TAMÁS HOL VAN?
... boldogok, akik nem látnak, és hisznek János 20,29
Vajon hol van Tamás, amikor a Feltámadott Krisztus megmutatja magát a tanítványoknak? Nem tudjuk, de ahol van, egyedül van mindenképpen. Látta a kereszt alatt rogyadozó Isten-fiát, látta a felállított keresztet a KOponyák hegyén, látta a dolgukat hideg szakértelemmel végző pribékeket és a lelkesedő tömeget. És mindenek felett látta a fán függő, vérző Mestert. Nem a Mestert látta, hanem a a leroskadó embert, a tehetetlen embert, a szomjúhozó embert. Amit látott, külön-külön, az több volt annál akit nézett. Egyfelől a vérző Krisztus, aki a bűnért való egyetemes és tökéletes áldozatot celebrálókért könyörög - "Atyám, bocsásd meg nékik; mert nem tudják, mit cselekesznek." (Lk 23,34) - másfelől a maga útján töretlenül haladó világ. S a kettő - a töretlen világ és a megtöretett testű - mintha nem találkoznék, bár láthatóan egy helyütt van. A haldokló Isten - a világtörténelem szemétdombján felállított kereszten. Jézusnál az, amit lát - a tárgyak agresszív célszerűsége és a test mérhetetlen erőtlensége - nem függeszti fel a szeretetet. Könyörög. Ő az Atyán keresztül szemléli azt, ami vele történik. Ha a tekintet a kereszt vízszintes fáját követi, akkor , ami történik, gyilkosság, a mindenkori hatalom vérszomjas, önmagát féltő erődemonstrációja. Ha pedig ennyi, értelmes a felszólítás: "Szállj le a keresztről!" (Mt 27,41) Ha a tekintetet a kereszt függőleges fája irányítja, akkor, ami történik, áldozatbemutatás, s a Golgota - oltár.
|