belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

Miklya Luzsányi Mónika

A nagycsalád botránya

A harmadik, a negyedik, az ötödik… és a jóléti társadalom trendjei

Az elsőnél mindenki örül. Az újszülött fotóját körbehordják a családban, a nagyszülők dagadnak a büszkeségtől. A másodiknak is hasonlóan, mert ugye egy fiú mellé kell egy lány, vagy fordítva. A harmadiknál már többen hümmögnek, csóválják a fejüket, a negyediknél megkapják a szülők, hogy nem kellett volna ezt úgy elsietni, az ötödiknél pedig hogy felelőtlenek. Mert erre a világra nem érdemes ennyi gyereket szülni. És megrovóan ráncolják össze a szemöldöküket a nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, akik maguk is négy-öt gyerekes családba születtek bele, mondjuk a második világháború vagy az ötvenes évek közepén. Nem mintha nem szeretnék a harmadikat, a negyediket, az ötödiket, de azért mégis… Ami sok, az sok.

Van, amikor ezt a fajta (vagy ennél még keményebb) elutasítást nem fogalmazzák meg verbálisan – mondjuk a vonaton, buszon, vagy éppen szállodában, bevásárláskor a plázában –, de a metakommunikatív jelek egyértelműek. Akárhogy forgatjuk, sokszor ciki(nek tűnik) ma a nagycsalád, a négy, öt, hat, netán több gyerek. Néha még olyan helyeken, helyzetben is kínos, amikor kifejezetten gyerekeknek szóló programot vagy szolgáltatást hirdetnek meg.

– Ennyi gyerekkel akar bejönni? – kaptam meg a lekicsinylő kérdést az ilyen-olyan jegyszedőktől, portásoktól, attól függetlenül, hogy a kezemben szorongattam a megfelelő mennyiségű jegyet, vagy lobogtattam a szolgáltatás kifizetését igazoló számlát. Nemegyszer éreztem úgy, mintha másodrangú polgára, sőt, kirekesztettje lennék a társadalomnak, csak azért, mert sok gyerekem van.

Pedig ennek éppen ellenkezőleg kellene működnie. Nemcsak az anyai szívem, hanem a közgazdasági és a demográfiai kutatások is azt bizonyítják, hogy bár a világ összességében a túlnépesedéssel küzd, nekünk itt, Európában egy erősen elöregedő társadalom problémáival kell szembenéznünk. Nem szükséges túl sok matematikai ismeret, hogy megértsük: ahhoz, hogy növekedjék a népesség, minden családban legalább három gyereknek kellene születnie. Ha csak kettő születik, stagnál, ha egy, akkor csökken a népesség. Persze ez nem ilyen egyszerű, ezért mondja dr. Botos Katalin közgazdász, népességkutató, hogy az úgynevezett termékenységi rátának a 2,1-es szintet el kell érnie az adott populációban ahhoz, hogy meginduljon a népesség növekedése. Európában ez a ráta 1,3-1,4 körül mozog, ami évente félmilliós népességcsökkenést jelent a térségben. Botos szerint ennél rosszabb képet csak Kelet-Közép-Európa mutat. Nálunk még a mediterrán országokénál is alacsonyabb a termékenységi ráta. A trendek szerint – ha semmi nem változik – 2050-re Magyarországon lesz a világon /!/ a legmagasabb az ún. gazdasági függőségi ráta, vagyis a nyugdíjkorúaknak a ténylegesen dolgozókhoz viszonyított aránya. Az elöregedő társadalmakban ugyanis igen nagy problémát okoz az idősek eltartása, gyógykezelése, egyszerűen azért, mert nincs elegendő munkaképes korú állampolgár, akiknek az adójából, járulékaiból fent lehetne tartani a szociális gondoskodás gazdasági védőrendszerét.

Mindezt tudva nehezen érthető az az elutasítás, amit igen sokszor megtapasztalok a nagycsaládokkal kapcsolatban. Logikusan gondolkodva ugyanis ha túlteljesítem a 2,1 fős gyereklétszámot, azzal már nem magamnak, hanem a társadalomnak – konkrétan akár a buszon velem szemben ülő, fanyalgó nőszemélynek vagy valamelyik rokonának, ismerősének – teszek jót, mivel lehet, hogy az én „plusz” gyerekem fogja az ő nyugdíját megfizetni. Vagy a dolog mégsem ilyen egyszerű?

 

Jólét vs. nagycsalád? 

Nyilván nem, mert ha ilyen egyszerű lenne, akkor már több európai országban megszavazták volna azokat a törvényeket, amelyek a nagycsaládok gazdasági egységét védik. A nagycsalád gazdasági előmozdításának kérdései, például családi adózás (amelynek elemei nálunk már működnek), az anyák korábbi nyugdíjazása vagy éppen a gyerekszám beszámítása a nyugdíjkorhatár elérésébe és/vagy a nyugdíj összegének meghatározásába az utóbbi években rendre felmerül a nyugdíjreformok vizsgálatánál, ám lényegi döntés még nem született az ügyben. A fogyasztói, jóléti társadalom elvárásaival ugyanis szembemegy a nagycsalád rendszere.

A nagycsalád, a sok gyerek, illetve a generációk együttélésének lényege éppen a kisközösségi (családi) önfenntartás, ami finoman fogalmazva sem vág egybe a fogyasztói társadalom trendjeivel.
A jóléti társadalmak nagy részében kiveszik a családok kezéből az öngondoskodás lehetőségét.
A járulékfizetések és társadalombiztosítás kötelező volta miatt a megkeresett munkabérünk jó részét nem kapjuk kézhez, sokszor nem is tudunk róla, hogy a munkáltató mennyi járulékot fizet utánunk. A kezünkben megmaradó nettó bér alig fele az eredeti összegnek, így nincs lehetőségünk magunknak eldönteni, hogyan gondoskodunk öreg szüleink jólétéről, saját időskorunkról, beteg gyerekeink gondozásáról.

Míg az egykori nagycsaládokban ezek a funkciók majdhogynem automatikusan működtek, a jóléti társadalmak nagycsaládjainak szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a társadalom egyik oldalról elvonja javaikat, a másik oldalról viszont nem biztosít megfelelő, minőségi ellátást.

A fogyasztói társadalomban ráadásul a személy értékét nem munkavégzésének minősége vagy társadalmi haszna dönti el, hanem a megvásárolt termékek mennyisége. Konkrétan az, hogy mennyi pénzt tud visszaforgatni a gazdaságba. Éppen ezért a szegénység kirekesztettséggel jár. Egy nagycsalád – a gazdasági tendenciák ellenére – még a mai napig is próbál önfenntartó lenni, vagy legalábbis csökkenteni a családból kiáramló költségeket. A gyerekek „megöröklik” egymás ruháit, játékait, az étkezési szokások egyszerűbbek, ritkán vesznek félkész ételt, nem engedhetik meg maguknak a gyorséttermi kajálást, ritkán jutnak el luxusutazásra, inkább a gyalogtúrát meg a sátrazást választják, és nem váltják ötévenként az autójukat. Egyszóval: aki sokgyermekes szülő, az nem jó fogyasztó és nehezen illeszthető bele a fogyasztói társadalom eldorádóképébe.

Botrány tehát a nagycsalád, ami nem is fog változni, míg fel nem ismerjük, hogy nagyon nagy a baj. Vagy lesz, nemsokára, mert idős korunkra nem marad, aki gondoskodjon rólunk.

Hozzászólások

1. kovács anna - 2013-01-06 10:17:10

Örülök, hogy ez a téma ilyen formában végre szóba kerül. Sajnos nagyon igaz és még annál is rosszabb a helyzet, amit leírt a cikk irója. A sok gyermek vállalását sokan a nem törődöm kisebbség (hogy ne nevesítsem...)szintjén tudják csak elképzelni és azonosítják is. És ami a legzomorúbb, hogy magukat hívő kereszténynek vallók is így gondolkodnak!!! Mi magunk is sok sok ilyen kétértelmű vagy egészen egyértelmű megjegyzést kaptunk. Aztán amikor megkérdeztem, hogy a bibliában hol található, hogy mondjuk 1986-tól(ez csak exhas évszám) a gyermek NEM Isten ajéndéka, akkor persze cask hebegnek és azt dadogják, hogy hát persze de azért mégis. Vagy megkérdezem: nézd meg a hat gyerekem és mondd meg, melyik felesleges, mert akkor azt agyoncsapjuk (ugye az ember már egy kicsit blazírt ilyenkor...), akkor szintén kínos a helyzet, bár volt aki megmagyarázta, hoyg hát ilyenkor már nem, de hát ha nem lett volna akkor nem is hiányozna. (Micsoda bölcsesség!!!) Nekem még az is hiányzik, aki terv maradt csak az egészségi állapotom miatt, meg azok is akiket kora terhességben elvesztettünk sok évvel ezelőtt (három ilyen volt) és boldog lennék, ha itt lehetnének velünk, akkor is nagyon szegényesen élnénk!!!! És ami még fáj, ha azt találom mondai, hogy esetleg téged nyugdíjas korodban az én gyerekem fog eltartani, akkor még csúnyábban néznek rám. Persze én is kiszámoltam csak az érdekesség kedvéért, hogy amit egy tanév alatt két kollégistám elvitt, abból pl. a mostani igencsak "érdekes" állapotú kerítésünk helyet akár kovácsoltvas kerítést is csináltathattunk volna. De odadnám e bármelyiket egy kerítésért vagy bármi másért, ami pénzen megvehető? Soha! Lehet, hogy avnak akik jobba értékelnének minket, ha szebb házunk lenne, vagy nem biciklivel járnánk, hanem autóval (nem tudtuk fenntartani a gyerekek mellett), de igazán csak az számít, hogy a kincseket, amiket Isten ránk bízott, hogyan kezeljük és elszámolással csak neki tartozunk. És egyenlőre az Úr kegyelmébeől mind hitben járnak!! Csak egy példa. A metrónél rosszul lett egy nő. Összeesett a peronon. A csúcsforgalomban egyedül az én lányom ment oda hozzá, hoyg segítsen!!! A nő nem engedte, hogy mentőt hívjon, mert mint mondta semmi baja, csak négy napja nem evett(!!!) Elkísérte, vett neki ennivalót, ezért lekéste a vonatot (3 és fél órára lakunk Budapesttől) majd bocsánatot kért tőlem, hogy emiatt késő éjszaka kell érte mennünk a vonathoz. És ott volt körülötte több száz felnőtt ember, aki mindezt nyugodtan végignézte. Akkor most felesleges az én gyerekem? Ez csak egy kirívó példa, de mondhatnék többet is. Természetesen mi is emberből vagyunk és hibázunk is eleget, de igyekszünk az Úrral járni mindennap és azt kell mondjam, áldottak vagyunk akkor is, ha anyagilag sehol sem vagyunk. De minden nap megtapasztaljuk, hogy az Úr tenyerén hotdozza övéit.


2. kovács anna - 2013-01-06 10:19:31

még annyit: bocsánat a helysírási hibákért


3. Ats Kriszta - 2013-01-06 11:43:57

Jézus sehol nem biztatott gyerekvállalásra, a sokgyerekességtől senki nem lesz keresztyénibb a gyermekteleneknél.

 

A sokgyerekességtől senki nem lesz hasznosabb tagja a társadalomnak, a nyugdíjunkhoz nem kell sok gyerek, hiszen a gazdaság globalizálódott és bőven van fiatal munkaerő a világban.

 

Senki nem lesz jóságosabb vagy kevésbé fogyasztó csupán attól, hogy sokgyerekes családban nőtt fel, hiszen az egykét is lehet jóságosnak és normálisnak nevelni.

 

Minden egyes gyermek nemzése a saját felelősségünk. Ezt a felelősséget nem keresztyéni dolog Istenre hárítani.

 


4. Molnár Katalin - 2013-01-06 12:12:32

Kedves Krisztina,

"A sokgyerekességtől senki nem lesz hasznosabb tagja a társadalomnak, a nyugdíjunkhoz nem kell sok gyerek, hiszen a gazdaság globalizálódott és bőven van fiatal munkaerő a  világban"
ugye te sem gondolod, hogy a kínában született gyerekek felnőve fizetik majd azt a tb-t itt Mo-on, amiből a te nyugdíjadat fizetik majd...??? Európa népessége igenis öregedik... aminek egyik veszélye éppen az általad említett sok fiatal munkaerő szerte a világban - kínában, indiában, a fejlődő országokban. Ők egyedül abban az esetben biztosítják a te majdani nyudíjadat, ha idetelepülnek és itt dolgoznak, itt fizetnek tb-t.  Nem vagyok rasszista, mielőtt rámsütnéd a bélyeget, szélsőségesen nacionalista sem, de bocs, én nem szeretném, ha 50 év múlva minden második magyar állampolgár ferdeszemű, török, vagy indiai lenne, majd megjelennének - a németországban már jelen lévő - mecsetek, mert egyszerűen annyi iszlám lakosa van Mo-nak, hogy illő építeni nekik..
Én elsősorban nem vallási okokból, vagy azért vállaltam 3 gyereket, hogy biztosítsam a nyugdíjamat, hanem mert úgy gondolom, a gyerek számára a legtöbb amit a szülő adhat, az a testvér. Ezt nyilván az, aki maga is egyke, vagy rossz viszonyt ápol a testvérével, nem érti meg, őket őszintén sajnálom. (nem lesajnálom, egyszerűen kimaradtak valami fantasztikus élményből).
És vitatkoznék egy picit azért veled, mert nem, egy egykének sosem lehet megtanítani, hogy hogy kell megosztani a másikkal figyelmet, utolsó sütit, stb. Ill. tanítani azt lehet, de ösztönös ez sosem lesz.

