RÁHÁB Józsué könyve 2:1-24 Cseri Kálmán 1983.06.09
"És Józsué, a Nún fia, elkülde Sittimbõl titkon két férfiút kémekül, mondván: Menjetek el, tekintsétek meg azt a földet és Jérikhót. Azok pedig elmenének, és bemenének egy parázna asszonynak házába, akinek Ráháb vala neve, és ott hálának.
Mikor pedig megjelentették ezt Jérikhó királyának, mondván: Íme, férfiak jöttek ide ez éjszaka az Izráel fiai közül e földnek kémlelésére; Akkor külde Jérikhó királya Ráhábhoz, mondván: Hozd ki a férfiakat, a kik bementek hozzád, a kik házadba mentek, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész földet. Az asszony pedig fogá a két férfiút, és elrejté vala õket, és monda: Úgy van! Bejöttek hozzám a férfiak, de azt sem tudom, honnan valók voltak. És kimentek e férfiak kapuzáráskor a setétben; nem tudom, hová mentek a férfiak; siessetek gyorsan utánok, mert utólérhetitek õket. Pedig õ felhágatta õket a házhéjára, és elbujtatta õket a száras len közé, a mely néki a házhéjára volt kirakva.
És utánok sietének a férfiak a Jordánhoz vivõ úton a rév felé; a kaput pedig bezárták, azután, hogy kimenének azok, akik õket üldözik vala. Õk pedig még le sem feküvének, a mikor felméne õ hozzájok az asszony a házhéjára, És monda a férfiaknak: Tudom, hogy az Úr néktek adta ezt a földet, és hogy megszállt minket a félelem miattatok, és hogy e földnek minden lakosa megolvad elõttetek.
Mert hallottuk, hogy megszárította az Úr a Veres tenger vizét elõttetek, a mikor kijöttetek Égyiptomból, és hogy mit cselekedtetek az Emoreusok két királyával + a kik túl voltak a Jordánon, Szíhonnal és Óggal, a kiket megöltetek. És a mint hallottuk, megolvadott a mi szívünk, és nem támadt többé bátorság senkiben sem miattatok. Bizony az Úr, a ti Istenetek + az Isten fenn az égben és alant a földön!
Most azért esküdjetek meg kérlek, nékem az Úrra, hogy a mint én irgalmasságot cselekedtem veletek, ti is irgalmasságot cselekesztek majd az én atyámnak házával, és igaz jelt adtok nékem, Hogy életben hagyjátok az én atyámat és anyámat, férfi és nõtestvéreimet, és mindent, a mi az övék, és megmentitek a mi lelkünket a haláltól. És mondának néki a férfiak: A mi lelkünket érje helyettetek a halál, ha nem nem jelentitek ezt a mi dolgunkat. És ha nékünk adj az Úr ezt a földet, irgalmasságot és igazságot cselekszünk veled.
Alábocsátá azért õket kötélen az ablakon (mert az õ háza a kõkerítés falán vala, és õ a kõkerítésen lakik vala).
És monda nékik: A hegyre menjetek, hogy rátok ne találjanak az üldözõk, és ott rejtõzködjetek három napig, a míg visszatérnek az üldözõk; azután pedig menjetek a magatok útján.
A férfiak pedig mondának néki: Ártatlanok leszünk ezen te esketésedtõl, a melylyel te megeskettél minket! Ha bejövünk mi erre a földre, kösd e veres fonalú zsinórt ahhoz az ablakhoz, a melyen alábocsátottál minket; atyádat, anyádat és atyádfiait pedig, és atyádnak egész háznépét gyûjtsd be magadhoz a házba. És akkor, ha akárki kijön a te házadnak ajtain, annak vére az õ fején lesz, mi pedig ártatlanok leszünk; mindannak vére pedig, a ki teveled lesz a házban, a mi fejünkön legyen, ha valakinek keze lenne azon.
