Idézet:
most azon töprengek, hogy igazak-e amiket az ezt megelőzőben írtál, mert a tv betöltése a szeretet, ha nem tartjuk be a játékszabályokat nem egy csapatban focizunk, meg kell enni a spenótot, mert Isten rendelése nem fakultatív, és akiben nincs a Krisztus Lelke az nem az övé. kicsit zagyva de szét vagyok most zilálva...
De hogyan növekedünk a szeretetben? Úgy, hogy a tételes parancsolatokat betartjuk?
Láttál már olyan embert, aki betartott parancsokat és még sem növekedett a szeretetben?
A spenótot meg lehet úgy is enni, hogy közben semmit sem érzel sem az apád iránt, sem a testvéreid iránt, vagy inkább ne is érzésekről beszéljünk, inkább úgy fogalmazok, hogy semmit sem jelent számodra az apád és a testvéreid, miközben eszed a spenótot.
A törvények jók, de erőtlenek arra nézve, hogy az ember szív szerint változzon.
Kapcsolatra van szükségünk, az Isten Ember Jézusra van szükségünk arra nézve, hogy a szívünk mélyén valami új keletkezzen, ami után már képessé válunk önmagunkat kiengedi a középről. Amíg ez nem történik meg, addig max. odáig juthatunk, hogy nem nézem le a másikat, de különbnek tartani magamnál soha se fogom tudni valóságosan, max. keresztyén képmutatásból.
Szóval a sorrend a fontos drága Indu. És ez a sorrend soha sem változik. Mindig elől van a kegyelem, az Isten szeretete felém és csak ebből fakadhat az Isteni törvény betöltése, ami emberi erővel LEHETETLEN.
Szóval ha önerőből akarok bármilyen jó keresztyén lenni, akkor mindig csalódni fogok.
Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk Jézus Krisztus ismeretében.
A kegyelemben akkor növekedek, ha őszintén élve látom önmagam nyomorúságát és egyre tisztábban látom azt az áldozatot, amire szükség volt ahhoz, hogy mindenek ellenére Isten gyermeke lehessek.
Ha magamat igaznak tartom, akkor abban a pillanatban megállok a kegyelemben való növekedésben.
Így lehet ez nem túl felemelő, de szükség szerű, hogy alkalmanként úgy lássuk magunkat, ahogyan most te is írod. Ezt nem lehet megúszni, hiszen a bűnlátásból fakadhat a kegyelem elfogadása és ennek az erejéből a törvény betöltése.
Szóval én nem látok semmi természet ellenest abban, amit írtál magadról, szerintem ez a "Növekedésünk kínjaiba" pontosan belefér.
Jézus Krisztus ismeretében pedig úgy, ahogyan Erika írta.