Nem hiszem hogy akár a cikkíró, akár az előtted szóló Istenre hárította volna a gyereknemzés felelősségét... mindössze annyit mondott, hogy a gyermek Isten ajándéka.. Ha pl. nem lenne legális a gyerekgyilkosság a gyermek megszületése előtt (gyk: abortusz), már ezzel önmagában megoldott lenne az öregedő népesség problémája.. És a felelősség kérdése itt meg visszaüt... mert igen a gyerek nemzése seaját felelősségünk. Tehát vagy tessenek megfelelően védekezni, vagy ha mégis besikerült, akkor meg tessenek megtartani azt a babát (most ezt nem Neked címzem, Krsizta, hanem mindazoknak, akik az abortuszt fogamzásgátlási módszerként használják). Mert bizony mindegy, hogy az a baba első gyermekként érkezik, egy 17 éves lányhoz, vagy hatodikként egy 40 éves nőhöz.. az a gyermek Isten ajándéka, és az életével nem rendelkezünk. Egy gyermek sem a miénk ugyanis...  csak megkapjuk a lehetőséget, hogy vigyázzunk rá, neveljük és vele legyünk.


5. Ats Kriszta - 2013-01-06 13:21:58

Kedves Katalin, köszönöm a dialógust, természetesen a tudományos (demográfiai, közgazdasági stb.) kérdéseket tudományosan meg lehet vitatni. Csak az torzítja el a keresztyénséget, ha valamelyik (különösen ha épp az elavult) állásponthoz kötjük (mint pl. annakidején Galilei elítélői).

 

A nyugdíjrendszernek különféle összetevői és megoldásai vannak, ezeket gyakorlatiasan meg lehet oldani, nem kell ehhez bevándorlás, ahogy Orbán Viktor mondta, adjunk előbb munkát a soktízmillió európai munkanélkülinek. Nem a gyerek kevés, hanem a munkahely.

A munkahely meg épp a globális népességrobbanás miatt kevés. Aki ezzel nem hajlandó foglalkozni, az számíthat rá, hogy a gyerekei felnőve súlyos mulasztással fogják vádolni. Hiszen épp gyerekeink érdekében alapvető szülői kötelességünk a fogamzásgátlás lehetőségeit segíteni a világban. Könyörtelenség is a nemtörődömség, mert a fogamzásgátlás lehetőségeinek hiánya rengeteg anya és gyermek halálának, betegségének, nyomorának oka.

 

Valóban nagyszerű, ha valakinek van jó testvére. De e téren sem jó a keresztyénséget egy-egy gyakorlati állásponthoz kötni. A történelem, irodalom tele van testvérviszályokkal is. Találkoztam már jóságos egykékkel is, és olyan sok testvérrel felnőtt emberekkel is, akik a létharcot tanulták meg az otthoni hétköznapokban. A testvér-élményt nem csak a sokgyerekes kiscsalád, hanem a régi értelmű nagycsalád is adhatja: unokatestvérek, féltestvérek, nagynénik, nagybácsik, több generáció és szélesebb rokonság.

 

A fogamzásgátlás vatikáni tiltása és az esküvői szöveg (Elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat?) durva visszaélés a vallással és kifejezetten felelőtlenségre nevel, ettől akartam óvni.

 


6. Mr. Vincellér - 2013-01-06 20:50:21

Kedves Krisztina,

van ez az érvelés, amit ön használ. Ez egy általam is elfogadható, szerintem utilitarista, gyökereiben protestáns szempont.

Amit érdemes figyelembe vennie, hogy mi katolikusok nem sola sciptura éljük az életünket, azt számos szempontból befolyásolja mindaz, amit az Egyház tagjai (legyenek azok az apostolok, a klérus, az új- és ószövetség közvetítői, a hívek, szentek és boldogok stb.), zsinatok, dogmatika és katekizmus stb. mondtak és tettek.

Nálunk, katolikusoknál attól függetlenül is fontos a gyermekáldás, hogy Jézus maga esetleg nem szólított fel bennünket a sokgyerekes életmódra. Jól tudjuk, hogy a keresztény házasság is viszonylag késői találmány. Én azt gondolom, hogy a hagyomány folyamatosan nyilatkozik meg, és a mi megértésünk is változik. Az én válaszom többet között az az életre és Jézus Krisztusra, hogy elfogadom a gyermekeket, akiket kapok, és jó embert nevelek belőlük, akik javára lehetnek a többi embernek.


7. Olasz Miklós - 2013-01-07 02:23:18

Olasz Miklós Jómagam nyolcadik gyermekként jöttem a világra egy tizenegy gyermekes családban. Így nőttünk fel, Isten megtartott minket. A vasárnapi ebéd húsz literes fazékban főtt, soha nem éheztünk. Azt kérdezem, mi a szegénység, és mi a gazdagság? Szegény-e az a gyermek, aki egy értéktelen vacakból, számára csodálatos játékot gyárt, vagy képzel el, és meg tudja osztani a sok testvérrel? Vagy gazdag.e az a gyermek, aki körbe van rakva modern technikával, de szólnia nincs kihez? Az a nagy felfedezésem van, hogy Isten törvénye a xxi. században is érvényes. Azt a programot közölte Ádámmal és Évával: hogy szaporodjatok és sokasodjatok! Úgy vélem, még hatályban van ez a rendelet... Soha nem volt problémám abból, hogy nagy családba születtem. Mindegyik testvéremet szeretem. Minden évben összejövünk, legalább egyszer egy csáládi hálaadó ünnepre. Szűk családi körben olyan hetvenen vagyunk (áldott legyen az Úr!). Ezeken a találkozókon nem arról szoktunk beszélgetni, hogy milyen nehéz a megélhetés, pedig Ukrajnában aktuális lehetne ez a téma. Hanem örülünk egymásnak, szeretjük egymást. Kétségtelen, hogy a nagy családos szülőknek oda kell szánni az életét. Nincs anyagi jóllét, nincs karrier. A gyermeknevelés nem egy látványos "szakma". Itt éjszakázni kell, néha, itt hallgatni kell, hogy a gyermekek egymás ellen bőgnek, közben sok-sok rendezni való is van... Igaza van, kedves Krisztina, nem normális az az ember, aki ezt felvállaja. De ha ismerte volna Édesanyámat, aki egy-egy családi összejövetelen csak ült a gyermekei között, és nézte azt a sereget, akikkel Isten megajándékozta, talán mást gondolna a gyermekáldás felől. A világot nem a nagycsaládosok tették bonyolulttá. Gondolom, ezzel eggyet érthetünk. Hanem sokkal inkább a kényelem szeretete.


8. Ats Kriszta - 2013-01-07 17:57:51

Kedves Miklós, örömmel olvastam az Önök családi köréről. A szép példák azonban nem jelentik azt, hogy a 0, 1, 2 gyerekes családok ne lehetnének ugyanúgy boldogok és keresztyéniek, vagy hogy más sokgyerekes családok ne lehetnének nagyonis zűrösek.

 

A "szaporodjatok" talán a legtöbbet idézett mondat a Bibliából, ami nagyon sajnálatos, mert általában parancsként értelmezik. Pedig nem kell bibliatudósnak lenni hozzá, hogy lássuk, ez nem parancs, rendelet, program, még csak nem is tanács. Műfajilag ez a mondat egy áldás, és így is kezdődik: "megáldotta őket".

Ez az áldás, a Föld betöltése régesrég beteljesült. A mai népességrobbanást (naponta negyedmillióval nő az emberi létszám a Földön, ami egyre jobban túlterhelődik) ezzel a mondattal igazolni a Biblia szavainak teljes kiforgatása és megcsúfolása. Jézus nem is idézte ezt a teremtéstörténetet, hanem csak a másikat, ami szerelemről szól, de szaporodásról nem!

 

A szaporodás nélküli szerelem, szex egy különleges emberi csoda. Az állatoknak csak szaporodási ösztönük van, ezért nem vonzódnak egymáshoz a termékeny időszakokon kívül. Isten terve teljesedik ki abban is, hogy százmilliók tanulják meg a Földet nem túlterhelő szerelmet fogamzásgátlással. Így a nők csak akkor esnek teherbe, amikor párjukkal együtt Isten és a jövendő gyermek szándékát is a maguké mellett érzik, nem pedig amikor vak biológiai folyamatok úgy hozzák, mint más élőlényeknél.

Egyetértek, az egyház tagjainak nagyon sokféle tettei és szavai segítik fejlődni a megértésünket. Európai felmérések szerint a katolikusok kilencven valahány százaléka túllépett már a fogamzásgátlás vatikáni tiltásán. Így fejlődik a hagyomány. Sőt, úgy látszik a katolikusok előrébb járnak (talán mert többet kénytelenek foglalkozni a témával): azt olvastam, hogy a világban a katolikusok termékenysége átlagosan alacsonyabb a protestánsokénál.

 


9. kovács anna - 2013-01-08 09:16:59

Üdv mindenkinek, aki hozzászól!

Örülök, hogy van akit érdekel a téma és ezt jelzi is. Szeretnék még néhány gondolatot hozzáfűzni a hozzászólások tükrében.

Kedves Kriszta!

Igen én is tudom, hogy vannak szörnyű sokgyermekes családok is. Mint ahogy vannak olyanok is , akik egy gyerekkel sem"bírnak", kiborulnak tőle. Ahogy valaki megfogalmazta az előttem szólók közül: a legnagyobb baj az önzés ezen a földön. De ha keresztényként gondolkodik (és úgy gondolom, hogy igen), akkor tudja hogy ez a föld még nem Isten országa, hanem "E világ fejedelme" bitorolja az uralmat. A baj csak az hogy önként hajtja a legtöbb ember az ő igájába a fejét és aztán csodálkozik, hogy nem szép az élet. Nem gondolom azt sem, hogy katolikus - protestáns ellentétté kellene ezt a témát tenni, mert nem az! Vannak egykés katolikusok és sok gyermekes protestánsok, akik Isten félelmben nevelnek sok-sok gyereket. De sajnos Jézus szavai beigazolódnak: aki meg akarja tartani az ő életét elveszti azt (csak esetleg most még nem tudja), aki pedig elveszti azt énértem megtartja azt (és esetleg  az a sok gyermekes szülő, aki mindent feláldoz a gyermekiért szintén nem tudja, Jézusi lelkülettel bír...)

Azt mondja, a föld túl van népesedve? Most volt egy konferencia, ahol éppen arról beszéltek, hogy egy harmaddal több élelmiszer megy pocsékba évről évre, mint amennyire szüksége lenne a föld teljes lakosságának! Csak éppen nem ott a kaja ahol lennie kéne! Miért? Az önzés miatt!

Az a helyzet, hogy van szerencsém sok-sok különböző helyzetű és nagyságú család életébe belelátni (több száz - munkámból kifolyólag) és a tapasztalatom az, hogy sajnos az 1-2 gyerkes családok gyermekei nagyobb arányban önzők és sokkal jobban mint a nagycsaládosok. És sokkal segítőkészebbek a nagycsaládos gyerekek, akkor is ha mind a két csoportban természetesen vannak kivételek!!! És nagyon sokszor azok a szülők mondják, hogy nincs lehetőségük több gyereket felnevelni, akik nagyságrendekkel jobban keresnek, mint azok akik több gyereket vállaltak. Ez igaziból nem anyagi kérdés, hanem szív kérdése. És azt sem mondtam, hogy nem kell védekezni, hanem ahogy esik úgy puffan, jöjjön, akinek jönnie kell. De az nem változtat azon, hogy a gyermek Isten ajándéka. És mi konkrétan mindegyik gyerekünknél tanultunk valamit, ami személyesen előre vitt bennünket. És még valami: ha megnézzük a történelem nagy embereit, akik pozitívan vitték előre a világot, legtöbbjük nagycsaládból és eléggé hátrányos körülmények közül származott...

Még lehetne folytatni a sort, de nem teszem. Inkább azt kívánom mindannyiunknak és elsősorban magamnak, hogy teljesedjen az életünkben ez az ige : "Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel. "

Szép és áldott napot mindenkinek!


10. Olasz Miklós - 2013-01-10 05:43:40

Kedves Kovács Anna! Köszönöm

 


11. Ats Kriszta - 2013-01-10 09:24:33

Igen, "alázatosan járj a te Isteneddel!" A teremtményi alázat hiányzik azokból az önhitt emberekből, akik azt hiszik, akármennyi megélhetést ki lehet zsarolni a Földből. Bűnös felelőtlenség azt állítani, hogy a Föld el tud tartani ennyi embert!

Már most is egymilliárd ember éhezik. Kétszáz éve még összesen ennyi ember élt a Földön. Eközben az intenzív mezőgazdaság tönkreteszi a talajokat, az élővilágot, az erdőket, mérgekkel szórja tele a bioszférát. A felelős tudósok már sok éve figyelmeztetnek az élelmiszerbiztonság romlására. A klíma egyre rosszabb, az energia és a víz egyre szűkösebb. A régi vallásos földművesek félve tisztelték az időjárást, a mai gőgös technokrata meg azt hiszi a kaja a hűtőben terem.

A Teremtőt káromolja az a tévhit, hogy a Föld elég nagy a különféle hatalmak által erőltetett szaporodási versenyhez a népek és vallások közt, ami évszázadok óta folyik. Durva visszaélés a vallással lerázni magunkról a felelősséget és a foganás vak biológiai folyamatát Istennek tulajdonítani. Ő sújtja a szegény nők százmillióit évenkénti foganással, s az ezzel járó betegséggel, halállal, nyomorral?

