Az ÉN ország már itt van az iskolákban:
Idézet:
Nemkívánatos diákok, tehetetlen iskolák
Szabó Fruzsina
Még mindig napi rendszerességgel történnek erőszakos események az iskolákban. A tanárok és az igazgatók eszköztelennek érzik magukat, a renitens diákokat ugyanis nem lehet sem időlegesen eltiltani, sem eltanácsolni az iskolából. Ha mégis ezt teszi az intézmény, komoly büntetésre számíthat.
Egyszerre huszonöt újpesti általános- és középiskolában vált nemkívánatos személlyé az a tizenöt éves diák, aki tavaly tavasszal, egy heves szóváltás után megverte egyik tanárát. A tanulót bilincsben vitték el, vádat emeltek ellene, Derce Tamás, Újpest polgármestere pedig arra utasította a kerület iskolaigazgatóit, hogy semmiképpen se vegyék át intézményükbe a renitens fiút, aki végül egy alapítványi iskolában folytathatta tanulmányait. Ugyan a helyi pedagógusok elégedettek voltak a döntéssel, a polgármester intézkedéséből komoly botrány lett: az állampolgári jogok biztosa önkényesnek és törvénysértőnek nevezte az utasítást, és kérvényezte a legfőbb ügyésznél, hogy tegye meg a szükséges jogi intézkedéseket. Háromszázezer forintra büntették meg az önkormányzatot, hiába fellebbeztek volna, a döntés megtámadhatatlannak tűnt.
Két hét alatt négy iskolai incidens
Bármennyire is erőszakos, agresszív vagy éppen veszélyes társaira egy tizennyolc év alatti diák, a magyar iskolákból ugyanis nem lehet kizárni, ahogy a tanév folytatásától sem lehet eltiltani, sőt még óráról sem lehet kiküldeni. „Semmilyen érdemi változás nem történt az utóbbi egy-másfél évben, most is ugyanannyira eszköztelenek a tanárok a szélsőségesen viselkedő diákokkal szemben, ahogy eddig” – állítják az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok, akik ugyan elismerik a konfliktuskezelési technikák hatékonyságát, úgy vélik, bizonyos esetekben ezeket már nem lehet használni, csak úgy lehetne elriasztani a fiatalokat iskolatársaik vagy éppen tanáraik bántalmazásától, ha komoly büntetést kapnának.
Nem lehet eltiltani, nem lehet kitiltani
Pedig pont ez az, amit ma nem tehet meg egyetlen iskolaigazgató sem, legalábbis a hatályos jogszabályok szerint. 2008 márciusában az egyik kaposvári szakiskola próbált eltávolítani az intézményből egy tanárait leköpdöső, társait terrorizáló diáklányt – sikertelenül. Egyetlen tanköteles korú tanulót sem lehet eltanácsolni az iskolából: ha komoly gond van, az iskolaigazgató csak megkérheti, nem kötelezheti a szülőt, hogy keressen gyermekének másik iskolát, ahogy magántanuló is csak akkor lehet egy fiatal, ha a szülei kérvényezik.
Ha eldurvul a verekedés
Mivel 14 éves kor felett a fiatalkorúak is büntethetők, ha egy tanuló bűncselekményt követ el, vállalnia kell a büntetőjogi felelősséget. Ilyenkor az iskolának kell értesítenie a rendőrséget, amely általában tettleges becsületsértés, tanárverés esetén pedig közszolgálatot teljesítő személy elleni erőszak vádemelési javaslattal küldi tovább az ügyet.
Ugyan a közoktatási törvény három másik szankciót is említ – a kizárást, az eltiltást és egy másik iskolába való áthelyezést –, valójában ezek egyike sem használható büntetésként a szélsőségesen erőszakos diákok ellen. Kizárni az iskolából vagy eltiltani a tanév befejezésétől csak akkor lehet valakit, ha már elmúlt tizennyolc éves, áthelyezést pedig csak akkor lehet kérvényezni, ha a szülő is beleegyezik, és ha van olyan oktatási intézmény, amely befogadná a rossz magaviseletű, botrányokat okozó tanulót. Ilyen azonban legtöbbször nincs. A kaposvári szakiskola igazgatója korábban a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, megpróbáltak mindent, beszéltek a szülőkkel, tartottak fegyelmi tárgyalást, de semmi eredményre nem vezetett.
Ha nem megy legálisan, megy illegálisan
Az oktatási jogok országgyűlési biztosa szerint a jogszabályi tiltás ellenére mégis sok olyan iskola van, amely fenyegetéssel vagy egyéb eszközzel veszi rá a szülőket arra, hogy máshova vigyék a gyermeküket. „Évről évre rengeteg ilyen üggyel van dolgom, és az igazgatók általában el is érik a céljukat, hiszen ki akarná a gyerekét ellenséges környezetben hagyni?” - mondja Aáry-Tamás Lajos, akinek információit az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó pedagógusok is megerősítették. „Volt olyan diák, aki miatt egy egész osztály akarta otthagyni az iskolánkat, ráadásul az édesanyával egyszerűen lehetetlen volt értelmesen beszélni. Ezért akármennyire is szégyellem, megsúgtam neki, hogy szerintem a többi diák olyan dühös, hogy minden nap meg fogják verni a fiát, ha továbbra is itt marad. Ez hatott” - mondja az egyik tiszántúli általános iskola igazgatónője.