Ha pedig megjelented ezt a mi dolgunkat, akkor mi fel leszünk oldva az eskü alól, a melylyel te megeskettél minket. Monda pedig amaz: A mint szólottatok, úgy legyen! Ekkor elbocsátá õket, és elmenének; a veres zsinórt pedig reáköté az ablakra.És elmenének és eljutának a hegyre, és ott maradának három nap, mígnem visszatérének az üldözõk. Keresék ugyanis õket az üldözõk minden úton, de nem találták vala.. Akkor a két férfiú visszatére, és leszállának a hegyrõl, és átmenének a Jordánon, és eljutának Józsuéhoz, a Nún fiához, és elbeszélének néki mindent, a mi történt vala velök. És mondának Józsuénak: Bizony kezünkbe adta az Úr azt az egész földet; meg is olvadt már a földnek minden lakosa miattunk."
"Azt lehetne kérdezni, hogy miért kell Ráhábot is bevenni abba a sorozatba amelyik az Ószövetség asszonyairól szól? Pusztán azért mert az ő neve is szerepel vagy van valami igei üzenet a róla szóló leírásban ami ma is időszerű és nekünk is segíthet. Hiszen az első megjelölés róla ez hogy egy parázna nő ma így mondanánk hogy Jerikó ismert prostituáltja volt Ráháb. És még is három alkalommal hivatkozik rá az Újszövetség mind a háromszor példa gyanánt adja elénk. A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében a hit hőseinek az arcképcsarnokában ott van Ráháb képe. Jakab amikor arról ír hogy az élő hit cselekedetekben mutatkozik meg a cselekvő hit példaképéül Ráhábot említi. Sőt amikor Máté összeállítja Jézus családfáját emberi vonalon Jézus egyik ősanyjaként ott olvassuk Ráhábnak a nevét.
Mégsem lehet véletlen ha háromszor is hivatkozik rá az Újszövetség. Ne akadjunk el és ne akadjunk fenn, ezen az adaton amivel kezdődik, hogy Ráháb egy parázna nő. Később ő Isten népéhez tartozott, Isten népéhez a pogányok közül. Már itt is tágulnak a keretek és kiderül, hogy Isten kiválasztó szeretete nem csak szorosan a népi nemzeti Izráelre szorítkozik, hanem másokat is be enged, be hív, kiválaszt, sőt feladattal tisztel meg a Mindenható Isten, és aki őbenne hisz (leklégyen bármilyen a múltja) 0817-18 ... bármilyen a múltja Isten megtisztított és használható eszköze lehet. Ez az egyik nagy evangéliuma Ráháb történetének.
Így nézzük meg kicsit közelebbről az ő alakját, és afelolvasott történetből több részletet emeljünk ki. Az első az, hogy ha annyira hangsúlyozza az Újszövetség, hogy Ráháb hitt az Úrban és hogy hit által lett alakalmassá arra, hogy őt használja az Úr. Feltétlenül felvetődik a kérdés, hogy hogyan juthatott ő hitre. Nyilván valóan pogány volt. Pogányok voltak a szülei is. Nem volt Bibliája, nem volt énekes könyve, nem járt Istentiszteletre, ott a maguk pogány kultuszát talán gyakorolta, a foglalkozása sem parancsol valami nagy tiszteletet. De az az egész város Jerikó amiben élt, messze híres volt a pogányságról, az istentelenségről a keménységről. Hogy juthatott akkor Ráháb hitre? Vagy minek alapján állítja az Újszövetség róla hogy hit által lett alkalmassá Ráháb arra, hogy Isten őt felhasználja és hogy Isten népéhez csatlakozzék maga is?Nagy csoda ám az mindig, amikor valaki hitre jut akkor is ha hívő szülei vannak és az imádság levegőjét szívta magába csecsemőkora óta. Akkor is ha senki atyjafia nem tartozik Isten népéhez és egyszer csak ő maga döbben rá arra hogy Isten őt mennyire szereti és kezd el örvendezni ezen és örül egy életen sőt egy örök életen át.