Emeljük fel a szemeinket és lássuk meg, hogy az emberiség egyetlen család és felelősek vagyunk a fogamzásgátlás segítéséért szerte a világon. Arra teremtettünk, hogy sok más csodálatos fejlődési terület mellett e téren is kiemelkedjünk az állatvilágból.

 


12. Ónody Csilla - 2013-01-10 16:21:27

Élettapasztalatunk, családi hátterünk, példaképeink, terveink, személyiségünk, egészségünk, társunk hatására sokféleképpen láthatjuk a gyermekvállalás kérdését. Ismerek olyan jómódú házaspárt, aki úgy döntött, nem vállal gyereket. Olyat is ismerek, akik a saját sok gyerekük mellé még örökbefogadtak gyerekeket.

Úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás kérdése valóban a leendő vagy gyakorló szülők felelőssége. De elsősorban az Isten kegyelme. Mert dönthetünk mi úgy, hogy csak egy gyereket szeretnénk, de ikreket kapunk. Vagy akarhatunk sok gyereket, ha olyan betegségünk van, ami miatt egy se lehet.

Ha hívőként közelítjük meg a témát:

Nem hiszem, hogy az az Isten, aki azt mondta az embernek, hogy hajtsa uralma alá a világot, azt is mondta, hogy viszont egy ponton meg kell állni, mert ha túl sokan lesznek, nem lesz mit ennie az embernek. Inkább az a kérdés, hogyan befolyásol minket a fogyasztói világ és a saját önzésünk abban, hogy mit tartunk elegendőnek és elég jónak magunk számára. És az is, hogy milyen emberek, milyen felelősséggel bírnak azok, akik hatalommal, vezető pozícióval, nagyon sok pénzzel bírnak a világban. És mit tesznek azért, hogy valóban jusson mindenkinek. Mert hiszem, hogy jutna ( ha csak arra gondolok, a szabolcsi almatermelők mennyi almáskertet hagytak tönkremenni, mennyi föld áll megműveletlenül, mennyi tejet szoktak kiönteni a gazdák, a háztartások mennyi ételmaradékot öntenek ki...).

És Isten parancsa, hogy szaporodjunk és sokasodjunk, szerintem nem arra parancs, hogy ezt nyakló nélkül tegyük, hanem bátorítás, kérés arra, hogy merjünk élni, gyarapodni, aggodalmak nélkül. Hiszen Isten akarta, hogy legyen ember, az ő szeretetéből vagyunk itt, és ezt a teremtő szeretet adjuk tovább gyermekeinkben és sugározzuk a világ felé is a családjainkkal. Ha valaki gyerekeket akar szülni a világba, az nem a teremtményi alázat hiánya, hanem igen az életre, az isteni szeretetre.

Én fordított gondolatnak érzem a fogamzásgátlás felelősségét. Nem hiszem, hogy Isten kikötötte volna, hogy ha túl sokan lennénk, akkor kötelességünk visszafogni a gyermekáldást, különben éhezni fognak a gyerekeink. Én inkább félelemnek érzem azt, hogy arra hivatkozva tegyük le a voksunkat a fogamzásgátlás mellett, hogy túl sokan vagyunk, nem jut majd étel a gyerekeinknek. Isten soha nem kényszerítene minket arra, hogy nemet mondjunk az életre.

Azt hiszem, Böjte atyánál olvastam, hogy szerinte az ítéletkor Isten nem elítélni fogja az embert azért, mert nem hozta világra a gyerekeket, akik megszülethettek volna, hanem meg fogja mutatni az embernek: nézd, ő lett volna a te gyermeked, ha akartad volna, ha hagytad volna megszületni, szerethetted volna, és ő is nagyon szeretett volna téged. Ezeket a dolgokat csinálhattátok volna együtt, ekkora boldogság lett volna neked.

Ez nekem jobban illik Isten gondolatmenetébe, már ha egyáltalán szabad fürkészni a gondolatait...

 


13. Baranyi Noémi - 2013-01-10 17:24:47

Kedves Hozzászólók!

 

Nagy érdeklődéssel olvastam a cikket és a hozzászólásokat is. Nagyon érdekes felvetésnek tartom az összes gondolatot, amin érdemes el-, és továbbgondolkodni. Már csak azért is, mert az viszi tovább az embert. :) Teljesen mindegy, hogy valaki nagycsaládban nő-e fel vagy kicsiben, gyermektelenül vagy sok gyermekkel, esetleg nevelőszülőként -  a lényeg, hogy Isten elgondolása szerint éljen.

Van azonban egy - két pont, amin vitatkoznék. Amikor Isten kimondja azt a bizonyos mondatot - legyen az áldás, ha így szeretnénk, akkor vajon nem gondolt arra, hogy sokezer év múlva túlnépesedhet a Föld? Vajon most vakarja a fejét mennyei trónusán, hogy ejnye, elfelejtettem sztornózni az áldást, és ezek meg hipp-hopp túlszaporodtak...Nos, én nem hiszem. Mert ebben az esetben Jézus Krisztus elmondta volna ezt is. Én azt hiszem, Isten minden megjelenő új életet ismert már a Teremtés kezdetén, mielőtt megalkotta volna, majd megalkotta, rámosolygott és azt mondta: amit alkottam, az nagyon jó!

Én ezért úgy gondolom, ez az áldás nincs visszavonva. Mert Isten nem tette hozzá összevont szemöldökkel: "de aztán ésszerűen!"

Elhangzott túlnépesedés, elhangzottak gazdasági és szociológiai indokok. Nyugdíj, termelés, stb. Nos, ami a mai gazdasági helyzetet illeti, a termőföld bőven elegendő lenne ahhoz, hogy a mai "túlszaporodott" népességet kényelmesen ellássa élelemmel. Csak kérdés, hogy mit és hogyan akarunk enni. Én gazda vagyok, kecskéim vannak, sajtot és szappant készítek a tejükből, tudom, mit jelent a gazdaság. Ha gépesítünk, valóban többet tudunk kihozni a termőföldből, de hamar ki is merül. Nem beszélve arról, hogy ehhez kőolajat használnak. Mindenhez. Kőolajjal megy a traktor, a műtrágya is kőolaj alapú, amivel a szemes takarmányt trágyázzák, a táp, amivel az állatokat etetik, minden. A gépek elvégzik sok-sok ember munkáját, így nincs mit dolgoznia sok embernek. És megmondom őszintén, igen nehéz hadra fogható embert találni egy-egy kampányszerű munkához (pl trágyázás), aki két kézzel nekifogna. Az olajkészlet epdig kifogyóban van, erről azt hiszem, már nem érdemes vitatkozni. Nos, ésszerű gazdálkodással és ésszerű fogyasztással szépen fenn lehet tartani egy ennél népesebb világot is, csak dolgozni kell és mérsékelni a fogyasztást. Igen, van kaja a világban, ahogy valaki olyan találóan írta, csak nem ott, ahol kell. De lehetne ott is. Mert vannak a Földünknek állattartásra, növénytermesztésre, bányászatra vagy épp fakitermelésre alkalmas területei is, és vannak olyanok, ahol egyik sem működik. De ott lehetne szellemi érték, amire szintén nagy a szükség. Természetesen szükség van a mérnökre, orvosra is, aki nem konkrét termelő munkát végez, de akit a termelők simán eltarthatnának, mert mint mondtam, a termőföld elég nagy. Ráadásul Magyarország még így, kicsi formájában is képes lenne az önfenntartásra, csak kiviszik a gazdák a jóminőségű magyar árut, és behozzák a silányabbat. Nézzék csak meg a pirospaprikás poldot bármelyik üzletben. A magyar cégek által csomagolt paprika származási helyéül pl Chilét fogják látni.

Magamról csak annyit, hogy tanító a végzettségem, de gazdaként dolgozom, és éppen az imént említett érvekkel való szembesülés okozta, hogy valamivel több, mint három éve a gazdálkodásra adtam a fejem.

Szép estét mindenkinek!

Baranyi Noémi


14. Szűcs Ottó - 2013-01-10 21:24:18

Üdv mindenkinek!

1.Kíváncsi vagyok, hogy még hányan törik a fejüket azon, hogyan lehetne a sivatagokat (is) élettérré változtatni... Mennyi embernek jutna munkahely és minden egyéb...!

2.Érdekes módon - ha az információk megbízhatóak - a meleg éghajlatú vidékek lakói szegényebbek, pedig őket se vastag kabát (meg a téli holmiknak való szekrények), sem 6 hónapi tüzelés, sem sok egyébnek gondja nem terheli. Bantu négerék talán nem tudnak ésszel / erővel gazdálkodni?

3.Nem értem, némely keresztyének miért a saját példájukkal kellene szorgalmazzák a fogamzásgátlást - saját szakállukra. Nyugat-Európát már meglepték a szaporák (bizonyos tekintetben élősködők), akik majd kakukkfiókaként bánnak el a "bennszülöttekkel"... Mit is mondott Mordokaj Eszternek? A lényeg - Isten akaratát majd más is végrehajthatja, de akkor...

4.Általános érvényűnek szoktuk tekinteni - "inább kicsit, de jót". Az életben ez nem mindig működik. Az élet törvénye - "biztos, ami biztos, inkább sokat, hogy köztük legyen egy kevés jó is". Ez a "rosta" törvénye - sok ki kell hulljon a rostán a bővölködő /bőséges/ élet érdekében. Elgondolkoztató, hogy a Teremtő miért látta jónak, hogy a hímivarsejteket tékozolja, mikor 1 is elég lett volna 1 petesejthez. És ha milliós nagyságrendre van szükség ahhoz, hogy egy kétes (?) egyén megszülethessen, milyen nagyságrendű születés szükséges ahhoz, hogy a sok kétes (?) egyén között legyen valahány (?) életképes szoftverezésű (?) egyén is???

Vajon hogyan tarhatók fenn a színvonalas tanintézetek (hosszú távon)? Úgy, ha a létszám kedvéért mindenkit beveszünk? Ha nincs kiből válogatni, a "ha ló nincs, a szamár is jó" törvényéhez érünk. Döntse el mindenki, hogy a környezetében miből / kiből van több, és ha még cselekedhet, ám cselekedjen ;)

4.Kedves Baranyi Noémi, lelkipásztori munkám illetve négy gyerekünk "pásztorálása" mellett éppen a gazdálkodás gondolata foglalkoztat - örülök a sikerének!


15. Csillag Erzsébet - 2013-01-10 21:30:53

Én nekem is feltünt ez a markáns ne szaporodjunk túl gondolat, ellentmondássossága. Isten biztos, hogy nem vakargatja fejét zavartan, hanem örül a beteljesedésnek. Épp a minap jutott eszembe, hogy vajon honnan is halljuk azt hogy tulnépesedés ? Keletről , vagy nyugatról ? Mivel  a nyugati kurzus a trendi , és a fogyasztói kultúra , hát onnan... végülis a fogyasztói társadalom, a profitéhség, a nagy és még nagyobb hajhászásának dióptriájából - csak ez lehet a következtettés. És a hirek szerint végülis ki jut a mikrofonhoz, ahová ezt a lozungot beleleheli ? olyanok akik egy perceig nem tapasztalták meg az hogy mi az,  hogy egy szelet kenyér vacsorára -  örömmel fogyasztva .... Természetsen , ha a saját spekulánsan  összeügyeskedett jószágaira tekint és megszorozza 7 milliárdddal , akkor megint helyes az az eredmény hogy túl népesedtünk és a föld tartalékai végesek. Csak hát mindenkinek elég ez a Föld, jó beosztással, mert ezt az Urunk nagyon is jól végiggondolta.És mindenkienek aki leszületik a Földre ugyanolyan jogai vannak, és kellene legyenek.csak pont azok tesznek legjobban ellene, 7 milliárdot túl soknak tartják.Ha végre a munka alapú társadmi norma veszi át a kurzust , akkor nem fog felmerülni a túlnépesedés.... Lehet, hogy spekulánsokból népesedtünk volna túl ?

 


16. Ats Kriszta - 2013-01-10 21:35:37

Ha szóbakerül a keresztyénség, szomorúan tapasztalom, milyen lesújtó véleményük van róla az embereknek, látják hogy a keresztyének többnyire nem ismerik a saját hitüket se, a bibliát se, csak egy-két kiragadott, félremagyarázott idézetet tudnak, azzal igyekszenek igazolni a saját tudománytalan elmaradott elgondolásaikat, fogalmuk sincs a tényekről, adatokról, csak nagy levegőben lógó kijelentéseket tesznek a világról.

Elég általános, hogy a keresztyén gondolkodásmódot tartják az ökológiai válság fő okának: szaporodni, meg leigázni a természetet ...

Isten harmonikus élővilágot teremtett, de az ember csak önmagát tartja fontosnak, mindent kiirt amit nem tud megenni, mindent kiirt ami nem táplálja az ember eledelét...

"Valahányszor egy Elvevő pár arról beszél, milyen csodálatos lenne egy nagy család, újra és újra a Jó és Rossz Tudásának Fája alatti jelenetet játsszák el:

- Természetesen jogunkban áll úgy felosztani az életet ezen a bolygón, ahogy az nekünk tetszik.

- Miért állnánk meg... lehet akárhány gyermekünk, legfeljebb beszántunk további néhány száz hektár esőerdőt ... és kit érdekel, ha ennek következtében még egy tucat faj eltűnik?" (Daniel Quinn: Izmael)


17. Rádi Viktor - 2013-01-10 22:31:44

Kedves Krisztina!

A túnépesedés pont nem keresztény körben jellemző, lásd Kína, India. Szóval aki a kereszténységet okolja, az szerintem nem eléggé tájékozott, vagy a kommunista rendszer agymosottja. A fogamzásgátlást nem tiltja a kereszténység tudtommal. Csak azt a "fogamzásgátlást", ami megölné a magzatot, ha "létrejön". Egyébként vannak természetes fogamzásgátló módszerek. 

