Izraeli rabbik döntése nehezíti a New York-i főbérlők dolgát – írja a New York Times. Yosef Shalom Elyashiv, generációjának valószínűleg legöregebb (99) és legfontosabb tóratudósa úgy döntött, „szentségtörés” önműködő liftet használni.

New Yorkban és a világban szerte számos olyan felvonó működik, melyek péntek estétől szombat estéig gombnyomás nélkül minden szinten megállnak. Az úgynevezett Shabbos-(vagy Shabbat)-liftek ezzel azt a zsidó előírást igyekszenek megkerülni, mely szabbat idején mindenféle elektronikus eszköz használatát megtiltja – ide tartozik a villany felkapcsolása és a liftek üzemelése is.

Kenneth Brander New York-i rabbi szerint az efféle liftek kifejlesztésére azért volt szükség, hogy a hitüket tartó és népes, ám magasan lakó zsidó családok könnyebben hazajuthassanak. Amerikai hittudósok már 1964-ben konszenzusra jutottak a kérdésben, engedélyezve ezen felvonók használatát. Ortodox hívők már régóta vitatják, megfelelnek-e a Shabbos-liftek a Tóra előírásának, hivatalos döntés azonban csak most született.

A szituáció igen hasonló a 2004-es „víz-krízishez”, amikor ortodox rabbik egy csoportja megtiltotta a New York-i ivóvíz fogyasztását, amikor kiderült, az apró, copepod nevű héjas élőlényeket tartalmaz, melyek a legkevésbé sem kóserek. Az ítélet következtében akkor több ezer ember vásárolt vízszűrő berendezést.

A zsidók egy sémi embercsoport, akik a mai Izráel területén éltek már 1000 évvel az időszámítás előtt, először a judeai birodalom területén, majd később terjeszkedtek és kialakult a nagy zsidó birodalom, és ebből csak a judeai birodalom maradt meg az asszuri támadások után.
A zsidó nép 12 törzsből állt, akik Egyiptomból jöttek Izráel területére.
Aki megfejti, mi nem stimmel benne, kap egy pontos labdát (helyett) villantós kékharisnyát.

A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták; héberül: יְהוּדִים, Jehudim; jiddisül: ייִדן, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, illetve a zsidó vallást követő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű emberek közössége a világ minden részén.

A "kis állam", "nagy állam" alapvetően fordítások amerikai angolból. Abból sem valami jók, a jenkik nem state-ről, hanem governmentről szoktak beszélni: big government, small government. Ott konzervatívok és libertáriusok egyaránt használják ezt a kifejezést, és többnyire mindkét csoport a small government pártján van. Ez a kifejezés viszont nem az állam mindhárom funkciójára vonatkozik, hanem csak az adóztató-újraelosztó funkcióra, a small government elsősorban nem privatizációt jelent, és nem is deregulációt jelent, hanem adócsökkentést. A "government size" nem azt jelenti, hogy mennyi az állami tulajdon aránya, és nem is azt, hogy mennyi a szabályozás, hanem körülbelül azt, hogy a GDP hány százalékát szedi be és költi el az állam. A government mérete nem az állam "erejét" jelenti, tehát annak csökkentése sem az állam "erejének" csökkentését, hanem kb. a központi költségvetés főösszegét, és annak csökkentését. És ez jó, mert ez azt jelenti, hogy a small government kérdésében nagyjából közös az utunk. Megcélozhatnánk úgy a GDP 25%-át, persze nem azonnal.

Magyarországon viszont az a furcsa helyzet van, hogy gyakran éppen a nemzetiek szokták vádolni a ballibeket államtalanítással és piaci fundamentalizmussal. De furán hangzó dolog ez. Talán túl kevés adót fizetünk? Szeretne valaki többet? Költse el a magyar állam a GDP háromnegyedét? Nem. Abszolút nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy az állam szerepéről folytatott vita Magyarországon másra fókuszál, mint Amerikában, nálunk elsősorban az állami tulajdonról van szó (privatizáció), másodsorban szabályozásról, és csak körülbelül hatodsorban adózásról és közkiadásokról. Amikor a magyar ballib a piacpártiság szerepében tetszeleg, akkor nem adót csökkent, hanem privatizál és dereguralizál. És amikor például a Magyar Nemzet egyik-másik szerzője piaci fundamentalizmussal és "államtalanítással" vádolja őket, akkor nem több adót szeretne fizetni, hanem kevesebb privatizációt és több vagy jobb szabályozást szeretne.

A piacszkeptikus, kapitalizmus-szkeptikus megnyilatkozások ellenére a magyar nemzetiek adó-és közkiadáscsökkentésre mégis nyitottabbak, mint a magyar ballib. Piacszkeptikusok, de mégis small government-pártiak. Ezt nem szabad elfelejteni, mert itt megnyílik egy út konzervatívok, klasszikus liberálisok és nemzetiek együttműködése előtt: privatizáció és dereguláció nélküli adó- és közkiadáscsökkentésre, tehát hogy az állam a GDP kisebb százalékát költse el, azaz "államtalanítás" nélküli "small governmentre".

Sziasztok
Hogyan látjátok ti keresztények a Talmudot és a cionizmust?

ahogy végigolvasgatva ezt a topicot láthatod: a "ti keresztények" kissé (?) INHOMOGÉN csoportot jelöl :S

kicsit teljesebb képet kaphatsz a dologról, ha a Csendes percek topicban is megnézed, hogy egy magát kereszténynek tartó író, Adrian Plass mit ír a kérdésről személyes tapasztalatai alapján (őt amúgy a fórumlakók többsége is kereszténynek tartja azt hiszem, de ez csak feltételezés...)

Részemről a zsidó elit szélsőséges liberalizmusára azt a magyarázatot találtam, hogy az ortodox zsidóság szélsőségével szemben fogalmazza meg magát a liberális zsidóság. Amikor szombaton az ortodox zsidó annyi munkát sem végezhet, hogy megnyomja a liftnek a gombját, no ezzel szemben lendül ki a liberális irányban az inga a liberális zsidóságnál és enged meg mindeféle szélsőséget, amit az Ószövetség tilt.

Ami a nacionalizmussal összefüggő kirekesztést illeti kedves Nemosinex, hát jó kérdés, hogy kinek a nacionalizmusáról van szó. Merthogy mind a zsidósággal szemben a befogadó népben, mind a befogadó néppel szemben a zsidóságban tetten érhető a kirekesztés és a nacionalizmus. Ilyen értelemben lehet ez is egy magyarázat a liberális zsidók szemléletére.