Mindenképpen csoda. Néha még könnyebben jutnak hitre azok, akik nagyon messziről jönnek a pogányságból, a nyilvánvaló bűnökből, mert azokat akiket hívő emberek veszik körül, akiknek a számára gyerekkoruk óta természetes az, hogy templomba járunk, hogy Bibliát olvasunk, imádkoznak otthon.Azok nem látják olyan nagynak az Isten szeretetét, mint amekkora. Úgy valahogy hozzászoknak. És összetévesztik sokszor azt, hogy hallgatják az igét meg látják a körülöttük élő hívőket azzal, hogy ők maguk is döntöttek hogy Isten népéhez tartoznak. Mert az hogy hallják és látják az még nem azt jelenti hogy létrejött egy világos és határozott döntés az ő szívükben.
Hogyan jutott Ráháb hitre? Ez egész nyilvánvalóan kiderül abból a történetből, amit hallottunk. Úgy jutott hitre, hogy hallott másoktól Isten nagy tetteiről, hallotta hogy van itt egy különös nép, amelyiknek egészen különös Istene van, láthatatlan Isten. Nincsenek szobrai. Nem imádnak bálványokat. De azt mondják hogy noha láthatatlan még is igen hatalmas. Sőt hatalmasabb mint akármilyen más Istenség. Például kiszabadította őket a rabszolgaságból Egyiptomból, egy egész népet. Az üldözőik belevesztek a tengerbe. Az ő népét meg áthozta száraz lábbal a Veres tengeren. És miután átjöttek egészen erős és hírhedt királyokat, hadseregeket vertek le, pedig afféle pusztai gyülevész nép nincsen hadseregük, nincsenek fölfegyverezve és még is győztek. Név szerint emlegették a legyőzött királyokat. Tihont Ógot akiktől rettegett a környék Izráel legyőzte. És azt állítja ez a nép, hogy nem ő az ügyes és erős hanem az ő Istenük. Így fogalmaznak, hogy kezünkbe adta a mi ellenségeinket. Különös gondolat, hogy előttük jár az ő Istenük és kezükbe adja ellenségeiket. És most itt vannak már Jerikó falainál. A Jordán bal partján, ki tudja melyik nap kelnek át, és ki tudja, hogy csak ugyan milyen hatalmas az ő Istenük.
Hallotta tehát Ráháb nem tudjuk hogy hol hallotta, lehet hogy este mikor vízért mentek az asszonyok és ott a napi híreket kicserélték, ott hallotta. Hogy milyen hírek jöttek már megint Izráelről és Izráel Istenéről és egy szóval Isten tetteiről hallott. Amit hallott elhitte és mivel hitt ezeknek, úgy döntött, hogy valóban ez az Isten lehet az Isten vagy ha vannak még más istenek is mindenesetre ő az Istenek Istene és hozzá fogható nincs. És ezt a hitét és ezt a döntését bátran meg is vallja. Csodálatosan szép és nagy hitvallás ám ez gondoljuk el egy semmiféle istenfélő vallásos nevelést nem kapott asszony, ezt mondja ott azoknak a követeknek, én tudom hogy az Úr néktek adta ezt a földet, és minket megszállt a félelem miattatok. Hát ezért jött a két kém, hogy ezt kikémlelje hogy félnek tőlük vagy nem? Isten már előttük járt és kezükbe adja e Jerikót is vagy nem? Megszállt minket a félelem és e föld minden lakosa megolvadt előttetek, mert hallottuk hogy megszárította az Úr a Veres tenger vizét előttetek, amikor kijöttetek Egyiptomból. És hogy mit cselekedett az emoreusok két királyával akik túl voltak a Jordánon. Akiket ti megölettetek és amikor hallottuk megolvadt a mi szívünk és nem támadt többé senkiben bátorság miattatok. Most jön a szép személyes hitvallás.Bizony az Úr a ti Istenetek az Isten fenn az égben, és lenn a földön. Lenn a földön sem a királyok az Istenek. És fenn az égben sem a bálványok és az égitestek.Ráháb hallott Isten tetteiről amit hallott az hitet teremtett a szívében, ez a hit döntésé vált hogy ő Istennek Istenének fogadja és vallja Izráel Istenét és ezt a hitét meg is vallotta. Mindig így születik a hit."
_________________ „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6:33)
|