A felkészüléshez hiteles információk kellenek, olyan adatok, amik a valóságot mutatják.
Nem lehet tervezni (vagy csak hamisan), ha a statisztikai adatokban hamisítások vannak, manipulációk.

Ne légy naiv már megint!
Minden adat a rendelkezésre állt és áll mindenkor, ami a felkészüléshez kell.
Ugye nem gondolod, hogy Chikán, aki fideszes miniszter is volt, olyat hiányol a kormányon, amire nem is volt lehetőségük.
ex

Ne légy rosszindulatú már megint! Semmi sem állt a rendelkezésre a kormány indulásakor.

Éppen a leglényegesebb (szerintem már Merkelékkel letárgyalt) költségvetési hiány plafont nem emelhették meg az Orbánék. Erről beszél a Chikán is. Az előre belőtt lehetőségek egyszerűen elúsztak azzal, hogy a 3 %-ot tartani kellett olyan körülmények között, mint a gazdasági válság és idióta gazdaságpolitikát erőltető IMF nyomása. Mindenki dörzsölte a markát, hogy milyen csapdában van az Orbán és most neki is jól meg kell szorítani az emberek nyakán a hurkot.

Aztán napokon belül lekezelte a helyzetet olyan módon, hogy a neoliberális kretének még most is csak hápognak. Elküldte az IMF-et nagyon udvariasan a búsba és olyan eszközökhöz nyúlt, amilyet a törvények megengedtek nekik.

A továbbiakban folytatta ezt a jó szokását, hogy a piacról finanszírozza a gazdaságot és folyamatosan lépéseket tesz a gazdaság felpörgetésére, ha ez sajnos aggályos is..

A neoliberáis elvtársurak meg kéjelegve dörzsölik a markukat, amikor hatalmas problémákkal kell megküzdeni a kormánynak, mint sváci frank hitelek, na és az, hogy nincs fogyasztás,nem sikerült még felpörgetni a gazdaságot.

Kívánom, hogy nagyobb örömük ne legyen!

A piacról finanszírozás jó, de ezt nem mondják, ti pedig nem kérdezitek, hogy hány milliárd € pluszba van ez nekünk. Ugyanis az IMF kölcsön olcsóbb mint a piaci.
Azt pedig nem hiszem, hogy találsz olyan embert, aki most örülne a SF hitel problémának, meg, hogy nincs fogyasztás, meg, hogy nem pörög fel a gazdaság.

A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot és a lehető leggyorsabban növelje a termelőerők tömegét.

Ez természetesen eleinte csak a tulajdonjogba és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozások útján történhetik, tehát olyan rendszabályok útján, amelyek gazdasági szempontból elégteleneknek és tarthatatlanoknak látszanak, amelyek azonban a mozgalom folyamán túlhajtanak önmagukon[Q], és mint az egész termelési mód átalakításának eszközei elkerülhetetlenek. Ezek a rendszabályok természetesen országonként különbözők lesznek.

A legelőrehaladottabb országokban azonban meglehetős általánosan alkalmazhatók lesznek a következők:

1. A földtulajdon kisajátítása és a földjáradék állami kiadásokra fordítása.

2. Erős progresszív adó.

3. Az örökösödési jog eltörlése.

4. Az összes emigránsok és lázadók tulajdonának elkobzása.

5. A hitel centralizálása az állam kezében nemzeti bank révén, amely állami tőkével és kizárólagos monopóliummal rendelkezik.

6. Az egész közlekedésügy centralizálása az állam kezében.

7. A nemzeti gyárak, termelési szerszámok gyarapítása, a földek megművelhetővé tétele és javítása közös terv szerint.

8. Mindenkire kiterjedő egyenlő munkakötelezettség, ipari hadseregek felállítása, különösen a mezőgazdaság számára.

9. A mezőgazdaság és az ipar űzésének egyesítése, a város és a falu közötti ellentét[R] fokozatos megszüntetésének előmozdítása[S].

10. Minden gyermek nyilvános és ingyenes nevelése. A gyermekek mai formában való gyári munkájának eltörlése. A nevelés egyesítése az anyagi termeléssel stb. stb.

"Egy gimnáziumban gazdaságtant tanító tanár meséli, hogy az évek folyamán soha egyetlen tanítványa sem bukott meg, kivéve egy tanévet, amikor viszont az egész osztály megbukott. Ebben az osztályban minden diák meg volt arról győződve, hogy a szocializmus egy tökéletesen működő igazságos rendszer, ahol nincs se szegény se gazdag.


A tanár a következőt javasolta a diákoknak : "Rendben van, az osztályban kísérletként bevezetjük a szocializmust. Dolgozatírás után leosztályozom a dolgozatokat, majd együttesen kiszámítjuk az átlagot és mindenki egyenlőképpen ezt a jegyet fogja kapni". Az osztály elfogadta a javaslatot. Az első dolgozat után az átlag 13 volt (Fr.o.-ban 20 jegyes az osztályzás); mindenki ezt a jegyet kapta. Azok, akik komolyan készültek, nem nagyon örültek, a lusták és a buták viszont boldogok voltak. A következő dolgozatírás átlaga 9 lett, a lelkesedés erősen alább hagyott. A harmadik dolgozat átlaga már 5-re esett. Az átlag a következő dolgozatoknál sem emelkedett meg lényegesen, ellenben egy undorító hangulat alakult ki az osztályban, senki sem akart többé semmi erőfeszítést tenni, mondván, annak a gyümölcsét úgyis mások aratnák le. Annak rendje és módja szerint, az évzáró vizsgán mindenki meg is bukott.