Íme egy jó cikk a természetes családtervezésről katolikus szemmel: http://www.parazskozpont.hu/csaladtervezes_termeszetes_csaladtervezes

 


18. kábel ezmegaz - 2013-01-11 00:03:28

Ez életem első blog hozzászólása!

De csak emiatt regisztráltam, mert ezt muszáj megosszam veletek!

Annyira büszke vagyok rá!

Mármint édesanyámra! Ugyanis öcsémet (7. gyermeke) már császárral szülte, és mikor az orvos méltatlankodva mondta, hogy milyen felelőtlenség erre a szörnyű világra ilyen sok gyermeket szülni, akkor rávágta, hogy „Nem is erre a világra szülöm!”

P


19. Olasz Miklós - 2013-01-11 04:22:18

Köszönjük, kedves Krisztina provokatív gondolatait, legalább elevenen tartja a gondolatmenetet. Úgy tűnik, senki sem közömbös, aki hozzászól a témához. Egy statisztikát had kanyarítsak ide: valamelyik évben, a közelmúltban USA-ban 7 milliárd dollárt költöttek a gazdik házi kedvenceikre. Meg is jegyezte az előadó, hogy ebből az egész föld lakosságának jutott volna egy tányér leves. Úgy tűnik, itt is a túlnépesedés kockázata forog fenn (mármint a házikedvenceknél), de ez a médiának nem szokott fájni... Vegyük észre, hogy a túlnépesedés szajkózása mögött is a pénz politikája áll. Évekkel ezelőtt jártam egy faluban. Ahogy a járdán sétáltam, borjúszerü kutyák nézegették a járókelőket. Ilyen kutyákat eltartani nem olcsó mulatság. De ez mindenkinek a magánügye. A Média "féltő gondviselése" pedig óvatosságra int, nehogy túlnépesedjünk. Viszont a Szentírás is óvatosságra int: Legyetek éberek, legyetek józanok! A keresztyén ember elsődleges információ forrása a Biblia. Attól függően, hogy mennyire fogunk eltérni az Ige utmutatásától, ez a gondolkodásunkban, cselekedeteinkben meg fog látszani. Eme könyv egyik legfontosabb üzenete a szeretet. A szeretet pedig nem fél... még a túlnépesedéstől sem. A világ azt akarja, hogy féljünk. Mert a félelemben élő embert könnyű manipulálni. S aki nagycsaládot mer vállalni, az bizony tiszteletreméltóan bátor, mert nem fél a jövőtől.  Hitből vállalni a sok gyermeket, nem felelőtlenség, hanem hit kérdése. Kábel úr, köszönöm, hogy megosztotta velünk a történetét.


20. Szabóné Tóka Melitta - 2013-01-11 07:39:16

Rendkívül érdekes cikk, és hasonlóan érdekesek a hozzászólások is, nem tudom megállni, hogy ne fűzzem hozzá én is a gondolataimat.

Hiszem, hogy Isten már a világ teremtésekor tudta és látta előre, hogy mi fog történni, mennyi ember fog élni a Földön. Az Ő ajándéka minden élet, és hiszem, hogy Ő a fogamzásgátlás felett is úr. Mert bizonyára mindnyájan hallottunk olyan esetről, hogy valaki nem akar gyermeket, és minden védekezés ellenére is teherbe esik, más meg életében nem használt semmilyen fogamzásgátló eszközt, mert gyermeket szeretne, és egyszerűen nem jön össze. Az Ő kezében vannak ezek a dolgok is.

Fiatal anyaként én is rengeteget gondolkozom azon, hogy hány gyermeket "érdemes", "szabad", stb. bevállalnom.

Pár hónapig volt lehetőségem egy alapítványnál dolgozni, ahol hasonló témakörökkel foglalkoztunk. Ott hangzott el ez a mondat arra a kérdésre, hogy "hány gyermeket szabad/lehet vállalni?" : "amennyit igaz emberré fel tudunk nevelni".

Kedves Csilla! Nagyon köszönöm, hogy Böjte atya gondolatait megosztottad, nagyon letaglózó és megrázó sorok!!!

Második gyermekemet várva sírni tudnék arra a gondolatra, hogy valaki nem kér ebből a csodából (és itt nem a hagyományos fogamzásgátlási módszerekre gondolok, mert úgy gondolom, annak is meglehet a helye és ideje, hanem az abortuszra), hanem önként képes megválni a gyermekétől, hogy tud utána a saját szemébe nézni.

Ha Isten életet ad, azt nincs jogunkban kioltani, mert az Ő szemében az kedves, akármelyik részén fogant is a világnak, akármilyen család akárhányadik gyermekeként.

Ha valaki látta a "Bazi nagy görög lagzi" c. filmet, abban hangzott el ez a mondat, az édesanya szájából: "azért szültelek meg, hogy az életed szebb legyen."

Áldott szép napot mindenkinek!

Kíváncsian figyelem a további hozzászólásokat, e számomra fontos és aktuális témáról!


21. Kővári László - 2013-01-11 11:20:27

Nagyon tetszett az a kijelentés, mit Krisztina irta "szaporodjatok és sokasodjatok"-ról, azt, hogy nem parancs, hanem ÁLDÁS.

Kérdésem: ha valaki ezt megértette, hogy tudja vissza is utasitani?

Szerintem csak azok, akik ezt még nem fogták fel!

Mert áldottnak lenni jó!

"Lám a gyermekek az Úr ajándékai, a test gyümölcse jutalom!" Zsolt 127.3

Szeretettel:

Lacibá


22. zozo zozo - 2013-01-11 13:53:47

Te jo eg! Ennyi rasszista elfogult kereszteny hozzaszolast egyhelyen meg nem olvastam. Ebredjetek mar fel! Mit szamit hogy kereszteny, muzulman, buddhista vagy eppen ateista valaki??? A lenyeg hogy szeretet legyen a sziveben.

Ez a cikk a gyermekvallalasrol szolt: minek kell ide a keresztenyseget belekeverni?


23. Ónody Csilla - 2013-01-11 22:13:06

Zozo, igazad van, tényleg a szeretet a legfontosabb. És szerintem a többi hozzászóló is a szeretetről írt.

De tényleg komolyan kérdezed egy református portálon, amit zömmel keresztények olvasnak, higy minek keverik ide bele a kereszténységet? Ekkora baj szerinted kereszténynek lenni?

 


24. Baranyi Noémi - 2013-01-11 22:19:03

Kedves Szabó Ottó!

Örömmel jelentem, hogy a sivatag is élettér:). Már amenniyben nem gyorséttermet vagy sétáló utcákat keresünk. Na, azok az emberek, akik ott élnek, szabadok :) És biztosan jót mulatnának a vitáinkon a gyermekvállalásról, mert ők nem vitáznak, hanem vállalják. Nem, nem vágyom a sivatagba, mivel ide születtem. De van, akinek mégis élettér, és itt nem érezné jól magát. Ők jól gazdálkodnak, és ha a politika vagy a gazdasági érdekek nem ütnék bele az orrukat, nem is lennének problémáik, jóllehet nem élnének az európai luxusszinten - habár a szegénység kérdése is relatív.

Örülök, hogy a gazdálkodást forgatja a fejében, és remélem, hogy a terv meg is valósul - öt gyermek édesanyjaként és hitoktatóként is csak bíztatni tudom :) Épp ebben a munkában teljesedik a leglátványosabban Isten parancsa a "gazda"-ságra. :)

Kedves Áts Kriszta!

Ez a gondolatmenet az Elvevő párokról teljesen ellenkezik Isten és a természet elgondolásaival. A természet meg is teszik az óvintézkedést az ilyen végletesen önző viselkedés ellen - ugyanis nem szaporodik tovább :)

Üdv: Baranyi Noémi


25. Baranyi Noémi - 2013-01-11 22:26:09

Kedves ozo zozo!

A lényeg valóban nem a vallásokon van, ha a szeretetet pusztán egy érzés szintjére degradáljuk. Nyilván a nem keresztény embereknek is születik sok gyermekük, de ez csak a "szívükben lévő szerettől függ". A keresztény ember azonban kooperál Istennel a Teremtésben, munkatársa Istennek, és ez teljesen független attól, hogy pillanatnyilag érzünk-e szeretetet a szívünkben, vagy tudjuk, hogy a szeretet melletti döntésünk mit jelent érzésektől függetlenül. Ezért nem mindegy a keresztény vagy muzulmán vagy zsidó, attól függetlenül, hogy mindannyian barátságos, szeretetreméltó és kedves gyermekei Istennek.

Üdv: Braanyi Noémi


26. Baranyi Noémi - 2013-01-11 22:43:46

Elnézést kérek az első hozzászólásomban Szűcs Ottótól, benéztem a nevét és leszabóztam! Még egyszer elnézést!!!

Üdv: Baranyi Noémi


27. Pi Pi - 2013-01-11 23:03:23

Olasz Miklós írta a korábbi kommenjében:

"A világot nem a nagycsaládosok tették bonyolulttá. Gondolom, ezzel egyet érthetünk. Hanem sokkal inkább a kényelem szeretete."

Ilyen gondolat mocorgott bennem is, a nyáron, amikor animátorként dolgoztam külföldön. "Kölcsöngyerekeim" voltak, saját egyelőre nincs. Nagyon szerettem velük játszani.

Nekem egy dolog volt kifejezettem furcsa. Több vendég kérdezte, nem érzem-e magamat túl magányosnak, nem féltem-e, amikor elvállaltam ezt a munkát, stb., és rendszeresen oda lyukadt ki a társalgás, hogy az ilyen külföldi lehetőséget addig kell kihasználni, amíg az ember fiatal, mert ha az ember elköteleződik és családot alapít, az LEMONDÁSSAL jár. Azért írom ezt nagybetűvel, mert kifejezetten zavart, hogy állandóan a LEMONDÁSról sóhajtoztak a népek, ha családalapításról/elköteleződésről volt szó.

Pedig. Nyilván nincs akkor tapasztalatom a gyereknevelés terén,mint pl. az Első Hozzászólónak, akinek a véleményét nagyon jó volt olvasni. De. Belekóstoltam egy kicsit abba, hogy a gyerekkel foglalkozás (lehet, hogy ez kicsit hülyén hangzik, de az én nem a szó klasszikus  értelmében neveltem), tényleg lemondás, felelősség, készenlét, ugyanakkor ÖRÖM. Mégpedig nagy ÖRÖM. Volt olyan égetnivaló pici (szülőkkel), aki teljesen leharcolta az idegeimet, mert egyáltalán nem fogadott szót, viszont mindent szívesen megkóstolt és magára kent volna, ha hagyom. Ugyanakkor nagy örömöt okozott nézni, hogyan ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, felszínekkel, színekkel...:)

Sokat gondolkoztam azon, miért olyan fene hangsúlyos ez a LEMONDÁS. Szerintem kéz-a-kézben jár együtt az ÖRÖMMEL, amit valahogy elsikkadt a beszélgetések közben...:(

 

ozo zozo, te pedig fordítsd le a cikket pl. kínaira, vagy arabra, és tedd fel más egy muzulmán netes portálra, ha így dúl benned az egyenlőségérzet.


28. Lehotay-Kéry János - 2013-01-12 15:51:16

Áts Kriszta írta: „Nem a gyerek kevés, hanem a munkahely. … A munkahely meg épp a globális népességrobbanás miatt kevés.” Ez igaz lehet Ázsiában, ahol a gazdasági robbanás ellenére (mivel éppen az Európai és Amerikai cégek viszik termelésük legnagyobb részét ebbe a térségbe) nem elég a munkahely a túlnépesedés miatt!

Európában azonban más a helyzet, ezért erre hivatkozva a gyerekeink érdekében a fogamzásgátlás lehetőségeinek segítését propagálni a világban a tények félreértelmezését jelenti! Európában és különösen Magyarországon ugyanis a munkahelyek hiányát NEM a túlnépesedés okozza! A globális túlnépesedésre hivatkozva azt mondani, hogy „a nyugdíjunkhoz nem kell sok gyerek, hiszen a gazdaság globalizálódott és bőven van fiatal munkaerő a világban” a dolgok túlzott leegyszerüsítése. A világban ugyanis van elég fiatal, de azok nem járulnak hozzá a mi nyugdíjunkhoz, bármennyire is szeretnénk! Minden ország kell megoldja saját elöregedési problémáját, amely probléma világosan látható az illető társadalomra jellemző korfából.

A keresztyénség és a vallás szerepe ugyanakkor nem elhanyagolható, mivel cselekedeteinket igen nagy mértékben befolyásolja világnézetünk és értékítéletünk. Amennyiben egy országban uralkodó nézet, hogy a gyermek ajándék Istentől és mindenkinek kötelessége a családjába született gyermekek felnevelése és hithű nevelése, úgy abban az országban a népességfogyás nem lesz probléma! Ennek az érvnek az igazolására jó példák a muzulmán országok! Csak egy adat: a muzulmán országokban pl. Törökországban, de akár Egyiptomot vagy az arab világ országait is említhetném a muzulmán családok gyermekeinek száma ÁTLAG 8,5 fő!!! (szemben a keresztyén Európa egy családban felnevelt nulla és kettő közötti átlag gyermekszámával)

Amennyiben a keresztyén felelősségre apellálva amellett teszik le a keresztyének voksukat a liberális szemléletű polgártársaikkal közösen, hogy a gyermekszületést nem kell ajándéknak tekinteni és a szülő jogában áll és kötelessége a gyermekek számát korlátozni – mivel nincs úgysem elég munkahely, akkor a népességfogyás megállíthatatlanná válik és a társadalom elöregedéséből származó problémák csak súlyosbodni fognak és a feszültség jelentősen növekedni fog.

