan veszélyes és abból van több.
üdv
ex

Tivnek valahol igaza lehet, mert az Exrefisnek feltett kérdések mögött ott lehet a Bartus féle könyv állítása (akinek nem megy jól anyagilag nem is lehet jó hívő, ezért többen lettek neurotikusak). Szerintem ez motiválta az egymásnak eséseteket, nem a személyes ellenszenv.

Nem kötekedni akarok, de szerintem is helytállóbbank tűnik a szántóföldekről, stb-ről szóló ige olyan értelmezése, hogy a közösség megsokszorozza az egyén erejét. A közösséghez tartozás biztonságot és biztonságtudatot nyújt. Jeruzsálemben valódi vagyonközösségben éltek ekkor. Így az egyén túlélése nem egy szántóföld termésétől, lakhatása nem egy konkrét háztól függött.

Pál leveleiből kiderül, hogy más gyülekezetekben nem volt vagyonközösség (sőt, a közös vacsora is a hivalkodás tere lett). A nőtlenség sem kötelező, csak Pál szerint jobb. Pál volt az, aki a bővölködésről önként mondott le (pedig joga lett volna hozzá, hogy az általa alapított gyülekezet eltartsa). Ezért feltehetőleg előnyösebb helyzet nem gazdagnak lenni.

A tálentumokat mindig jelképesen értelmezik. Érdemes végiggondolni, hogy egy az egyben mit is jelenthet? Ha valaki anyagi javakat kapott az Istentől, azzal el kell számolnia. Ez pedig teher is.

A gazdagság ezért teher, veszélyforrás, ügyes sáfárkodás esetén pedig áldás, vagy az áldás eszköze lehet. De le lehet tudatosan mondani róla, ahogy a gyermekáldásról is.

A szegénységnek nem következménye a jóság (Olaszliszka) és a gazdagságból sem következik a kárhozat. Ez pedig azért ilyen fura bizonytalan dolog, mert a szegénység és gazdagság relatív fogalom. Az abszolútum a megigazító kegyelem.

Pál nem csak tudatosan választotta a szegénységet, de ráadásul beteg is volt élete végéig (testében hordozott tövis). Nem hiszem, hogy nem hallott a hit általi gyógyulásról, mert még halottat is tudott feltámasztani. Szóval a betegség és szegénység nem jelenti azt, hogy az illető átok alatt van. Pál élete elég áldott volt és mégis ezt írta az I. Kor-ban:
4,10 Mi bolondok vagyunk a Krisztusért, ti pedig okosak a Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek.
4,11 Mind ez ideig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk, és bántalmakat szenvedünk, otthontalanul bujdosunk,
4,12 és tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk. Amikor gyaláznak, áldást mondunk, amikor üldöznek, tűrünk,
4,13 amikor rágalmaznak, jó szóval válaszolunk; szinte a világ szemétjévé lettünk, és mindenki söpredékévé mind ez ideig.

Mindig későn érek rá írni és az mindig kaotikus lesz, de remélem érthető volt a lényeg: a szegénység és gazdagság relatív dolgok. Az áldás és átok szóval pedig csínján kell bánni, ha már Pál inkább a szűkölködést választotta. Főleg annak fényében, hogy mindenért hálát adjatok, és akik az Úrban bíznak, azoknak minden javukra van. Talán az is tanulságos, hogy a vagyonról való lemondás mások esetében is a szellemi emelkedés szinonímája volt (gazdag ifjú, Zákeus).

Még egy fontos dolog: mi a világnak ahoz a 10 %-ához tartozunk, amelyik feléli a megtermelt javak 90 %-át. Érdemes átgondolni, hogy ha nem is vagyunk gazdagok, valójában a bizonytalanság érzete az, ami a magyar átlagot nyomasztja. Biztos, hogy itt mi mindannyian távol vagyunk Ázsia és Afrika szegénységétől, ami nem bizonytalan, hanem kilátástalan (ajánlott imatéma).

Üdv: Kuruc

30. A ki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet.

Kedves Tivadar és Magda én kiváncsi lennék a ti véleményetekre is a fenti Igével kapcsolatban,

a ti meglátásotok szerint Jézus ,hogy értette a
"százannyi házakat és szántóföldeket"

elvonatkoztatott az ember földi értelemben vett magántulajdonától vagy sem ?

Vajon Isten egy felsoroláson belül alkalmaz-e
két különböző nézőpontott azt többszőr váltogatva ?

Vagy Jézus itt egy szellemi közösség keretein belül láttatott mindent a személyeket és az anyagi javakat is ?

Szeretném ha ti is ,elmondanátok,hogy a meglátásotok szerint Jézus konkrétan ezzel a fenti Igével mit üzent az embereknek.

Köszönöm a válaszotok.

Kedves GABRIEL777, nem tudom kielégíteni a kíváncsiságod, mert eddig az általad idézett IGE, számomra nem volt rhéma.

Ellenben az alábbi IGE értelmét neked már kijelentette a Szent Szellem?

Mt 13,1 Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.

Mert ez számunkra nagyon izgalmas.