Teomo írta:
Konkrétan mit jelent az, hogy dogma? Csak, mert vannak egyházak, melyeknek vannak dogmái és vannak, melyek büszkék arra, hogy nincs dogmájuk.
Nos, ahhoz, hogy egy vallást meghatározzunk, ahhoz el kell mondanunk, hogy mik azok a dolgok, amik arra a bizonyos vallásra jellemzők. Ezek alapján minden egyháznak, vallásnak vannak dogmái, hiszen valami alapján azt mondjuk, hogy ha valaki hisz ebben meg abban, akkor ez meg az a vallása. Ha pedig egy egyháznak, vallásnak nincs dogmája, akkor tagjai bármiről bárhogyan vélekedhetnek, ami viszont azt jelenti, hogy olyan dolog, ami meghatározhatná egyértelműen a vallást.
Tehát akkor felteszem a kérdést: Mit jelent az, hogy dogma?
(gör. ), a pogány bölcselőknél és klasszikusoknál határozatot, nézetet, rendeletet, törvényt jelent. Egyes bölcseleti iskolák tantételét is D. - nak nevezték. A szentírás e szóval jelöli az állami törvényeket (Luk. 2:1 Ef. 2:15), az apostolok rendeleteit és az apostoli zsinat határozatait (Ap. csel. 16, 4).
Értelmezésében, parancsolat szó áll a legközelebb. De szövegkörnyezetében lágyulhat annak erőteljes kifejezése. Pl. Csel 16.4 „És amint átutaztak a városokon, átadták az ottaniaknak, megtartás végett a rendeleteket, amelyeket a Jeruzsálemben levő apostolok és vének hoztak.”
De, mint sok görög szó, a fordítások, értelmezések során a hasonló értelmezésű szavak más nyelvekben mást, és mást eredményeztek. A ’dogmá’ így lett az egyházaknál, teológiában az Isten által kinyilatkoztatott és az anyaszentegyház által elénk adott összes igazságok megjelölésére. Jézus Krisztus az apostolok útján a kinyilatkoztatást kihirdette és befejezte. Ez a kinyilatkoztatás benne foglaltatik a szentírásban és a hagyományban; e két forrásban benne van tehát minden D. (Dogmata implicita). E kinyilatkoztatásnak őre és magyarázója az egyház, melyet a Szentlélek kegyelme megóv minden tévedéstől a kinyilatkoztatás körül. Valahányszor az egyház egy-egy hit és erkölcsi igazságot megvall (pl. ünnepélyes hitvallásaiban, liturgiájában stb. ), v. ünnepélyesen kihirdet, megmagyaráz, definiál (pl. az egyetemes zsinatok vagy az egyház feje, a pápa), csakis az isteni kinyilatkoztatás forrásaiból merít. Ezt az egyház által megvallott vagy kihirdetett igazságot nevezik dogmata explicita (quoad nos), tulajdonképeni D. -nak.
Vagyis olyan tanítás, (kövület magyarázat, aminek lényeg nem kérdőjelezhető meg.)
De, olvastam egy nagyon érdekes részt a bibliában, ami ellent mond ezen meghatározásnak.
Vagy, ha nem is ellent, de erős hatással van annak jelentésére, és rámutat arra, hogyan is álltak hozzá az elsősszázadban az emberek az ilyen tanítások, magyarázatokhoz.
Csel 17:8 Fel is indíták a sokaságot és a város elõljáróit, kik hallják vala ezeket.
17:9 De mikor kezességet nyertek Jáson és a többiek részérõl, elbocsáták õket.
Itt azt olvastam, hogy többen érdeklődtek, és csak akkor engedték el őket, amikor minden kérdésükre választ kaptak (elegendő biztosíték) gondolom sok kérdés, és sok válasz.
Majd kicsit tovább olvasom, és újabb érdekességet találok.
Csel 17:10, 11 Pál és Siliás bereába, a zsinagógába mentek be. Azok pedig gondolkodásukban mások voltak mint Tesszalonikaikak, (Ők elfogadták kétkedés nélkül.)
Bereában lévők pedig naponta gondosan vizsgálták az Írásokat, hogy úgy van-nak-e ezek a dolgok. (mármint amit hallottak.)
Itt maga a Biblia ad példát a dogmára, és ahhoz való viszonyra.
Csel 17:10 Az atyafiak pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába; kik mikor odamentek, elmenének a zsidóknak zsinagógájába.
17:11 Ezek pedig nemesb lelkûek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek.
17:12 Sokan hivének azért õ közülök; sõt az elõkelõ görög asszonyok és férfiak közül is nem kevesen.
Vagyis ahogy igyekeztem levezetni, a dogma a megkérdőjelezhetetlen felsőbb hatalmi tanítás, ami napjainkra egy kövült formát vett fel. Annak alapjait ’tilos’ nem javallott feszegetni.
Míg az írások alapján a történetből látszik; javasolják a tantétel, hirdetett evangéliumról való meggyőződést.
Ha akkor, az elsősszázadban, létezett gyülekezet ami megbizonyosodott a dolgokról. Hiszen maga Lukács is úgy írta evangéliumát, hogy mindennek rendre utána járt. Luk 1:3. Így napjaikra is érvényes. Tehát létezhet dogma nélkül is egyház.