Persze, hogy egyről beszélünk.

Hol vagy te , meg én? Hát ott, hogy harcolni nekünk kell, ami a mi dolgunk azt nem fogja helyettünk Isten megcsinálni.
Van amikor Isten harcol helyettünk, mert nincs semmi esélyünk, de akkor sem lehet tétlenkedni, akkor ki kell állni teljes mellszélességgel dicsőíteni az Urat.
Ez meg ugye végeredményben szellemi harc.
üdv
ex

Én elég vakmerő vagyok, úgyhogy belegondoltam.
Először is. Mindenkin könyörült, mindenki felé kinyújtotta a segítő kezét, de nem mindenki ragadja meg.
Vagy más példával. Mindenki egy rabcellában kezdi az életét. Jézus a szabadító, jött és minden cellaajtóról leverte a lakatot, de nekünk kell kijönni a nyitott ajtón, ez az amit nekünk meg kell tenni. Isten azt akarja, hogy mindenki üdvösségre jusson, szabad legyen. Ezért meg is tett mindent és mindenkiért. De nem mindenki mászik ki a cellájából, az mászik ki, aki hallgat Isten szavbára és elhiszi, hogy kívül sokal jobb. Isten pedig nem cibál ki onnan senkit, az már kényszerítés lenne, vagyis nem szabad akaratból választaná őt az illető. Az már nem szabadítás lenne. Márpedig Jézus szabadító és nem egy másik rabszolgatartó.
üdv
ex

Ennél a pontnál legalább 3 féle teológia rendszer ütközik:

- Jézus váltsága korlátozott, nem halt meg minden egyes emberért, csak a választottakért, a minden ember ebben az olvasatban, mindenféle embert jelent Kettős predesztinációt vallva, eleve eldöntve, hogy Jézus kikért hal meg és azokat ellenállhatatlanul üdvözíti, és kik azok akiket még csak nem is képviselt a kereszten, eleve kárhozatra predesztinálva.
(dorti zsinat alapján álló ortodox kálvinista álláspont).

- A másik: Jézus minden egyes emberért meghalt, de az ember akarata nem szabad(mint Ádám és Évának) de ő elégséges módon belenyúl az ember életébe, hogy hitre juthasson.
Pozitív predesztinációt vallva és nem megy tovább logikai úton az eleve elvetés gondolatát elfogadva. A Predesztinációt logikai úton nem kívánja megoldani, hanem titokként kezeli (mérsékelt Kálvinizmus)

- Jézus minden emberért meghalt és minden egyes ember rendelkezik akaratszabadsággal, és csak tőle függ, hogy mikor tér meg, bármikor megteheti az életében illetve ha hívő is de mégis elveszheti az üdvösségét. Tulajdonképpen nincs predesztináció, csak mintegy előre látás.(Arminiuszi álláspont)

Mindhárom álláspont megvédhető és cáfolható igeileg.
Az más kérdés hogy az Ige mit tanít valójában, hiszen nem ezekben a rendszerekben íródott, csak ma már nem tudjuk a történelemtől függetleníteni magunkat.
Mindenki egy teológiai rendszert fogad el, amit már ezerszer végigvitáztak, még ha nem is ismeri el.

Ugyanakkor mindhárom rendszerben egyetértenek, hogy a kezdeményező Isten.

Jó Igetanulmányozást!

Nahát! Akkor én mérsékelt kálvinista vagyok.
Ja, és prózában beszélek, már negyven éve!
A titkokat meg szeretem.

Köszi, Literaty!

Mi a hívő ember feladata? (Ebben egységben voltunk, akkor menjünk tovább ezen az úton)
Jézus Krisztus állítása szerint, kezdeményező szeretete szerint Isten O(Ú)rszágának keresése, Isten igazságának felfedezése.

Ki mit ismer ebből? Meddig jutottatok? Mit tanít Isten Országáról Jézus Krisztus és ebből mi a tied már?

(Ex, amikor nyugton tudsz maradni egy nehéz helyzetben és várni az Úr szabadítására akkor az Úr cselekszik, de nem csak kivűl, hanem benned is és ezért tudsz várni Rá, szóval az a várakozás, amit a sajátodnak tartottál sem tőled van )

Az Úr természetesen senkit nem cibál ki, de van egy olyan fogalom, amit úgy hívnak, hogy ellenállhatatlan kegyelem, ami nyelvileg is gyönyörű. Szerintem, akinek az Úr kegyelme felragyog, az nem tud mást tenni, csak térdre rogyni, és motyogni. Még az olyan nagyon kemény fickók sem, mint Pál pl. Ő se nagyon mászkált sehova, csak szélütötten kérdezgette, hogy mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem. Szóval nem volt ő olyan derék legény akkor ott már. Szabad akarat? Hol volt ott szabad akarat? Nem tudott mást tenni, csak lerogyni a Fenséges előtt.

Lehet, hogy nyelvileg gyönyörű fogalom, de semmi köte az Igéhez. Biztos valami tanításból vetted. A dogmatikus gondolkodás egyik jele, ha valaki nem az igére hivatkozik egy téma kapcsán, hanem tanításokat vesz elő. Ez a teológia nagy problémája is. A teológia csak emberi reflexió az igére, ami hordozza az emberi szubjektumot is, míg az Ige a tiszta forrás.