Ha pedig nem születik elég gyermek Magyarországon, és a gazdaság működtetéséhez nem lesz elég belső munkaerő, akkor elkerülhetetlen lesz a külföldi munkaerő igénybe vétele (és itt hosszabb távú kilátásokról beszélek). Az igénybe vehető és a számára jobb körülményeket biztosító európai országokba vendégmunkásként pedig elsősorban azokból a fejletlenebb országokban élő fiatalabb társadalmakból fognak jönni emberek, ahol a gyermekek mienknél jelentősen nagyobb száma és a szegénység miatt ez jelenti az egyetlen kiutat. Lásd a törökök megjelenése és jelentős társadalmi erővé válása Németországban! Ha csak a Bicskei menekülttábor lakóinak statisztikáit nézzük, már látható, hogy ez a folyamat megindult hazánk irányába is. A Magyarországon menekült státuszt kérők zöme muzulmán országokból származik és muzulmán vallású (afgán, pakisztáni, nigériai, palesztin stb.). Megjegyzem, hogy a muzulmán országokban az Európai országok iszlamizálása szempontjából és érdekében kiemelt eszközként veszik figyelembe a migrációs folyamatokat.

Itt érkeztem el azokhoz a megjegyzésekhez, amelyet zozo zozo tett, amikor azt mondta, hogy „Ennyi rasszista elfogult keresztény hozzászólást egy helyen még nem olvasott” és „Mit számit hogy keresztény, muzulmán, buddhista vagy éppen ateista valaki??? A lényeg hogy szeretet legyen a szívében.” Sajnos ezek a megállapítások igencsak leegyszerűsítik a problémát és nem mutatnak a megoldás irányába, hanem a szőnyeg alá söprik azt. Először is a hozzászólásokban nem találtam egy esetben sem olyan megnyilvánulást, amely értékbeli különbözőséget hirdetett volna faji vagy vallási alapon, tehát nem volt egyetlen rasszista hozzászólás sem a fentiek között. Ezért jobb lenne, ha az ilyen megbélyegzésektől tartózkodnánk, mert az igaztalan ítélet megöli a dialógust!

A világnézet szerepére vonatkozóan már kifejtettem álláspontomat, így azt nem ismétlem el még egyszer. Az a vélemény azonban, hogy mindegy milyen vallású valaki „a lényeg, hogy szeretet legyen a szívében” nagyon szép gondolat csak nehezen megfogható. Ezt nem lehet mérni, számszerűsíteni, és a statisztikai adatok sem ezt összesítik.

A gyermekvállalás szempontjából igenis nagyon fontos, hogy az egyén miként vélekedik a gyermekről és az általa fontosnak tartott közösség miként vélekedik róla! Ezért nem mindegy a vallás és nem elhanyagolható a világnézet szerepe.

Nekem is négy gyermekem van és nem mindig volt szeretet a szívemben amikor rájuk gondoltam, de összességében azt mondhatom, hogy sokkal-sokkal több áldást és örömöt kaptam általuk, mint amennyi bosszúságot. Hiszem, hogy Isten céllal adta és adja a gyermeket minden családba, amely célnak része, hogy általa neveljen engem és nevelje a család egyes tagjait. Emiatt a nevelési és jellemformálási hatás miatt nem mindegy, hogy Magyarország az egykék országa marad, vagy végre meglátják a szülők, hogy mennyi áldástól fosztják meg magukat azzal, hogy gazdasági okokra hivatkozva nem kívánnak ezzel a lehetőséggel élni.

Szeretettel, Lehotay-Kéry János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


29. Ats Kriszta - 2013-01-13 07:36:38

1. Hiányzik a hozzászólásából, kedves János, annak a titoknak a megfejtése, hogy ha az európai munkanélküliséget nem a globális túlnépesedés okozza, akkor mi?

Bizony a globális túlnépesedés okozza, mert - ahogy írja is - az itteni vállalatok is elviszik a munkahelyeket olyan országokba, ahol nagyon olcsó az ember, mert túl sok van belőle.

Tehát ha féltjük a munkahelyeinket, segítsük a fogamzásgátlást szerte a világban!

 

2. Önellentmondás rejlik a hozzászólások egy részében:

- amikor gyerekvállalásról van szó, ne legyünk anyagiasak, a sokgyerekes család szegényen is boldog,

- de bezzeg amikor a nyugdíjunk van veszélyben, akkor nagyonis anyagiasak vagyunk, nagyonis aggódunk hogy ha nem "termelnek" a fiatalok elég gyereket, munkaerőt, akkor ki biztosítja a nyugdíjunkat.

 

3. Teljesen hiányzik a hozzászólásokból a jövendő gyermek figyelembevétele. Bűn a gyermeket nem önmagáért akarni, hanem a szülők, meg a társadalom, meg a gazdaság, meg a vallás, meg a hadsereg stb. érdekében.

A jövendő gyermekek köszönik szépen, NEM kérik hogy "vállaljuk" őket, hogy legyenek rabszolgák meg ágyútöltelékek a mi önző érdekeink szolgálatában, meg missziósok és migránsok a vallások és nációk közti terjeszkedési versenyben stb.

Talán inkább azt szeretnék, hogy hagyjuk őket békében tovább játszadozni ott valahol Isten lábainál, hogy jobb időben, kevésbé zsúfolt helyen, felkészültebb szülőkhöz foganhassanak meg majd valamikor.

 

 


30. Ats Kriszta - 2013-01-13 08:03:05

Miért nem halnak ki a kevésbé-szaporodók? Hiszen - ahogy Noémi írja - "a természet meg is teszik az óvintézkedést az ilyen végletesen önző viselkedés ellen - ugyanis nem szaporodik tovább :)"

Ezzel szemben azt látjuk, hogy szerte a világon rohamosan csökken az átlagos gyerekszám. (Drukkolhatunk, hogy még tovább csökkenjen, mert még így is másodpercenként 2 fővel nő jelenleg az emberi létszám a Földön.) Azaz a kevésbé-szaporodók egyáltalán nem halnak ki, hanem éppen hogy sokasodnak: nem vérszerinti, hanem életpéldájukat követő (bár sokgyerekes családban felnőtt, mégis a szingli vagy kevésgyerekes példát követő) "utódokkal".

Saját környezetemben is ezt látom: a keresztyén sokgyerekes családokban felnőtt fiatalok nagyrészt későn házasodnak (ha egyáltalán) és kevés gyermekük van. Úgy látszik mégse voltak annyira boldogok a sokgyerekes környezetben, hogy tovább akarnák vinni ezt a mintát. Vagy talán jobban értik a Teremtő szándékait.

Búsuljunk ezen? Szerintem inkább örüljünk neki. Úgy tűnik az a Teremtő szándéka, hogy az emberiségnek vissza kell fogynia a természettel harmónikus létszámra, hogy normálisan elférjen ezen a Földön, ne nyomorogjon, ne háborúzzon, ne tegye tönkre a természetet.

Kezdeti hozzászólásom lényege is ez volt: miért lenne kevésbé keresztyéni a Teremtő szándékait megértő kevés gyermekes vagy akár szingli ember? Lehet hogy épp ez a keresztyénibb, s nem a nyugdíjunk miatti önző aggódás?

 

 


31. Ats Kriszta - 2013-01-13 08:27:36

Igyekszem figyelmesen elolvasni a hozzám is intézett mondatokat a párbeszéd érdekében. A szép idézethez hozzátenném a zsoltár következő két mondatát is:

"Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét: nem szégyenül meg, ha ellenségeivel van szóváltása a kapuban." (127. zsoltár, 3-5. vers)

Így már jobban látszik, hogy bizony a szaporodás a fegyverkezési verseny része volt már az ókorban is és mindegyik fél természetesen azt állította, hogy isten (és ajándékaként a gyermek) az ő oldalán áll. Pl. az oroszoknak nagy Mária-ünnepük ma is az a dátum, amikor Mária "megmentette" Moszkvát az ostromló lengyelektől, s persze a lengyeleknek is nagy Mária-ünnepük hirdeti, hogy Mária "megmentette" őket az oroszoktól.

Pedig a gyermek, mielőtt megfogan, nem magyar vagy török, nem keresztyén vagy muzulmán, csak az emberek igyekszenek a vallások és nációk versenyében minél gyorsabban minél több gyermeklelket lerángatni a maguk táborába és szembeállítani őket.

A gyermek"vállalás" mögött bizony gyakran és sok pogány és bűnös indíték is volt mindig és van ma is. Ezektől meg kell tisztulnunk, hogy méltók legyünk a gyermekfogadásra. Csak akkor szabad gyermeket nemzenünk, amikor a nő és a férfi igenje mellett a Teremtő és a jövendő gyermek igenjét is érezzük a döntéshez.

 

 


32. Ats Kriszta - 2013-01-13 11:40:31

A keresztény túlnépesedés a történelem legnagyobb csapása volt (szerencsére már kezdünk túllenni rajta). Kedves Viktor, az nem eléggé tájékozott, aki nem emlékszik, hogy a keresztények pár száz éve már annyira nem fértek el Európában, hogy rázúdultak Amerikára, kiirtották az őslakosságot, és rázúdultak az egész világra, hogy kiszipolyozzák, mert otthon már éhenhaltak volna a túlzsúfoltságban.

Persze nem csak a keresztények, de minden vallás és náció agresszívvá válik amikor népessége robban, pl. a tatárok meg a törökök is rázúdultak Magyarországra is, amikor már nem fértek el otthon.

 

A természetes családtervezés ajánlgatása visszaélés a "természetes" szóval, hiszen teljesen természetellenes a pápai állítás, hogy a szex célja a termékenység. Ez csak az állatokra jellemző. A vatikáni agglegények, akik intézményük parancsára kiirtották magukból a szerelem csodálatos adományát, állati sorban akarják tartani az embereket.

Az állatoktól eltérően a nő és a férfi a nő nem-termékeny napjain is vonzódik szexuálisan egymáshoz és a szeretkezéseknek csak egy-két ezreléke irányul termékenységre. Luther úgy becsülte, hogy az emberek átlagosan hetente kétszer szeretkeznek. Ez azt jelenti, hogy egy nő a bő három évtized termékeny időszakában több mint háromezerszer szeretkezik, és ebből csak egészen kevésszer fogan (a világátlag ma 2 és fél szülés egy nő életében).

A tudomány szerint a szexnek hármas célja van: a stressz oldása, a kapcsolat ápolása, és (nagyon nagyon ritkán) a termékenység. A szex a testi-lelki egészségről és a szeretetről szól, csak alig a termékenységről.

A pápisták persze állandóan a szeretet különféle formáinak tiltásával vannak elfoglalva, pl. évszázadokig tiltották, hogy egy katolikus és egy protestáns összeházasodhasson. A fogamzásgátlás vatikáni tiltása súlyos bűn és istenkáromlás. Nem véletlen, hogy a katolikusok legtöbbje se fogadja el.

 

 


33. bacsadi ágnes - 2013-01-13 15:04:00

Szerintem nem érdemes ezen "vitatkozni" hány gyerek az ideális. Mindenkinek más, az lenne a jó, ha mindenki annyi gyermeket tudna vállalni, amennyit tényleg szeretne és úgy érzi, képes is felnevelni. A cikk egyébként jó, sajnos a mai világban valóban nem érték a gyerek, a házasság, a család akár egy gyerek sem, nemhogy több. Csak az a fontos, hogy jól termelő rabszolga legyél és a fizetésedből fogyassz minél többet.

Én pl. nagyon tisztelem azt, aki több gyereket vállal, én magam kettőnél "megállok" mert érzem, tudom, ennyit "bírok" bírunk el fizikailag, lelkileg még ha nem lenne anyagi akadálya a dolognak.Nem is ez a döntő, bár kétség kívül ez is fontos tényező, hiszen ahhoz, hogy normálisan nevelni tudjuk a gyerekeket tiszta fűtött lakás, rendes, egészséges étel, megfelelő ruházat, később iskoláztatás kell, ami ma nagyon sokba kerül.

Az a szomorú, hogy sokan azért kell, lemondjanak a többedik gyerek vállalásáról, mert kényszerből pl. nem tudják már vállani az újabb babát. A cikk ezeket az okokat elég jól leírja, abban is nagyon igaza van, hogy nem csak a gazdasági hozzáálláson, hanem lelki/érzelmi téren kellene megváltoznia a társadalomnak. Igen, ez így van, minden itt dől el!!!

A probléma onnan ered, hogy az embereket most egy olyan hatalom tartja "rabságban" ami nem az élet mellett, hanem egyenesen az élet ellen van, akár keresztényi, akár más szempontból is nézzük is. Ahhoz nem kell vallásosnak lenni, hogy lássuk, ami itt most van az sajnos nem az élet kultúrája, nem az életet támogatja! ki nem termel anyagi javakat, mert gyerek, idős, beteg arra nincs szüksége ennek a világnak. Itt a baj és ezt sokan nem ismerik fel :-(

az egyháznak most abban van a felelőssége, hogy akinek tudja, nyissa fel a szemét, hogy tényleg lásson! Sajnos más ebben nem fog tudni segíteni, hiszen a politika, a gazdaság mind mind más célokat szolgál :-(


34. Pi Pi - 2013-01-13 21:13:46

Én pont az ellenkezőjét tapasztaltam a keresztény barátaim körében. Sok barátom és ismerősöm szeretne, tervez gyermeket.

