II. Korinthus 12:12

"Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban és erőkben is."

A "tűrés" szó fordítási lehetőségei Kiss Sándor: Újszövetségi görőg-magyar szómagyarázata szerint:
"alulmaradás, eltiportatás, tűrés, türelem".

Fentiek alapján egy saját parafrázis:

Pál apostolságának jelei megbizonyosodtak a korinthusiak között - a jelek, csodák és erők mellett ill. előtt - abban is, hogy ő türelmesen eltűrte, hogy emberekkel szemben sokszor alulmaradt, hogy emberek sokszor eltiporták.

(Mert nem test és vér ellen volt neki tusakodása.)

Példabeszédek 27:6

Károli:
"Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek;
és temérdek a gyűlölőnek csókja."

új ford.:
"Jó szándékúak a baráttól kapott sebek,
de csalárd a gyűlölködőnek csókja."

kat.ford.:
"Jó szívvel adja a verést, aki szeret,
ám az ellenség csókja veszedelmes."

egysz.ford.:
"A barátodban akkor is bízhatsz, ha fáj, amit mond,
de az ellenséged akkor is rosszat akar, mikor hízeleg."

*

Tisztázzuk: testvéreink nem ellenségek, hanem barátok.

Példabeszédek 1:32

Károli:
"Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket,
és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket."

kat. ford.:
"A balgákra pusztulást hoz elpártolásuk,
jómódjuk tönkreteszi a bolondokat."

új ford.:
"Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg,
és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el."

egysz. ford.:
"A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el,
az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg."

János evangéliuma 2:13-25

Juhász-Laczik Albin: Amikor kufárok vagyunk
Gondolatok az evangéliumhoz.

"Isten tetteit nem azért lehet sokféleképpen értelmezni, mert Isten ne lenne egyértelmű. Mi, emberek változunk, és emiatt értelmezzük sokféleképpen a tetteit. Emlékszem, amikor a templom megtisztításának evangéliumi szakaszával még nem tudtam mit kezdeni: Jézus erőszakos lenne? Bántana másokat, és garázdasággal félelmet keltene? Kötélből ostort fonva űzne el embereket? Arra is emlékszem, amikor arra használtam ezt az evangéliumi szakaszt, hogy magyarázatot adjak az erőszakra: Krisztus követőinek joguk van az erőszakhoz, hiszen Urunk is határozottan lépett fel az istentelenekkel szemben.

Emlékszem arra is, hogy teológushallgató koromban milyen megnyugvást jelentett belebocsátkozni a János evangélista által felkínált szimbolikus értelmezésbe, amely szerint Jézus a saját testére, halálára és feltámadására utalt, amikor ezt a prófétai jelet megtette. Jézus halálának brutalitását nem lehet liturgikus szépséggel leplezni. Feltámadásának radikalitását pedig nem lehet e világi célokkal letompítani. Egyetlen áldozatunk van nekünk is: mi magunk.
Önmagunk helyett nem ajánlható fel semmiféle áldozati állat. Nekünk nem tizedet kell adnunk, hanem mindent: önmagunkat.

Néhány évvel ezelőtt a mai evangéliumból az a szó ragadott meg, hogy mindnyájukat kiűzte a templomból. Nem tett különbséget Jézus, azaz nem méricskélt aszerint, hogy kinek a portékája fér meg a templom közelében az istenszolgálat kötelező kellékeként, hanem egységesen lépett fel minden olyan dologgal szemben, ami Isten kizárólagossága elé kerülne az életünkben. Ugyanakkor az is érdekes, hogy az egyes portékákkal szemben másként viselkedett. Az ökröket kizavarta, a pénzváltók asztalait feldöntötte, míg a galambárusokat már csak szóban intette meg. Mindegyik kísértésünkkel szemben más és más bánásmód a hasznos? Meg kell különböztetnünk, hogy milyen bűnnel is állunk szemben, s aszerint érdemes eljárnunk?

Most az tűnt fel, hogy Jézus egyedül a templomban ragadtatta el magát. Pedig végtelen türelmét hány vitában bizonyította már akár a farizeusokkal szemben, akár a démonokkal való találkozások alkalmával! Megtehette volna, hogy a pusztai negyven nap végén megjelenő sátánt kergeti el kötélből font ostorral. Jézus azonban a templom, Isten háza kapcsán gerjedt ilyen haragra.

Mi, hívők a templomon, az Egyházon belüliek vagyunk. Sokkal inkább hasonlíthatunk az evangéliumi árusokhoz, mint a nem hívők, akik a templomon kívül árulnak. Az Egyház kincsei miránk vannak bízva: mi félhetünk csak igazán attól, hogy Jézus elűz bennünket. Nekünk nagyobb a felelősségünk. Nem pusztán azért, mert hívők vagyunk, hanem azért, mert a külsősök, a templomba betérők, az Istent keresők tőlünk várnak irányt, példát, reményt, biztatást.
Ha mi a saját portékánkat kínáljuk, félrevezetjük őket. Mi csak Istenre mutathatunk.
Ő a Templom egyetlen kincse. A testünk templomáé is."

internetről - magyarkurir hu

Énekek éneke

A háromszereplős értelmezés. Selmeczi Nimród cikke:

https://www.igeidok.hu/kaptar/paros/ene ... hazasoknak

V. Mózes 29:63a (egysz. ford. nyomán)

"Az Úr örömét lelte abban, hogy jól bánjon veletek, és megsokasítsa népünket -- ugyanúgy örömét fogja lelni abban, amikor elpusztít és megsemmisít titeket."

