Hogy kik ezek a nyulak? Mind akik felelősek a válságért, és akik mint a válság okozói most ugyanazokat a recepteket akarják elővenni, amelyek a válságot okozták.
Ideológiailag szimpla utópisták, ha nem rosszabbak. Jellemző az utópistákra, hogy mindnyájan tudnak valami csodagyógyszert, ami egy csapásra meggyógyítja a társadalom minden baját. Csak annyit kell tenni a bevezetéshez, hogy az államot kíméletlenül le kell építeni. Az utópisták közül a marxisták voltak eddig a leghatékonyabbak, de ezek a mai, friedmani utópisták rajtuk is túltesznek. Hogy az igazi céljuk mi az rejtély, hiszen nem lehet a lapjaikba benézni. Szerintem egyszerűen a hatalom, és ami velejár. Mivel a nemzeti államok védekeznek a leuralásuk ellen természetes, hogy azokat le akarják bontani.
Az állam szerepe egy normális koordináta rendszerben az, hogy ha kell erővel is a társadalomban feszülő ellentéteket ne hagyja erőszakba torkollni, hanem egyeztetéssel, a kérdések konszenzusos rendezésével egy békés, igazságos életet szervezzen a társadalomban. Természetéből fakadóan, minél bonyolultabb, funkcionálisan összetettebb egy társadalom, az államnak annál inkább több szerepe van a konszenzusos, adminisztratív munkával járó problémarendezésben. Ez az egyfajta szolgáltató állammodell természetesen feltételezi a képviseleti demokrácia létét mind a vezetők kiválasztásában, és leváltásában, mind a problémák közvetlen szavazás által történő megoldásában.
A friedmani modell pont ennek az ellenkezőjét mutatja. Egy senkik által meg nem választott, csak önmaga önös érdekei által vezérelt, csak ezt az ismeretlen motivációt képviselő piaci-banki szűk érdekkör az, aki tologatja a politika bábujait a saját játékszabályai szerint a sakkmezőn. Nem az államnak, és az őt képviselő politikusoknak van koncepciója, amely mentén a szakértőivel, közigazgatási rendszerével az összes alrendszert kézben tartva konszenzust teremt, és megadja a lehetőséget a közvetett, és közvetlen, demokratikus hatalomgyakorlásra a népnek, hanem őket irányítják a háttérből, illetve hagyják ki a hatalomgyakorlásból a teljesen illegitim banki körök. Ha az eddig begépeltekből nem is, remélem ebből kiviláglik, hogy kik is azok a nyulak.
Ami a cikket illeti eléggé általános máshol is, hogy neoliberálisok a Clintoni adminisztráció nyakába akarják varrni a válságot, pedig ők az okozói a válságoknak. Azt mondják olyan ingatlanra alapuló hitelezési politikát vártak el Clintonék a bankoktól, amely eleve veszteséges volt. A cikkednek itt van egy sajátságos bája a Parókián, hiszen eleddig te voltál az, aki itt a faji megkülönböztetés bajnoka voltál, és most hirtelen kvázi leállsz a cikkel együtt niggerezni, amikor a neolibeket húzza az ág. Merthát nyilván reájuk céloz a szerző, amikor a rettenetes pofákról írt, akiknek kölcsönt adtak az adminisztráció nyomására, és hát Clintonékról ismeretes a színesbőrüek pozitív diszkriminációja, támogatása.
A friedmaniak erre hivatkozva fent akarják tartani a látszatot, és a csődöt mondott pilótajátékszerű módszereikkel ugyanazok orvosolnák a bajokat, akik azt okozták. Holott a hibás banki politizálásnak nem csak ez az egy lufija van Amerikában. Volt, és kidurrant már a technológiai lufi. Ez csak a Nasdaq, és a tőzsdeindex összeomlásával járt, de akkor nagy durranás volt és általános hitelvesztéssel járt. Van ez a most kidurrant ingatlan lufi, amely tovább növeli a válságot. A szakértők szerint van még egy költségvetési lufi is, és van még egy vállalati hitel lufi is Amerikában. És még ki tudja, hogy miféle csontvázak vannak még a szekrényben mondják a közgazdászok. Az meg nagy kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz általában a világgazdaságra. Mivel csak egy mérnök vagyok én is csak őket idézem.
A friedmaniak azzal próbálják hitelessé tenni az utópisztikus, egyben hatalmi jellegű pénzügyi-uralmi rendszerüket, hogy azt mondják magukról, mint a komcsik, hogy az mennyire hatékony. Ami részben igaz is lehetne, hiszen ott van fejlődés, ahol a banki szféra érdekei ezzel egybeesnek a térség érdekeivel. Ahol viszont nem esik egybe, ott sivatag van, és pusztaság. Persze, ha a pusztítás hatékonyságát nézzük, akkor valóban hatékonyak itt is. Mindemellett már látszik, hogy a regnálásuk folyamatos csődökkel jár együtt a saját régiójukban is, és úgy tűnik, hogy ez törvényszerű.