A keresztény barátaim fiatalon házasodtak meg, és nem álltak meg az első babánál (azok sem, akik a tanári hivatást választották- ez az életút pedig merésznek tűnhet a mai világban). Most konkrétan 5-6 fiatal párra gondolok, akik mélyebb hitéletet élnek, megvan a maguk keresztény közössége, akikkel összetartanak.

És ott vannak a többiek, akik paráznak. Nem sokban különböznek az előző ismerősöktől, mindenkinek van egyetemi diplomája, állása, baráti köre, családja, ők is keresztények. De mintha túl sokat agyalnának, hogy lesz a világ ötven év múlva, lesz-e nyugdíj,ilyen meg olyan biztosítás, hogy fognak gyerek után visszamenni dolgozni, stb.

Nem akarok most borzasztó éles határvonalat húzni aközött, hogy ki a nagycsaládos párti, és a ki a kényelemszerető,aki beleillik a fogyasztói társadalom világába.  Nyilván azok a családok, akik több gyermeket vállaltak, ők is osztanak-szoroznak, háromszor meggondolják, mire költsék a pénzt, és akik paráznak, azok sem Jaguárért és egzotikus utazásért visítanak.

De akik bátran vállalnak újabb és újabb babát, szerintem lelkileg stabilabbak, és jobban rá merik bízni magukat Istenre. Ez az egyetlen különbség. Nekem ez a benyomásom.


35. Ats Kriszta - 2013-01-13 22:16:40

"Ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy - miután alapot vetett, de nem tudta befejezni - gúnyolni kezdje mindenki, aki látja, és ezt mondja: Ez az ember építkezni kezdett, de nem tudta befejezni." "Vagy ha az egyik király el akar indulni, hogy harcba bocsátkozzék egy másik királlyal, vajon nem ül-e le előbb, és nem tart-e tanácsot arról, hogy szembeszállhat-e tízezer élén azzal, aki húszezerrel jön ellene? Különben követséget küld, amikor az még távol van, és megkérdezi a békefeltételeket. (Lk 14,28-32)

Megfelelő döntés lehet egy pár számára akár a 10-20 gyerek is, de az a saját felelős, tudatos, megfontolt döntése legyen és ne a vakvéletlen állati szaporodási ösztön következménye! Ne bújjon valamiféle isten háta mögé, hanem vállalja, hogy ez az ő döntése!

S csak akkor helyes a nemzés döntése, ha a férfi, a nő, a Teremtő és a jövendő gyermek egyaránt igent mond. Sokat kell tájékozódni és elmélkedni minden egyes ilyen döntés előtt. S legfőképp méltóvá kell válni rá személyiségfejlődésben, stabil párkapcsolatban, fészekrakásban stb. Egyáltalán nem csak anyagi kérdés!

Durva visszaélés a gondviselés hitével az, ha a felelőtlenséget, meggondolatlanságot, puszta ösztönt átnevezik bátorságnak, meg hitnek, meg Istenben való bizalomnak, Istenre hagyatkozásnak! A nyelv értelmetlenné tétele a felelős magatartást átnevezni kényelemszeretetnek, a jövőtől való félelemnek stb. Ez az álvallásos humbug felelőtlenné nevel. Egy élet elindítása a legnagyobb felelősség!

Milliónyi boldog gyermek mellett sajnos más milliónyi gyermek úgy érzi a világban, hogy sokkal jobban járt volna, ha nem rángatják le idő előtt a Földre.

Pont ez az emberi fejlődés, hogy perc-emberekből képessé válunk évtizedekre előre gondolkodni, a saját hordánk, nemzetünk, vallásunk kollektív önzése helyett emberiségben, sőt élővilágban gondolkodni. Ez a mélyebb hitélet.

 

 


36. bacsadi ágnes - 2013-01-13 22:28:42

Ez a kényelem szeretetből nem vállalok gyereket, többeknél visszaköszön itt. Bevallom nekem ez nagyon visszatetsző, én ezt a jellemzést nagyon előítéletesmnek érzem. Főleg azoknál, akik állításuk szerint keresztyény értékredn szerint élnek, gondolkoznak. Mivel magam is Istenhívő, keresztyén embernek tartom magam, részet veszek a gyólekezet életében, a gyermekeimet is ez szerint próbálom nevelni, azért is írtam, hogy megértek mindenkit, mindenkinek a döntését.

Véleményem szerint nem szabad és nem is jó ítélkezni senki felett, ilyne módon.

Mit értenek a kényelem szeretetén?

Azt talán, hogy saját példámból pl. én nem szeretnék döbbedik gyereket, több okból. Mindkét terhességemnél a koraszülés veszélye is fenn állt, a másodiknál már a 12 héttől, végig, görcsoldókat szedtem és, amint abba hagytam a 36 héten, pár napra rá meg is született  a lányom, vagy azt, hogy 2 gyerek mellett még tudok dolgozni, 3 mellett ez nehezen elképzelhető, főleg az én szakmámban és, akkor miből élünk meg? Magas lakás hitellel vagy az, hogy én ismerem saját magamat a fizikai, szellemi, anyagi teherbíró képességemet és, úgy meghoztam egy nekem megfelelő döntést, vagyis hoztunk a férjemmel, mert ez mindig 2 ember döntése kell legyen.Én így érzem teljesnek a családunkat az életünket. Igen, én ennyit bírok, a saját magam mércéje szerint megfelelpen ellátni, nevelni, foglalkozni Velük. Miért ne lehetne az, hogy valaki egy gyerekkel, gyerek nélkül vagy 4-5-6 gyerekkel képzeli, érzi, ugyanezt, hogy számára így ideális, így teljes a lét.

Miért kell másokon megint ítélkezni, és negatív jelzőkat aggatni rá! Pont egy keresztény embernek nem szabad(na) a másik ember élete felett, bármilyen módon ítélkezni. Egyrészt ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy előbb bújjon bele a másik bőrébe, és akkor ítéljen, másrészt pedig ez Isten feladata, már az előtt, aki valóban hívő és úgy is gondolkodik.

Egyébként az 1- 2 gyerkes lét választása egyáltalán nem biztos, hogy bármivel is kényelmesebb! Hiszen az 1-2 gyerekesek nagy része aktívan dolgozik a háztartás és a gyereknevelás mellett, ami hatalmas plusz teher számára, szemben a  több gyremekesekkel, akik nagyobb része nem végez kereső tevékenységet "csak" a háztartást vezeti és gyerekeket nevel, nyilván Ők másban vállalnak többet, tehát a kényelem szeretetről én egyik oldalról sem beszélnék, nem is tudom, miért esik erről itt szó!

Én TUDOM milyen, dolgoztam 8 órában, egy bölcsődés kisgyermek mellett, kettő mellet is fogok, mert muszáj lesz és aki ezt hozzám hasonlóan csinálta, tudja, hogy az minden csak nem kényelmes. Aki annak tartja, nosza rajta, ki lehet próbálni! :-)


37. Lehotay-Kéry János - 2013-01-14 11:43:20

Kedves Kriszta!

Lehet, hogy nem volt elég világos amit mondtam, bár úgy gondoltam, hogy minden benne van. Ezért részletesebben kifejtem amit gondolok:

A munkanélküliséget Európában nem a túlnépesedés okozza, hanem az az egyszerű közgazdasági tény, hogy a termelés oda vándorol, ahol alacsonyabb költséggel tudja céljait megvalósítani. Amikor azt írtam, hogy Európából és Amerikából és minden fejlettebb országból a termelés jelentős része Ázsiába települt, akkor azt is értettem ez alatt, hogy itthon Európában ez a lépés munkahelyek megszűnését vonta maga után. Nem véletlen, hogy sem Magyarországon, sem Európában nincs már textilipar! A textiláruk többségét ma már Indiában és Kínában állítják elő! Hasonló történt több hagyományos iparággal is, sőt a mezőgazdasági termelés hagyományos technológiája is a nagyipari módszereknek hála már nem folytatható jövedelmezően! Nem ok nélkül csökkent Magyarország gazdasági teljesítménye az utóbbi évtizedekben. Az ok pedig nem a túlnépesedés volt.

Mellesleg megjegyzem, hogy amikor a középkor vége felé a 16.századtól kezdődően megindult majd felgyorsult az európai népesség Amerikába vándorlása az sem a túlnépesedés, hanem az Európát súlytó háborúk, az ennek következtében kialakult kilátástalan gazdasági körülmények és a vallási üldöztetés miatt következett be. A születésszabályozást támogató ilyen érvek könnyen cáfolhatóak.

Ettől függetlenül a születésszabályozás olyan kérdés, amellyel minden keresztyénnek foglalkoznia kell legalább olyan mértékben, hogy kialakuljon saját meggyőződése, amely szerint életét élni kívánja. Én úgy vélem, hogy Magyarországon az utóbbi időben igencsak teret nyert az a vélekedés, hogy addig ne vállaljunk gyermeket, amíg nem tudunk megfelelő biztos anyagi bázist teremteni a felnevelésükhöz. Ez a vélemény igen tetszetős, de csapdát rejt magában. A csapda pedig abban rejlik, hogy az így vélekedő keresztyén ember elhiteti magával, hogy az ő kezében van sorsának alakulása, ő az aki megteremti a biztos anyagi alapot családja számára. Egy olyan világban azonban ahol egy pillanat alatt vagyonok válnak semmivé és a gazdasági környezet bizonytalansága az egyszerű ember hétköznapjaiban is kézzel fogható valóság, dőreség azt képzelni, hogy én vagyok saját sorsom egyedüli kovácsa.

Éppen ezért a keresztyén emberek (és itt kifejezetten a hitüket komolyan vevő és életüket aszerint berendezni kívánó keresztyénekről beszélek) abban különböznek alapvetően a nem keresztyén, vagy a keresztyénséget csak névlegesen vállaló társaiktól, hogy életükre Isten irányítását kérik, azt Tőle várják és a gyermekek számában is az Ő akaratát látják teljesülni. Ezért számukra a gyermek felnevelésének anyagi háttere, biztos alapja sem a saját munkaerejükben keresendő, hanem Isten gondviselésében, amelynek teljesüléséhez elengedhetetlen a saját munkájuk 100%-os hozzátétele is. Tehát a gyermekvállalás lépése számukra már főként hitbeli és nem csupán materiális kérdés.

Véleményem szerint azon embertársaim esetében akiknek az életében az élő Istenre való hagyatkozás és a Vele való élet (a Vele folytatott mindennapi kommunikáció) ismeretlen fogalom, ott a hitben való járás és a gyermekáldás hittel való vállalása lehetetlen elvárás, és elképzelhetetlen életstílus. Számukra az ilyen élet a felelőtlenséggel egyenlő, ugyanakkor a saját életük ennél biztosabb vitelére sem tudnak megoldást, hiszen csak saját magukra vagy családtagjaikra tudnak támaszkodni. Számukra a gyermekek vállalására vonatkozó egyházi iránymutatás gyakorlatilag egy olyan bilincset jelent, amely ellen minden porcikájuk tiltakozik, hiszen olyan valamire kellene vállalkozniuk, és az életük olyan intim szférájába szólnak ezzel bele, amely anyagi katasztrófával fenyegeti létüket.

Nekik egy dolgot tudok szeretettel tanácsolni: ismerjék meg a hitben való élet szabadságát, amely igen távol áll a felelőtlenségtől ugyanakkor a legbiztosabb támasz a nehézségek idején!

Szeretettel, János


38. Fábián Anikó - 2013-01-14 13:02:04

Kedves Hozzászólók!

Azt gondolom - bár lehet, rosszul értelmezem a cikket -, hogy Mónika (a cikk, vagy poszt írója) nem kárhoztatja a háromnál kevesebb gyermeket vállalókat, hanem a saját tapasztalatait osztotta meg - nagycsaládosként. Arra reflektál, ami Vele, mint többgyermekes szülővel nap-mint-nap megesik, hogy az emberek egy része felelőtlennek tartja a sok (Isten-adta) gyermek miatt.

Jómagam egy négy gyermekes családban nőttem fel, három bátyám van, én vagyok a legkisebb, lány. A szüleim nem akartak ennyi gyereket, pláne ennyi fiút, csak egy fiút és egy lányt. Én csak úgy "besikerültem", édesanyám elment a kórházba, abortuszra, de nem volt képes elvetetni. Aztán, mikor megszülettem, nagyon örültek nekem, főleg édesapám. A zárkózottságom miatt mégis sokszor voltam egyedül. Kamaszként tértem meg, magányos voltam és az ÚRhoz kiáltottam, aki bebizonyította nekem, hogy Ő akart engem:

"Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük." Zsolt 139,13-16.

"Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!" (Ézs 43,1)

Nyilván az, akinek egy vagy két gyermeke születik, ugyanúgy Istentől kapta ajándékként, mint az, akinek több gyermeke van. Nem az a lényeg, hogy hány gyermekünk van, hanem hogy elhisszük-e, hogy Istennek terve van velünk, és a gyermekeinkkel is. A családunkból egyedül én vagyok keresztyén hívő, nincs annyi mindenem, mint a testvéreimnek, de elégedett vagyok az életemmel, mert tudom, hogy mindent Istentől kaptam. Szeretnék gyermekeket, legalább hármat, de ha nem lesz, csak egy vagy kettő (vagy egy sem), azt is Isten kezéből fogadom.