Jeremiás siralmai 3:33 (egysz. ford.)

"Hiszen nem szíve szerint büntet meg,
nem annak örül, ha megalázhat!"

Lukács ev. 24:46-49

"Jézus így szólt a tanítványoknak:
-- Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az Ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot, minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk. És íme, én elküldöm nektek, Akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."

*

Mit hirdetünk?
Mivel vagyunk felruházva?

I. Korinthus 12:7

Károli ford.:
"Mindenkinek azonban haszonra adatik a (Szent) Léleknek kijelentése."

új ford.:
"A (Szent) Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele."

egysz. ford.:
"Mindannyiunkban azért működnek a Szent Szellem különféle megnyilvánulásai, hogy ezekkel a többieket szolgáljuk és segítsük."

I. Korinthus 11:16

Károli ford.:
"Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek."

Csia L. ford.:
"Ha pedig valaki úgy vélekedik, hogy szereti a civakodást, nekünk ilyen szokásunk nincs, sem az Isten egyházainak nincsen."

kat. ford.:
"Ha pedig valaki tovább akarna vitatkozni, hát nekünk ez nem szokásunk, sem Isten egyházának."

*

A teokrácia nem vitafórum.

Müller György (George Müller, 1805-1898) :

"Megértettem, hogy a legfontosabb dolog, amit tennem kell, hogy átadom magam Isten Igéje olvasásának és az arról való elmélkedésnek”.

internetről (ezazanap magazin)

I. Korinthus 14:38

Károli ford.:
"Aki pedig tudatlan, legyen tudatlan."

Kiss S. Görög-magyar szómagyarázata:
"nem tudni, nem akarni tudni valamiről"
"nem ismeri el az Úr / nem ismeri meg az Úr"

Csia L. ford.:
"Ha pedig valaki nem ismeri ezt fel, hát ne ismerje fel."

Vida S. ford.:
"Ha pedig valaki ezt nem ismeri el, őt sem fogják elismerni."

Új ford.:
"És ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertessék el."

Kat. ford.:
"Ha nem veszi tudomásul, róla sem vesznek majd tudomást."

Egysz. ford.:
"Ha ezt nem ismeri el, akkor őt sem fogja az Úr elismerni."

Példabeszédek 12:20 (Károli: 12:19)

Károli ford.:
"Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében;
a békességnek tanácsosiban pedig vigasság."

új ford.:
"Csalárdság van a rosszat koholók szívében,
de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm."

kat. ford.:
"A gonoszságot forralóknak keserűség a szívük,
azoké, akik jótanácsot adnak, csupa öröm."

egysz. ford.:
"Akik gonosz terveket szőnek, azoknak szívében hamisság lakik,
akik pedig békességet hozó tanácsot adnak, azokéban öröm."

II. Timóteus 3:16
"A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre."

*

A Szent Biblia (39+27 rész) jelenti számunkra objektíve az első kézből való informálódás lehetőségét.
Az imádkozás, a kapott kijelentés számunkra a szubjektív első kézből való ismeretszezés alkalma. Ezt már meg kell vizsgálni, magunk miatt.

Másodkézből való információkat (szerintem) mindig meg kell vizsgálni, elsősorban az Ige mérlegén, másodsorban a saját kijelentésünk mérlegén.

UNOKA TÖRTÉNET
Jó hír nagyszülőknek

Jóél
Sámuel próféta elsőszülött fia.
Sámuel öregkorában fiait tette bírákká, akik Beérsebában bíráskodtak. Megvesztegetést fogadtak el, és elferdítették az igazságot. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Izráel királyt kívánt (1Sám 8,1-5).

Hémán
Jóél fia, Sámuel unokája, énekes lévita (I.Krón 6:18).
Ismert bölcs (1Kir 5,11). A Krónikák könyvében Ászáffal és Jedútúnnal együtt van említve (2Krón 35,15), mint Dávid nagy énekese és dalköltője. A szövetségláda mellé rendelt énekes (1Krón 15,17.19). Hémán fiai átveszik a 24 templomi énekes csoport vezetését (1Krón 25,1.4-6).
A 88. zsoltár szerzője.

(forrás részben a Keresztyén Bibliai Lexikon)

"Ahol könyveket égetnek, ott embereket is fognak."
Heinrich Heine (internetről)

Két könyvégetés a Bibliából:

Jeremiás könyve 36:4, 21-26 (részletek)

"Jeremiás hívta Bárúkot, ő pedig leírta Jeremiás diktálása után az irattekercsre az Úrnak minden Igéjét, amit kijelentett neki."
"A király (Jójákim) elküldte Jehúdit, hogy hozza el a tekercset. Jehúdi el is hozta, és felolvasta a király előtt, és a király szolgálatában álló vezető emberek előtt.
A király előtt a kályhában égett a tűz. Amikor Jehúdi három vagy négy hasábot elolvasott, a király levágta azt késsel, és a kályha tüzébe dobta, míg csak az egész tekercs a kályha tüzébe nem került..."

Apostolok cselekedetei 19:18-20

"A hívők közül is sokan eljöttek, megvallották és elbeszélték ilyenféle (okkult) mesterkedéseiket. Azok közül pedig, akik a varázslást űzték, sokan összehordták könyveiket, és elégették mindenki szeme láttára. Mikor kiszámították a könyvek értékét, ötvenezer ezüstpénzre becsülték. Így terjedt az Úr Igéje hatalmasan, és megerősödött."