Mindent megadunk a növényeinknek. amire csak szükségük van - mondja Jaksa János, a nagydorogi református gyülekezet presbitere. A nyugdíjas férfi nem tétlenkedik, feleségével együtt gazdálkodik, hobbija pedig a galambtartás.

Akár egy manöken
Kétféle galambot tenyésztek - mutatja a galambász. - A gatyások a magyar díszposták, amiknek tollas a lábuk. Ott lent három-négy amerikai óriás postát látni. Sokféle színben tenyésztem őket, de a legnagyobb sikereket ezek érték el - mondja, majd azt is elmagyarázza, hogy akkor sikeres egy galamb, ha díjakat nyer a kiállításokon.
- Minden galambfajtának megvannak a standard előírásai, hogy milyennek kell lennie a csőre hegyétől a farka végéig. Az a szép galamb, amelyik tetőtől-talpig összhangban van. Szép, fényes tollú, egészséges és úgy viselkedik, mint egy manöken, aki kivonul a kifutóra. El tudja adni magát ugyanúgy, mint egy hölgy a divatbemutatón.
Hozzánk hasonlóak?
A galambokat a tenyésztők képezik ki, erre egy úgynevezett bemutató ketrec szolgál.
- Már fiatalkorban betesszük őket a ketrecbe és pálcával igazgatjuk, hogy tudják, hogyan kell állni. A galambok is olyanok, mint az emberek: van, amelyik szereti, ha foglalkoznak vele, és élvezi, hogy most körülötte forog a világ, mert a bíráló vele foglalkozik. A másik típus behúzódik a sarokba, hátat fordul a bírálónak. Ez utóbbiakkal nem lehet versenyezni, eredményt elérni.

Tojásból kisgalamb
A galambok nem félnek a gazdájuktól, felismerik, nem röpülnek el, ha közelít, és nyugodtan hagyják magukat megfogni is. A gazda azt mondja, hogy leginkább a tömegtől és a gyerektől félnek. A galambházba érve a kis galambokat is megmutatja a tenyésztő.
- Ezek nem egészen kicsik már. Bemutatókat is szoktunk tartani, a gyerekek mindig a pici galamboknak örülnek a legjobban. Néhány éve meglátogatott egy volt osztálytársam az unokáival. A gyerekek a mai napig is emlegetik, hogy milyen élmény volt látni, hogyan lett a tojásból kisgalamb.

A legrangosabb díj
Jaksa János megmutatja száz galambja közül a kedvencét is.
- Ez hozta a legnagyobb dicsőséget, a nyitrai Európa kiállításon győzött. Megkapta a lehető legrangosabb elismerést, az Európa plakettet. Ezt a díjat csak minden négyszáz galamb után adják ki. Ez a galamb annyival tud többet, mint néhány társa, hogy ügyesen adja el magát. Mára már kiöregedett, nem mehet többet kiállításra, kilenc éves elmúlt.

A szakembertől azt is megtudjuk, hogy a galamboknál a hím ül a tojásokon délelőtt 11-től délután 5-ig, a többi időszakban pedig a tojók. Úgy költenek, hogy mire a kicsik önállóvá válnak, akkorra kelnek ki a következő kisgalambok, a második tojás lerakását követően 18 napra.

Turbékoló gerlepár
Persze ha galambokról van szó, nem kerülhetjük meg, hogy gyakran turbékoló gerlepárral szimbolizálják a szerelmet. Vajon a galambok is hasonlóak egy házaspárhoz? - érdeklődöm.
- Nem, nem - tiltakozik a galambász -, sajnos nekik nem adatott meg az a szerencse, hogy saját maguk válasszanak párt. A tenyésztőjük kiválasztja, hogy melyik galambbal kell párosodniuk - teszi hozzá nevetve, majd tovább romboljuk romantikus elképzeléseinket. Kiderül ugyanis, hogy a tenyésztő jóízűen falatozza a galamblevest, sőt akár le is vágja a galambokat.

- A tenyésztőnek szeretni kell az állatokat, de kegyetlennek is kell lennie. Néhány ismerősünket is mi látjuk el vágógalambbal. Én megfogom őket, a feleségem pedig levágja. Egyébként a galambok fajtától függően akár több mint 10 évet élhetnek. A legidősebb, törzsalapító galambom már tíz éves.

Az ajándék galambok
Végül házigazdánk kedves történetet mesél arról, hogyan juttattak pénzt és galambokat is erdélyi gyerekeknek a nagydorogiak.

- Az ökumenikus imahéten az árva gyerekeket felkaroló Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára gyűjtöttünk 125 ezer forintot, majd ezt megtoldotta még az önkormányzat ugyanennyivel. Böjte Csaba eljött hozzánk, és igét hirdetett a református templomban. Azon gondolkodtam, hogy mit lehetne még adni, ami elősegítené az erdélyi otthonokban a gyerekek nevelését, de nem „csupán" pénz. Akkoriban hallottam a Kossuth Rádióban, hogy valamelyik diákotthonhoz istállót építettek. Na, ha istálló van, foglalkoznak állatokkal is, gondoltam. Felvettük a kapcsolatot a csíkszentsimoni gyerekekkel. A galambokat a Pécs - Székelyudvarhely buszjáratra ültettük fel, ott Orbán Gábor tenyésztő várta őket és eljutatta a gyerekeknek a tizenegy pár galambot.

Jaksa János sokat mesél még díjakról, versenyekről, előadásokról, majd elárulja, hogy kedvenc nótája a galambszívet örököltem.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás 

A Jaksa Jánossal készült interjút erre a linkre kattintva is meghallgathatja.