Isten gondviseléséről szól a Lukács 12, 22-31, illetve Máté 6, 25-34. Én bízom az ÚR ígéretében, ha ad nekem gyermekeket, akkor gondoskodik arról, hogy el tudjam tartani őket. Nem fényűzésben, hanem a Benne való hitben és elégedettségben. Ha az ÚR megáldja a házasságunkat gyermek(ek)kel, akkor hálát adunk érte a férjemmel és nem hiszem, hogy a demográfiai adatok fognak az érdeklődésünk középpontjába kerülni, hanem inkább a rugdalózók, és a pelenkák ;-)

A tapasztalatom az, hogy a mi gyülekezetünkben hálásak Istennek a sokgyermekes családokért, sokan imádkoznak értük, és azokért is, akiknek kevesebb gyermekük van, vagy még nincs. Tény, hogy meg kell várni, amíg "bemasíroznak" az ajtón, vagy nagyobbat kell kerülni, ha éppen elfoglalják az utat, de ha keresztyének vagyunk, akkor Jézus Krisztust kell példának magunk elé állítani, aki azt mondta: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa." Valaha mi is ilyen kisgyermekek voltunk és Isten kegyelme, hogy azzá lettünk, akik vagyunk. Nem a mi erőfeszítéseink. Ő tartott meg bennünket, mert terve van velünk. Ha azt gondoljuk, hogy mi mindent jobban tudunk, mint az ÚR, aki teremt, fenntart és bölcsen igazgat (és nem mellékesen bennünket is életre hívott), akkor megtagadjuk Őt és nem töltjük be a küldetésünket, amit ránkbízott. Ez nem feltétlenül a (sok) gyermekszülés, hanem bármi lehet.

A sok gyermek valóban nem tesz jobbá senkit, viszont Isten rajtuk keresztül is formál (ha hagyjuk) és ezt is áldásként tudjuk venni Isten kezéből. Ne kárhoztassunk senkit azért, mert az "átlagnál" több gyermeke van (nekem legalábbis nem fáj), inkább örüljünk, hogy kedvesek, helyesek, mosolygósak, és ha Isten úgy akarja, a lelki testvéreink lehetnek. Lehet, hogy egyszer valamelyikük megmenti az életünket, vagy egyik hozzátartozónkét. Vagy mellettünk kezdenek szolgálni. Vagy megoldják a globális felmelegedés titkát, a környezetszennyezés ellen tudnak harcolni...mert nem tudhatjuk, Isten milyen szerepet szánt nekik (Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Jer.29,11) Akkor majd hálát adunk értük...

Bocsánat, mi keresztyének így gondoljuk. Legalábbis azok, akiket én ismerek, biztosan.  De sokan azok közül is, akik nem keresztyének, mert nagycsaládban nőttek fel és nekik az a minta. Lehet, hogy túlnépesedés van - máshol a világban. Sajnos tény, hogy a világ sok táján (és itt, Magyarországon is) sokan éheznek és fáznak. De azt gondolom, rosszul értelmezzük ezt, nem lesznek kevesebben - máshol -, ha én 1 gyereket szülök. Nem fognak kevesebben éhezni és fázni, ha úgy döntök, hogy csak egy gyermeket vállalok. Viszont nevelhetem arra az egyszem, vagy 4-5-6 szem gyermekemet, hogy segítsen az éhezőkön, ahogyan én is teszem. Nem ezen múlik....

Bocsánat a hosszú monológért, tudtam volna még írni, de tekintettel kell lennem másokra is...

Áldott napot, hetet mindenkinek!

 


39. zozo zozo - 2013-01-14 13:42:21

Azt olvastam valaszkent a hozzaszolasomhoz hogy nem voltak rasszista megjegyzesek.

Ime egy pelda "Nem vagyok rasszista, mielőtt rámsütnéd a bélyeget, szélsőségesen nacionalista sem, de bocs, én nem szeretném, ha 50 év múlva minden második magyar állampolgár ferdeszemű, török, vagy indiai lenne, majd megjelennének - a németországban már jelen lévő - mecsetek, mert egyszerűen annyi iszlám lakosa van Mo-nak, hogy illő építeni nekik.."

Velemenyem szerint attol hogy valaki kijelenti hogy nem rasszista, attol meg kijelentesei igenis lehetnek azok. Sot, legtobb esetben az olyan mondat ami ugy kezdodik hogy "nem vagyok rasszista, de..." az legtobszor eppen abban folytatodik.


40. Pém Mihályné - 2013-01-16 14:50:22

Áts Krisztinának mondom,hogy vannak olyan készségek,jártasságok,amikre kizárólag nagycsaládban lehet szert tenni,mert csoportpszichológiailag csak ott alakul ki ,leginkább a legnagyobb gyereknél,és mivel nagyon kevés a nagycsalád,ezért aránytalanul nagy terhet viselnek azok,akik ezzel a készséggel akarnak használni a táesadalmunkban.Én legnagyobb gyerek vagyok 6 közül,ennyit erről.


41. Pém Mihályné - 2013-01-16 15:20:36

7 gyereket szültem,4 et a Kádár  korszakban egyházi alkalmazottként,Idegbetegeket,skizofréniásokat,alkoholistákat,megkínzott áldozatokat termelt az a rendszer a besúgóival. a valóság sokkal rosszabb volt,,mint ahogy azt elgondolhatnánk.20 évig nem tudtam elmenni még a környékére se annak a templomnak ahol dolgoztam. Félelmet rettegést oltottak belém,de Isten megszabadított nem félek,Az utcán énekelek Istenről.ez a korszak nincs feldolgozva... 50 éves vagyok két és fél diplomám van ebből 1 teológiai tudok héberül és latinul,nincs állásom..hogy miért,? nem tudom...lehet belejátszanak a traumák amiken átmentem...A cigány emberekkel foglalkozom otthon vagyok köztük...A 7 gyerek? az egyházban jobban bántottak értük,mint kint a világban.

 


42. Pém Mihályné - 2013-01-16 15:27:49

Kis időutazásra hívlak titeket..Glikl Hameln egy 17.században élő nő volt..emlékiratait mindenkinek ajánlom...keményen imádkozott,keményen dolgozott,kereskedett,és sok gyermeket szült. 14 évesen Istenben ment férjhez.Azt kérdezem,ezt meg lehet e tenni,és kicsit rá akarok mutatni világunk sátáni megkötözöttségére,és bibliától való elszakadására.Láncok vannak rajtunk és nem is látjuk...Igen ,a biblia szerint férjhez lehet menni 14 évesen.De ki tudja ma mia szövetségkötés?Glikl Hameln mért tudta és Szent Erzsébet mért tudta?Mert az egyház jobb állapotban volt,mi meg teljesen bent vagyunk a világban,és nem is látjuk!!!!Igen:Glikl Hameln nem csak otthon imádkozott,hanem reggel és este volt lehetősége imaházba menni,kiönteni szívét közös hangos imában,MINDEN NAP REGGEL ÉS ESTE nem volt elhagyatva..Hol és kitudja ezt megtenni melyik nő,kérdezem én,a mai Magyarországon?és talán ezzel összefügg hogy rendben volt az élete.. Nem egy elidegenedett katolikus misére ment reggel és este,ahol senkit nem ismer, hanem volt lehetősége minden nap közösségben és hangosan és egyedül és másokkal Isten elé menni..Hol van ilyen hely Magyarországon,aki tud ilyet szóljon,és elmegyek.Ma kaptam egy levelet ,Igy szól:.""Szia.megprobálunk bemenni szombaton.kályhát nem tudol valakinek? Katiék jancsival költöznének a hátcsó szobába de nincs fütés. Lehet katinka megint terhes.nálatok miujság?"""Katika 16 éves most várja 2.gyerekét,és csak egy kályha hiányzik..."Ismerem őket,és tudom a fiú rendes,elfogadta katinkát egy gyerekkel együtt,szeretik és szépen nevelik a gyereket,boldogok,egyébként magyarok,a faluban van egy református misszió(hernádszentandrás) tudnak Istenről,és a misszió egy áldás....Miért is kell egy fiatalnak annyit tanulni?Miért is nem alapíthat családot amikor a Jóisten erre termtette,?miért is kell 30 40 éves koráig várnia?Miért is nincsenek egyetemi bölcsődék?azért hogy az ördög a paráznasággal megkötözzön minden fiatalt!!!!A biblia szerint fiatalon kell házasodni és gyerekeket szülni!mert ajándék a gyermek,nem átok... a 30-as években természetes volt 16 évesen férjhez menni...azok a csoportok,akiknek a kultúrája elég erős hogy ledobják életellenes civilizációnk béklyóit,azok le is dobják!!Az ember istennek hiszi magát,ő akarja megtervezni életét,és a Jóisten áldásait eldobja magától!!! Magáról úgy akar gondoskodni,hogy a születendő gyerekeit kiirtja,és ez felelősségteljes szép dolgnak állítja be!Tönkreteszi magát kicsapongó élettel fiatalon...Menj férjhez fiatalon Istenben,Imádkozzál,és a holnapon ne aggódj,nem te vagy az ISten..ez begészségesebb százsor mint egyetemistaként parázna életet élni,magadat tönkretenni a fogamzásgátlókkal,természetellenes az egész amit csinálunk nem vesszük észre? a valóság sokkal rosszabb,mint ahogy azt elgondolhatnánk.Nem tudom van e ma nagyobb hatású bűn vagy átok egész Európa tekintetében? mint az abortusz Mondhatni ez a tömeggyilkosság és nemzeti bálványimádás,a halál szellemének dicsőítése és istenítése csak 6 millió Mon elkövetett abortusz következménye...A témával kapcsolatban csak egy szegmens érintése is feldolgozhatatlan,felfoghatatlan terhet ró mindazok számára,akik még nem köveket hordanak a szivük helyén.Nem vagyok arról meggyőzödve,csak remélem,hogy vannak még olyanok,akik közvetve sem érintettek ebben.Mit tesz például ma egy ugynevezett református vagy pünkösdi keresztény,ha tudomására jut,hogy valaki a környezetében érintett ebben a dologban."Ne adj Isten valaki éppen magzatelhajtás előtt áll../nem kívánom jobban részletezni/..Minden bizonnyal igen-igen közel van az Úr Jézus eljövetele...."Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek..."Felmentünk dec.29 én éjjel az abasári hegytetőre,ahol a megnemszületett 5 millió magzat emlékmőve van..Imádkoztunk és sófárt fújtunk.. Mi kell a boldogsághoz? egy kis hátsó szoba meg egy kályha,Egy szerető férj,aki közmunkán van,,egészséges drága gyerekek..ház köröli kert ,,háziállatok...vízért menni a kúthoz,ahogy Ráhel is ment...És Isten..és egy közösség ahol Istennel lehet lenni..nem vasárnap egy órácskát,hanem többet...MEnjetek el Hernádszentandrásra Katinkához és meg tudjátok mia boldogság... Dehát Katinka nem tanul,nincs munkahelye....mondaná valaki ..na ezért kell elolvasni Glikl Hameln emlékiratait...ő a hármat egyszerre csinálta,és imádkozott keményen mellette ..a 17.században meg lehetett csinálni..de most az ördög olyan akadályokat állított ez elé,hogy borzasztó! de jJézus nem azért jött hogy a sötétség munkáit lerontsa?és nekünk keresztényeknek nem kellene vele esetleg ezen munkálkodnunk?


43. Pém Mihályné - 2013-01-16 16:24:35

Isten egy jóságos Isten, az ördög pedig egy gonosz ördög, s, hogy Istenben nincsen semmi rosszindulat, viszont az ördögben nincsen semmi jóság. Isten tökéletesen jó, az ördög viszont tökéletesen rossz. Apcsel 10,38. Péter mondja: Isten felszabadíthatja szellemedet, lelkedet, testedet! Felkente Isten a názáreti Jézust Szent Szellemmel és hatalommal, és szertejárt jót téve, és meggyógyítva mindenkit, aki az ördög hatalma alatt volt, mert az Isten vele volt. A betegek gyógyítása jó cselekedet volt. Jézus szertejárt jót cselekedvén. Nem hozott bajt, szenvedést, gyötrelmet, szomorúságot az emberekre. A betegség tehát nem Isten adománya vagy az egek áldása, hanem a gonosz ördög sanyargatása. Lukács 9,56. mondja; “Mert az Ember Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek életét, hanem, hogy megtartsa.” János 10,10.-ben; “A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson, Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek.” János 3,2. pedig ezt mondja; “Szeretet atyámfia, imádkozom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy jó egészségben, amint a te lelkednek jól van dolga.” Róma:10,17."Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által." Róma:10;9. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. Róma 10,10. 12-13. "Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre." Mert azt mondja az írás:"Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül.,, "Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.,, "Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által." Üzenem mindenkinek a megtérés lehetőségét, hogy Krisztus bűnt ne tulajdonítson nekünk, és üdvözülhessünk! Kérlek mond utánam ezt az imát, ha szívből szeretnéd megismerni teremtőd: Úr Jézus Krisztus, Köszönöm, hogy megváltottál véreddel, hogy meghaltál és feltámadtál értem. Én most megvallom, hogy bűnös életet éltem, kérlek, bocsáss meg nekem, és segítsd utamat, hogy megtaláljalak és amit elkezdtél bennem, kérlek fejezd is be a Krisztusnak napjára, Jézus nevében! Amen!


44. Olasz Miklós - 2013-01-17 05:02:59

Kedves Pém Mihályné!

Önnek nagyon bátor és bibliahű nézetei vannak. Magam is vallom, hogy Isten szabadítása egyszerűvé teszi az ember életét. A nagy Hitető az, aki úgy bekavarja az embert, hogy mire körülnéz magán, már fülig van a zűrzavarban. Pedig Pál apostol azt mondja: "valóban nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel". Akárhogy is ficánkolunk, Isten törvénye a huszonegyedik században sem járt le. Vannak isteni törvényszerüségek, amiket az ember, ha áthág, mindig megbosszúlja magát. Vannak emberek, akiket a globális maszlagok foglakoztatnak, a szomszédjának meg nem köszön.