Alább egy rövid kivonat, ami tökéletesen összefoglalja a dolgokat :
"Nem lehet a gyarapodást meghozni a szegények számára azzal, hogy elvonjuk a gazdagok javait. Ha valaki erőfeszítés nélkül kap meg valamit, annak az árát más fizette meg, anélkül, hogy learathatta volna munkájának gyümölcsét. Egyetlen hatalomnak sincs joga ahhoz, hogy szétossza mások között azt, amit előtte egyesektől elkobozott. Ha az egyik fele egy népnek úgy gondolja, semmire se való erőfeszítéseket kell tennie, hiszen helyette majd a másik fele fog; ugyanakkor ez a másik fél úgyszintén azt fogja gondolni, nincs értelme az erőfeszítésnek, hiszen annak az eredményét úgyis meg kell ossza a többiekkel. A javakat megosztásukkal nem lehet megnövelni.

Dr. Adrian Rogers, 1931"

anyám... NYOLCVAN ÉVE "tananyag"... mégis... folyton megbukunk belőle

Az első idézet tudod miből van?

http://www.mno.hu/portal/805747

Ez megint egy orvosi krimi....

Orbán: További támadásokra kell felkészülni


MNO - GB
A miniszterelnök szerint arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán Viktor hétfőn, a külképviselet-vezetői értekezlet nyitó napján a Külügyminisztériumban azt mondta: az euró, az európai gazdaság nem kerül ki a folyamatos támadások fókuszából a következő 8-10 évben.

Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az eurót folyamatosan támadások alatt tartó össztűz által meghatározott térben, hangulatban, politikai erőtérben kell majd végezni a munkát – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsősorban a gazdasági növekedés mértéke, minősége szempontjából.

Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő a külföldön dolgozó magyar diplomaták előtt azt mondta: bár a bankadó miatt „kis híján keresztre feszítettek minket”, mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már „minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél”. Orbán Viktor szerint ez azt mutatja, hogy a magyar kabinet korábban szalonképtelennek bélyegzett gazdasági intézkedései mára „mainstreammé”, bevetté váltak az Európai Unióban.

Nincs szükség egységes adózásra

A kormányfő szerint minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat. Orbán Viktor a hétfői budapesti külképviselet-vezetői értekezleten ezt azzal indokolta, hogy az adózással összefüggésben ellentétes a magyar érdekekkel az európai egységesülés. A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig az ország nem távolodik el a veszélyzóna centrumától.

A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt is, csakúgy mint a tíz év alatt egymillió munkahely teremtésének politikáját – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy reményeik szerint 200-300 ezer ember munkába állására lehet számítani az előttünk álló évben, kifejezetten a közfoglalkoztatás keretében.

Küzdelmes ősz vár ránk

Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az ősz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli időszak lesz. A miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezlet első napján azt mondta: folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszti szuverenitását. A Görögország jövőjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie – tette hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ehhez több gazdasági intézkedésre lesz szükség, és ősszel meg kell hozni a még hátralévő sarkalatos törvényeket is. Szavai szerint ha ezt a munkát nem végzik el az idén, jövőre már csak sokkal rosszabb hatásfokkal nyílik majd rá lehetőség. Ez azt jelenti, hogy rég volt olyan nehéz időszaka a magyar társadalomnak és közéletnek, mint amilyen a most következő ősz lesz – jelentette ki.

A miniszterelnök arra hívta fel a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Orbán Viktor a külföldön dolgozó magyar diplomaták budapesti értekezletén azt mondta, az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal vagy a felemelkedő közép-ázsiai térséggel. A kormányfő álláspontja szerint az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, s aki erről lemond, kárt okoz saját hazájának. Megerősítette, a közeljövőben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába.

A BT-tagság nem stratégiai cél

Egy-két hónapon belül elkészül, majd a kormány elé kerül a külpolitikai stratégia, és a tárca tervei között szerepel egy külkapcsolati törvény megalkotása is – ismertette Martonyi János külügyminiszter a misszióvezetői értekezleten hétfőn. A külügyi tárca vezetője a külföldön dolgozó magyar diplomaták budapesti értekezletén a külkapcsolati törvény szükségességét azzal indokolta, hogy átfogó szabályozást kialakítva javítsák a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttműködést.

Martonyi János előadásában kitért arra, hogy az ENSZ BT nem állandó tagságának megszerzése nem stratégiai célja a magyar diplomáciának, ugyanakkor már a kandidálás, a tisztség elnyeréséhez vezető folyamat is hasznos az országnak.

(MTI)