Csakhogy Pál, farizeusként nagyon őszintén és buzgón kereste az Urat, csak tévelygett. Azt hitte istennek tetsző dolgot tesz, ha üldözi a keresztényeket. Neki elég volt, hogy az Úr valóságosan megszólítsa felismerje, hogy teljesen rossz felé megy, mivel szerette Istent, azonnal mellé állt.
üdv
ex

Isten országa, igazság, békesség és Szentszellemtől való öröm. Én eddig jutottam.
Közel húsz éve vigyorogva közlekedek a világban.
üdv
ex

A dogmatikus gondolkodás jele nem az, ha az ember tanításokat olvas, hanem ha tévedhetetlennek gondolja magát. Elég nagy butaság azt képzelni, hogy az igét te magad nem értelmezed, hiszen nem tölcsérrel tölti beléd az Úr, hanem mindenkihez - Urambocsá' hozzád is - valamilyen szűrőn keresztül érkezik. Hogy a te saját értelmezésedet tartod a tiszta igének, és nem látod be, hogy az csak egy a sok értelmezés közül - ez a te privát nyomorúságod.

Ha rám gondoltál, nem tartom magam tévedhetetlennek.
Nem azt mondtam, hogy tanítások olvasása a dogmatikus gondolkodás, hanem az, hogy úgy emészted meg és fogadod el, hogy te magad megvizsgáltad volna az ige fényében. Ha azt teszed, akkor együttműködik veled a Szentszellem, akinek az egyik feladata hogy elvezessen minket egyszerű hívőket minden igazságra. Nem teológusok vagy tanító hivatal dolga az, a Biblia szerint. És ha az ige és a tanítás ellentétben van akkor mindig az igének higyj.
üdv
ex

Pál őszinteségéhez és buzgóságához:
A farizeusok is azt hitték, Istennek tetsző dolgot cselekszenek, amikor megfeszítették Jézust.
Más:
Miért gondolod, hogy én nem szoktam megvizsgálni a dolgokat az ige fényében? Milyen tanítói hivatalra hivatkozol?

Az ellenállhatatlan kegyelemről
Jn 7:
65És így folytatta: "Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya." 66Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.

-"A predestináció helytelen értelmezésének oka az is, hogy bibliai igazságokat gyakran filozófiai, vagy jogi módon akar megérteni és megfogalmazni.
-Minden tudomány ügyel arra, hogy tárgyát a neki megfelelő (adekvát) módon, módszerrel kutassák.-

-Aki Isten kegyelmi kiválasztását csupán tantételként akarja magyarázni, s nem mint igazságot tapasztalja azt hittel,- az nem tud róla hitelesen beszélni.
-Így vezetett a predestinációról való sok avatatlan beszéd determinizmusba (kikerülhetetlen szükségszerüség) és fatalizmusba (megmásíthatatlan végzet, amit pl. az iszlám tanít.) - Pedig a Szentírás egészen másról beszél.

-Az az újszövetségi görög szó (prooridzó), amit latinra predestinációval fordítanak, ezt jelenti: előre elhatároz, előre elrendel. Hatszor fordul elő a Bibliában: ApCsel 4,28,- 1Kor 2,7,- Róm 8,29-30,- Ef 1,5. 11)

-Egyik ige sem szól arról, hogy Isten előre elrendelte volna, hogy ki üdvözül és ki kárhozik el. (Arról, hogy Isten eleve kárhozatba taszított volna embereket, egyáltalán nem ír a Biblia.) - De nem is kiválasztottakról és elvetettekről van itt szó, hiszen mind a hat helyen IGEI formájában szerepel ez a kifejezés, és a VÉGSŐ ALANYA MINDIG ISTEN.

- A predestináció tehát Isten tette, azt jelenti, hogy öröktől fogva gondoskodott arról, hogy a tőle elszakadt ember hozzá visszatérhessen.-
"Eleve elhatározta, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által." - Ez nem spekuláció, hanem örömhír, evangélium.
ISTEN SZERET, számíthatsz rá, akármilyen helyzetbe kerültél, van szabadulás a számodra, mert Isten eleve így határozott, hogy ne pusztulj el nélküle, ember ! "
(Cseri Kálmán:Református hitünk
30-31 old.- kivonat)

---Hát nem csodálatos Istenünk van ? SZERETET a lénye, lényege. - Szeretetből teremtett, megváltott és örökéletet ad annak, aki szent Fiában, Jézus Krisztusban hisz, úgy mint bűnből szabadítójában !!!
-Egyetlen más vallásnak sincs ilyen istene, aki maga a SZERETET !
-"Ember küzdj és bízva bízzál helyett: Ember higgy és örülj !


L.

Jézus Krisztus azt mondta, hogy Ő hívta el a tanítványait és nem a tanítványai választották Őt. (voltak többen, akik első szóra követték, pedig nem voltak papok, sőt, egyszerű halászok, sőt gaz bűnös, korrupt vámszedők)

Én neki hiszek és nem más tanításnak, tanítóknak, akik nem hirdetik teljességében az Igét.

Sőt Júdást is az Úr Jézus választotta és hívta el!

Pál azt mondja, hogy semmit sem tettünk hozzá az üdvösségünkhöz, hogy ne lehessen dicsekednünk, ugyan akkor bizonyos emberi tanítások mást vallanak és ezért dicsekvők, pökhendiek és lenéznek másokat, pedig ők a gyengék, hiszen hitük a saját döntésükön áll vagy bukik.



És minek örülsz? Tényleg érdekelne.....

-Kedves Pauler!
Nem folytatnátok ezt a "témát" a "beszélgessünkben" ?
-Itt más témáról van szó, ha nem vetted volna észre ?

L.