None

Bízni...

Lekció: 2 Királyok 6:24-25; 32-33; 7:1-20
Textus: 2 Királyok 7:1-2

Válságos idők Isten népe életében.
Az ellenség Benkadád Arám királya körbezárta Samáriát, ostrom alá vette, és ki akarta éheztetni. Nem volt nehéz dolga, mert már előtte is hiába várták az esőt: az ég csatornái bezárultak, hét éves éhínség volt. Szörnyű volt a nyomorúság az országban. Emberek odafolyamodtak, hogy képesek voltak magzataikat is megenni. A pénznek sem volt értéke, és mindent megvettek rajta még a tisztátalan dolgokat is, csakhogy csillapítsák éhségüket. Az egyszerűbb embereket még jobban sújtotta mindez, mert azoknak tartalékuk sem volt, és uzsorakamatra vihettek csak még ez által is kiszolgáltatottabbá váltak. Ilyen tragikus helyzet már nagyon sok volt a történelemben is népünk életében, de déli szomszédainknál a közelmúltban, vagy talán a jelenben is, s ha ezeket halljuk az óesztendőre visszatekintve, csak hálát adhatunk azért, hogy ilyenektől megőrzött Isten kegyelme. Nem volt egyformán jó mindenkinek. De talán a legszegényebbeknek is jutott falat kenyér, meleg étel, vagy valamilyen gondoskodás - de még több kellene. De jellemző az, ahogy az ember a nyomorúság napjaiban gondolkodik. A király, bár zsákruhában van, látszatra bűnbánatot tart, mégis az igazi alapérzése az, hogy bűnbakot keressen, s meg is találja azt az Isten embere személyében. Mennyi csodát tett, mégis befolyása van. Tekintély az országban, figyelnek rá az ellenség táborában is. Most mégsem lép közbe. A király csűrei, szérűi üresek, nem tud segíteni, így hát keríteni kell olyat, akit felelőssé lehet tenni. Mintha ma játszódó történet lenne. Mi sem azt látjuk mennyi jóval áldott meg az eltelt esztendőben az Úr. Nem volt háború. Az árvíz, belvíz, a szennyezett folyó, az aszály ellenére megtermett a kenyér, hozzáférhetünk. Baj, ha nem adunk hálát, hanem felsoroljuk ami hiba van: drága a gyógyszer, a nyugdíj nem az én elgondolásom szerinti stb., és csak a bűnbakot akarjuk megtalálni hálaadás vagy igazi bűnbánattartás helyett. A bűnbakkeresés és kikiáltás divattá vált. Valószínűleg Elizeus tanácsolta; ne adják fel a várost, mert az Úr meg fogja szabadítani őket. A király türelmét veszti és halált kiált Elizeus fejére. Szörnyű veszteség elveszíteni a türelmet. Ettől sem vagyunk mentesek; ez okozza rossz alapérzésünket. A bibliai türelem hosszútűrés, amely még akkor is tart, ha idegzetünk pattanásig feszült. A türelem elvesztésekor valóban elveszítünk valamit, s nehéz a higgadtságra visszatalálni. De nyereség ha visszatalálunk és nem a bosszú útjára lépünk. Nem hiába van a lélek gyümölcsei közt a türelem. Elizeus együtt ül házában a vénekkel és könyörög a szabadulásért és akkor kapja a halált hozó végzést és nevezi a királyi tisztet gyilkos fajzatnak. A látszat után ítélő és hit nélkül élő ember hajlandó az ilyen ítéletes vélemény közvetítője lenni. Hány ilyen megtévesztett ember él országunkban? A média közvetíti a véleményeket, a vezető politikusok egymás mardosását, mocskolását, lehetetlenné tevését, “halált rá!- kiáltásukat - s hányan osztozunk!
Olyan ez, mint a “Feszítsd meg--et kiáltozó tömeg. Bele tartoztunk-e ebben az esztendőben ezek táborába? Ha igen helye van a bűnbánatnak, s könyörögjünk bölcsességért. Legyen lelkiismeret vizsgálatunk az év utolsó napján. Mindig csak a legrosszabbakat látni, gondolni, azokhoz csatlakozni - nem ez az Isten akarata.
Van-e Istenbe vetett jövőlátásunk, mint Elizeusnak, Isten emberének, akinek megtapasztalása, hogy nem csak az emberi erők alakítják az életet, hanem az emberi akarások fölött áll az, amit Isten akar.
A 2 Királyok 6:15-27-ben lehetetlennek látszik, hogy ott és akkor az éhínség idején, a legnagyobb emberi nyomorban már másnap bőség legyen. Embereknek lehetetlen, de Istennek nem.
A királyi tisztviselő Isten hatalmát a maga elgondolása szerint ítéli meg. “Még ha az Úr megnyitja is az ég csatornáit, akkor sem történhetik ez meg.- Csak egy utat lát Isten számára, hogy kenyér legyen az éhség idején: hogy eső essen és búza teremjen. Hitetlen szíve nem tudja: “Utad van számtalan sok, Uram és eszközöd- Hitetlen szívünk a magunk látta megoldásokat akarja Istenre kényszeríteni. Ezért vannak csüggedt látásaink, látunk kudarcokat, csődöket, s nem látjuk az Úr értünk tett szabadítását. Isten úgy adja a szabadítását ahogy nem gondoljuk. Neki van hatalma, hogy sok vagy kevés által szerezzen szabadítást.
Az arámok harci kocsik és lovak robogását hallották és fejvesztve menekültek. Isten szabadulást szerzett és meg anyagi javakat is a táborban. Egy éjszaka leforgása alatt Elizeust is megmentette az úr az ellenségtől tüzes lovak és harci kocsik által.
Ha most visszanézel mit látsz az elmúlt évben Isten csodáiból, kegyelmes tetteiből? Mert erre tekintve elcsitul a zúgolódás és a kétségbeesés is. Minden élethelyzetben látni, hogy Istennek hatalma van cselekedni az Ő elgondolása szerint. Isten bölcsessége velünk van, és ettől elcsitulnak a félelmek is és a zúgolódások is.
Ebben a nagy eseményben még néhány emberre kell figyelni. Az elesettekre, az életremény-nélküliekre, a négy halálra szánt poklosra. Nekik minden mindegy. A városban sincs helyük sebük miatt, csak a városkapun kívül. Tartalékaik nincsenek; még jobban érzik az éhséget és nyomort. Ők a megtapasztalói a szabadításnak, amikor átmennek az ellenség táborába. Ellenség nincs, bőség van; ehetnek, ihatnak, zsákmányolhatnak. elesettek, de övék az első jó hír. Mint a betlehemi pásztorok. De nem csak éhezők, hanem örömhír vivők is. Ha Isten belenyúlt halálra szánt, kisemmizett életedbe, és megtapasztalod szabadítását: “Légy öröm mondó, béke követ. Hirdesd a szabadító elközelgetett.- Sokan várják ezt; “E világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.-
Lehetnek olyanok, akik nem hiszik el és megcsinálják a maguk próbáját, sajátjának vélt elgondolását, de a végső megtapasztalást meg kell látni nekik is. Az Úrnál van a szabadítás, szabadulás.
Földi életed minden mozzanatában, lelki harcaiban adj hálát az Úrnak. Erősítsd meg a benne levő hitet, bizodalmat. Adj hálát az eltelt esztendőért és bízz az Úr erejében:

“Hozzád vágyom benned élek;
Üdvöt mástól nem remélek.-
Ámen

Hajdu Lajosné református lelkész
Sajóvárkony