Időszakos kitiltás – Nagy-Britanniában bevált?
„Törvényes eszközöket kellene adni a tanárok kezébe, hogy ilyen ne történhessen” - véli Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki egy Nagy-Britanniában bevált szankciót vezetne be. A szigetországban azokat a diákokat, akik komoly fegyelmezési problémák vannak, bántalmazzák társaikat vagy tanáraikat, negyvenöt napra eltilthatják az iskolától. „Az ottani tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kizárják a diákot a közösségből, pár nap után belátja, hogy amit tett, az elfogadhatatlan. Ha azonban a közösség nem jelzi, hogy a fiatal súlyos normasértést követett el, ez a magatartásforma rögzül benne. Ez pedig azt eredményezheti, hogy felnőttként is bűncselekményeket követ el, és nem tud kitörni abból a társadalmi rétegből, amely ezt a magatartást elfogadja” – magyarázza.
Nagy-Britannia: komoly büntetések
A szigetországban többféle büntetést alkalmazhatnak a tanárok a verekedő, rendetlenkedő diákokkal szemben: a pedagógus kiküldheti a renitens tanulót a teremből, kötelezheti arra, hogy napokig minden szünetben, és akár délután is a tanteremben maradjon, komolyabb kihágás esetén az intézmény vezetője időszakosan el is tilthatja az iskolába járástól. Az utóbbi időben számos kritika érte ezt a szankciót, számos szakember szerint a diákok viselkedésében ez semmiféle változást nem hoz, sőt sokan örülnek is a pár napos szabadságnak – még akkor is, ha a továbbtanulási esélyeket rontja. A brit iskolák évente több tízezer diákot függesztenek fel.
A szakszervezet kezdeményezése mellé állt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és az MDF is – előbbi a tizennégy évesnél idősebb agresszív diákok esetében a kitiltást és az eltiltást, utóbbi pedig a magántanulói státuszt szeretné büntetésként alkalmazni a kezelhetetlen diákokkal szemben. Javaslataikat még 2008 tavaszán benyújtották az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a tárca azonban mindegyiket elutasította, mondván, az iskolai erőszak nem olyan mértékű Magyarországon, hogy drasztikus beavatkozásra lenne szükség, konfliktuskezelő tréningekkel, az iskolapszichológusi hálózat kiépítésével megoldható a probléma.
A tavaly tavasszal beharangozott iskolapszichológusi hálózat azonban még mindig nem működik, ahogy konfliktuskezelési tréningek is csak pár fővárosi iskolában indultak el. Az [origo] által megkérdezett tanárok szerint azonban ezek – még ha már most működnének is – csak pár év múlva hoznának látható eredményt, holnap vagy holnapután teljesen eszköztelenül állnának a katedrán, hiszen még ki sem küldhetik a verekedő diákot a teremből.
Mit tehet még az iskola? Ha a tantestületnek komoly fegyelmezési gondjai vannak egy diákkal, az iskolaigazgatónak fel kell hívnia a szülők figyelmét a problémára, és fel kell szólítania őket, hogy keressenek fel egy szakembert, hiszen komoly pszichés betegség is állhat a háttérben. Ha ennek a kérésnek nem tesznek eleget a szülők, az súlyos elhanyagolásnak minősül, hiszen a gyerek ez esetben nem kapta meg szüleitől a megfelelő segítséget, nem vitték el orvoshoz, pszichológushoz, holott szüksége lett volna rá. Ezért az iskolának hivatalból fel kell keresnie a gyermekjóléti szolgálatot, azok pedig kötelesek továbblépni az ügyben. A legvégső esetben – ha a szülők valóban elhanyagolják a gyermeküket – a kiskorút akár ki is emelhetik a családból.
Néhány nappal ezelőtt az oktatási miniszter úgy nyilatkozott, az elmúlt két hét incidensei miatt – tíz nap alatt négy iskolából jelentették, hogy egyik diákjuk megverte tanárát vagy osztálytársát – kezdeményezte az igazságügy-miniszternél a pedagógusok védelmét szolgáló jogi szabályozás felülvizsgálatát. Hiller István most olyan jogszabályi környezetet kíván kialakítani, amely visszatartó erőt és hatékony segítséget jelent az ezekhez hasonló esetek megelőzésében és szankcionálásában – ám hogy pontosan milyen büntetésekre gondol, illetve legálissá válhat-e az iskolából kitiltás, arra egyelőre még nem tud választ adni a minisztérium. Akárhogyan is döntenek, Újpest polgármestere az [origo]-nak azt nyilatkozta, ha újra hasonló incidens érné a kerületben dolgozó tanárokat, a büntetés ellenére ugyanúgy kitiltaná a renitens diákot az összes oktatási intézményből.