Parókia fórum • Téma megtekintése

Erika

Igen, Zsoca, ez az 1. kérdés...
a 2.kérdés pedig.hogy akar-e valaki fórumozni?

zsoca

Ha van legalább két beszélgető fórumozó,
addig a remény is él.
Egyedül lehet blogolni- ahogy én is teszem-,
de a fórumozás már társasjáték.

sucy

figyelő írta:

Ki tudja miért, de belém hasított: milyen szép is lenne, ha halott poraiból újjáéledne a Parókia fórum..
Miért hagytuk hogy így legyen? Nem az Úrtól való dolog volt?
A parázs, a tűz is kialszik, ha nincs, aki táplálja.
Pedig milyen emlékezetes fórumtalálkozók is létrejöttek? Általában tizenvalahányan fordultunk elő benne. Emlékszem, valahol Budán is összejöttünk, ménkű nagy havazás ellenére.
Sokan ott vannak lelki, és/vagy "virtuális szemeim" előtt. Fony pl. sosem vált "élő személlyé". De Indu, Péter, Exrefis és a többiek hiány, elmúlása "elhalttá" tesznek bennem egy érző valamit. (Persze amputált végtaggal is lehet még élni...)

És hát Erika, Erika és Erika!
Az egésznek anyja és motorja volt - a jelek szerint mindhiába. Bocsánat érte!
Sosem felejtem el, a számomra többféle nagylelkűségét. No, és a vendéglátása, ott Kassán, mint fórumtalin - ugyancsak zavarba ejtő.

Ha sosem is találkozunk többet, se itt, se a valódi létben is - legyetek áldottak!

Na igen, azok a bizonyos fórumtalik..

Számomra a legemlékezetesebb a Tagyospusztai hétvége volt, talán Húsvét előtt egy héttel... az éjszakába nyúló beszélgetések - krumplipucolással egybekötve -, a lányok kedvessége az ágyba hozott reggelivel, a passió-olvasással, a Környei Istentisztelettel, Sajó kockapoénjaival, Manó "arcképével"...
Néhányan fent vagyunk Facebookon, és többé-kevésbé tartjuk a kapcsolatot. Van, akivel többször is találkoztam, van, aki az esküvőjére is meghívott (és van, akivel együtt utaztam erre az esküvőre).
Nekem meghatározó időszak volt a régi Parókia fórum és chat... és hiányolom ezt a fajta közösséget...

figyelő

Jól mondod Sucy (bár lehet, mi sosem találkoztunk személyesen).
Nagyon idevonatkoztatható a mai igehirdetés fő apropója, vagyis mi, emberek, szinte üzembiztosan mindent elrontani vagyunk képesek és készek, amit Isten szépnek-jónak-tökéletesnek alkotott. Ebben benne van a természet, a személyes kapcsolatok, a Tőle függés

Nem biztos, hogy a múlt siratása (csak) nosztalgia, idősebb kori nyavalygás részemről.

Hányszor révedezünk azon: bárcsak újra kezdhetném!

figyelő

Beszélgessünk? Kivel? Magammal?

Mikor, mennyit beszélgetünk - ha egyáltalán - a Mindenhatóval, az Úr Jézussal...? :cry:

szj

Beszélgetni jó
lenne.

https://kotoszo.blog.hu/2022/11/16/komm ... izsarnokok

szj

A szem a lélek tükre. A beszéd is.

https://megvanirva.hu/tragarul/

szj

"Merjünk leülni valaki mellé és megkérdezni: hogy vagy?
És fogja mondani, csak legyen rá időnk, szívünk és szeretetünk végighallgatni!"

Gyökössy Endre (internetről)

szj

"Talán átéltél már olyan helyzetet, amikor annyi stressz és szorongás gyűlt fel benned, hogy majdnem felrobbansz, de csak kitartasz és tűrsz, amíg végül találkozol a barátoddal egy kávéra, és akkor minden fékevesztetten kibuggyan belőled. A barátod meghallgat, bólint, és átnyújt neked egy sütit. Kisüt a nap. Gyakorlatilag a probléma még mindig létezik, és semmi sem változott. És mégis, minden megváltozott. Valódi kapcsolatot teremtettél. Valaki más segít cipelni a terhedet. Már nem vagy egyedül."

Michael Rennier (internetről, katolikus ma)

szj

Zsoltárok 35:20a
kat. és ref. új fordítása nyomán:

"a béke hangján szólni"
"jó szándékkal beszélni"

szj

Nagy Zoltán: Kommentek, utálat, szekértáborok

https://kotoszo.blog.hu/2022/02/07/komm ... _hol_a_baj

szj

Bella Violetta: Kommunikációs tananyag...

https://megvanirva.hu/janos-es-jezus-a- ... -tananyag/