45. Olasz Miklós - 2013-01-17 05:13:04

A legönzőbb kakukk fióka az IGÉNY. A kakukk fióka, mikor növekedőben van, minden testvérét kidobja a fészekből, mert egyedül ő akar érvényesülni. No, az IGÉNY is gyakran kidobja a testvéreit. S csak növekszik, meg növekszik. Ja, de van egy második testvér is, akit úgy hívnak: ADÓSSÁG. S azt mondja: "ha IGÉNY megszületett, nekem is jogom van létezni, NÖVEKEDNI AKAROK! S ha nem vigyázunk, a gyerekek a fejünkre nőnek...


46. Ats Kriszta - 2013-01-18 12:08:08

Igen, vannak isteni törvényszerüségek, amiket az ember, ha áthág (pl. a hatalmasok megfosztják a serdülőket és a szegényeket a családtervezéshez szükséges tudástól és eszközöktől, mert úgy akarják szaporítani az alattvalóikat, mint a háziállataikat, s ezzel túlnépesedést okoznak), az mindig megbosszúlja magát.

A mai túlnépesedés ugyanolyan bűnnek a következménye, amit Dávid király is elkövetett és a Teremtő ugyanúgy megbünteti érte az emberiséget, mint akkor. A hatalmasok nem engedik a serdülők szexuális felvilágosítását és nevelését, nem biztosítják a fogamzásgátlás eszközeit, mert azt akarják, hogy sok alattvalójuk és szolgájuk és katonájuk legyen.

Ezért a nemzések közel fele baleset, amit a pár nem akart. Sokmillió tinédzser lány esik teherbe minden évben. Csak megerőszakolás miatt évente egymillió gyerek fogan.

Ostoba álkeresztények meg azt hirdetik, hogy ez Isten áldása és ezzel kiszolgálják a gonosz hatalmakat, akik tenyészállatként kezelik a nőket (az "asszonyállatokat"), mert csak sok olcsó emberanyagot akarnak, amiből hadseregeket meg birodalmakat lehet építeni.

Dávid király alábbi példája jól mutatja, hogy a szaporodás erőltetése elsősorban a fegyverkezési verseny része. Márpedig a Teremtő nem fegyverkezési meg népesedési versenyre teremtette ezt a kis bolygót.

 

"A Sátán Izráel ellen támadt, és rávette Dávidot, hogy megszámlálja Izráelt. Dávid ezt mondta Jóábnak és a hadinép parancsnokainak: Menjetek, számláljátok meg Izráelt Beérsebától Dánig, és terjesszétek elém, hadd tudjam meg a számukat!

De Jóáb ezt mondta: Szaporítsa meg népét az ÚR százannyira, mint amennyi most! De uram, királyom, hiszen mindnyájan az én uram szolgái ők. Miért kutatja hát ezt az én uram? Miért bűnhődjék ezért Izráel?!

A király szava azonban erősebb volt Jóábénál. Elindult tehát Jóáb, bejárta egész Izráelt, és visszaérkezett Jeruzsálembe. Azután jelentette Jóáb Dávidnak a besorozott hadinép számát: egész Izráelben egymillió-százezer kardforgató ember volt, Júdában pedig négyszázhetvenezer kardforgató ember. Lévit és Benjámint azonban nem sorolta közéjük, mert utálatosnak tartotta Jóáb a király parancsát.

De Isten rossznak látta ezt, és megverte Izráelt. Akkor ezt mondta Dávid az Istennek: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg szolgád bűnét, mert igen esztelenül cselekedtem!

Ekkor így szólt az ÚR Gádhoz, Dávid látnokához: Menj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az ÚR: Három lehetőséget adok neked, válassz ki közülük egyet, és én azt teszem veled!

Bement tehát Gád Dávidhoz, és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Válassz! Három esztendeig tartó éhínség legyen? Vagy dúljanak három hónapig támadóid, és érjen utol ellenséged fegyvere? Vagy legyen három napon át az ÚR fegyvere, a dögvész az országban, és pusztítson az ÚR angyala Izráelnek egész területén? Most azért döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött.

Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essem az ÚR kezébe, mert igen nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!

Az ÚR tehát dögvészt bocsátott Izráelre, és elhullott Izráelben hetvenezer ember. Az Isten angyalt küldött Jeruzsálembe, hogy pusztítsa azt.

De amikor pusztított, odanézett az ÚR, bánkódni kezdett a veszedelem miatt, és ezt parancsolta a pusztító angyalnak: Elég! Most már hagyd abba! Az ÚR angyala akkor éppen a jebúszi Ornán szérűje mellett állt.

Dávid fölemelte a tekintetét, és látta, hogy az ÚR angyala ott áll az ég és a föld között, kezében kivont karddal, amelyet Jeruzsálem ellen nyújtott ki. Ekkor Dávid és a vének zsákba burkolózva arcra borultak.

Dávid pedig ezt mondta Istennek: Hiszen én mondtam, hogy számlálják meg a népet! Én magam vagyok az, aki vétkeztem és nagy gonoszságot követtem el. De az én nyájam nem követett el semmit! URam Istenem, sújtson le kezed inkább énrám és az én rokonságomra, de népedet ne bántsd!"

(Kórnikák első könyve, 21,1-17)


47. Olasz Miklós - 2013-01-18 15:19:46

Kedves Kriszta! Köszönöm, hogy új lendületet adott a párbeszédnek.


48. Ats Kriszta - 2013-02-03 08:37:49

A facebook-on is folyik a beszélgetés erről a cikkről :)

"Ats Kriszta szövegelésétől falra lehet mászni! Nem sok értelmeset írt, mindent kiforgat, csak a saját elképzelését fújja, nem tudják meggyőzni a sok értelmes hozzászólásokkal sem!. Sajnálom, nagyon rosszul értelmezi az életet és az igazi értékeket! Sajnos a világ teljesen elfajult az anyagiasság és önzés irányába! Az értékrendek teljesen átalakultak! Ma már nem trendi a sok gyerek, mert az lemondással, több felelősséggel, munkával, alázattal, de közben sokkal több örömmel, boldogsággal is jár. Bizony sok mindenről le kell mondani néha, de bőven kárpótol a szeretet, amit adunk és kapunk! De ez sokakat hidegen hagy, többre tartják a pénzt és a pénzen vehető dolgokat. Tisztelet a kivételnek, mert szerencsére azért akadnak."

 

Vajon honnan lett ez a sok "önző" ember, amikor nagy részük sokgyerekes családban nőtt fel? (Még ma is a gyerekek egynegyede 3 és több gyerekes családokban nő fel. Tanárok a megmondhatói, hogy csak az egykékkel nem lehet bírni?) Talán a gyerekkori csodás szeretet-légkör után alig várják hogy felnőve belevessék magukat a fogyasztásba?

Van aki anyagiakat tesz félre, úgy gondoskodik időskoráról, van aki gyerekneveléssel igyekszik biztosítani a nyugdíját.

Lehet a a mennyiséget automatikusan minőségnek tekinteni? S a kisebb mennyiséget gyengébb minőségnek?

Például egy Pálferi, aki élvezi a szingli pasik életét s úgy tűnik ellenáll az állati szaporodási ösztönnek és nem terjeszti a saját génjeit, önző anyagias fogyasztó és fogalma sincs a szeretetről?


49. Nagy Edit - 2013-02-26 22:46:57

Kedves Ats Kriszta! Hozzászólásait végigolvasva egyetlen kérdést tennék fel önnek: nem volt-e tagja az ún. Holic csoportnak?

Hogy a többiek értsék: erről a közösségről van szó:

https://sites.google.com/site/kolosse24/

Alaptanításuk, hogy Jézus halála CSUPÁN gonosz emberek tette volt, s nem ebben áll a megváltásunk. Innentől érthető a gondolatmenete...

Ha esetleg nem volt az említett közösség tagja, gondolkodása akkor is vetekszik az övékkel.

 


50. Ats Kriszta - 2013-03-01 12:56:33

Kedves Nagy Edit, még nem hallottam erről, de nem is tartom lényegesnek, mert tapasztalatom szerint a nagy gyerekszámot erkölcsösebbnek tartó gondolkodásmód mögött nem teológiai különbségek, hanem nacionalizmus meg a szexualitás tudománytalan felfogása van.

A vatikáni ideológia, aminek fő célja a bűntudatkeltés, egészen a II. vatikáni zsinatig arról szólt, hogy a szex bűn, még a házasságban is, csupán a gyereknemzés céljából megengedett kisebb rossz. A fogamzásgátlás tiltása máig is azon a tudománytalan és embertelen állításon alapul, hogy a szex célja a termékenység. Ez csak az állatokra igaz, ott se teljesen. Az embernél a szex fő célja a stresszoldás és a szeretetkapcsolat megélése, s csak a szeretkezések pár ezrelékének célja a nemzés.

A szeretet teológiájában nem csak hogy megengedett, de kifejezetten a szeretetkapcsolatok javát szolgálja a fogamzásgátlás, a szexualitás elválasztása a nagyon felelős és közös döntéseket megkívánó termékenységtől. S a sokgyermekesek ugyanúgy lehetnek a szeretet hősei vagy önző gazemberek, mint ahogy a gyermektelenek is, ez nem a gyermekszámtól függ.


51. Fazekas Erika - 2014-01-30 19:41:39

Sziasztok!

 

Próbálok rövid és tömör lenni.

-keresztény, 5gyermekes, dolgozó anya vagyok(van még ovisom is)

12 órás műszakokban dolgozom, a férjem reggeltől délutánig-estig, nincs a közelben nagymama, keresztszülő stb., ha valamit nem tudunk megoldani, jön a fizetős bébiszitter. Nővér vagyok, férjem szakmunkás, nem vet fel a pénz bennünket. Nem azért, mert nem dolgozunk, hanem mert a társadalomnak ennyit ér a munkánk.

Azt gondolom:

-mindenkinek szabad akarata van eldönteni hány gyermeket akar, tud, örömmel, felelősséggel, istenfélelemben felnevelni;

 

-minden embernek joga van ahhoz, hogy esélyt kapjon, emberként és ne állatként bánjanak vele, legyen az egyedülálló, kiscsaládos, nagycsaládos, gyerek vagy felnőtt stb.

 

-nincs joga senkinek engem (és sokunkat) ingyenélőnek, trehánynak, felelőtlennek tartani pusztán azért, mert 5 gyermeket vállaltam;

 

-Magyarországon a termőföldek parlagon állnak, nincs elég nővér a kórházakban, sem orvos (státusz van, csak nincs aki betöltse), nem találok jó mosógépszerelőt, cukrászt....tehát munka lenne, csak el kellene végezni....

 

-inteligencia kérdése, hogy az utcán a fülem hallatára (és gyermekeim füle hallatára) hangos pejoratív megjegyzéseket tesznek- talán ezzel kellene foglalkozni, nem a gyerekszámmal, hogy megtanuljuk már végre egymást megbecsülni;

 

-ha a pék nem kel fel reggel, nem eszünk kenyeret, ha a földműves nem túrja a földet, nem lesz búza a kenyérhaz-egymásra vagyunk utalva és igenis a gyermekeink is fontos része ennek.Csak azért mert valamit én nem tartok hasznosnak, nem látom logikusnak, nem jelenti azt, hogy az haszontalan vagy logikátlan, merthogy "rész szerint" valók vagyunk. Mitől vagyok én jobb vagy több bárkinél? Mitől kevesebb egy sok gyerekes szülőpár? Istennek van joga és tökéletessége válogatni, de ő nem személyválogató.

 

- Jézus Krisztus az út az Atyához....a mérce az Ő Szava, a biblia. Jézus szerette földi életében is a gyermekeket; és ahogy nem mondta, hogy  szaporodjatok tovább, azt sem mondta, hogy ugyan ne szüljetek már annyit, sőt azt mondta, engedjétek hozzám a gyerekeket. Ezen túl azt gondolom van egy prófétikus volta is a nagycsaládnak, hiszen ahogy a Mennyei Atyánk sokunknak atyja és mégis mindannyiunkat egyenlőképpen szeret, mindannyiunkkal személyes kapcsolatot ápol, úgy a földi szülők is egyformán szeretik a gyerekeiket együtt és külön-külön is.

Én személy szerint örülök, hogy ennyi gyermekem született, ha lesz rá lehetőségünk, a mások által elhagyott gyerekeket is szeretnénk szeretni. de ez még a jövő.

Mona, Neked pedig gratula a cikkért, a díjért, a gyerekekért, és Zsolt Neked is, mert a Te részed is benne van!

 

Az Úr áldjon Benneteket!


52. Balázs-Kónya Éva - 2014-02-02 22:52:38

Nagyon becsülöm azokat az embereket, akik a nagycsalád mellett teszik le a voksukat. DE! A témához hozzátartozik, hogy a mai társadalom kb. minden nőt elítél. Azt is, aki 5-6 gyereket szül és háziasszony lesz, azt is, aki a karriert választja, és azt is, akinek 1-2 gyereke van és mellette dolgozik. Nőnek lenni nehéz ebben a világban.

Valamilyen szinten társadalmi kérdés a gyerekvállalás, de igazából ez mindenkinek a privát ügye. Isten mindenkit egyedivé teremtett, egyedi a hivatásunk is. Így úgy vélem, hogy semmivel sem magasabb rendű egyik életút sem, mert Isten mindenkinek más utat rendelt. Mindenki máshogy járul hozzá a világ építéséhez, és Isten is különböző módon szól hozzánk.

Egyébként azt a hozzáállást én sem értem, hogy a gyerek az Isten ajándéka, de egyébként meg azért is szülünk gyereket, mert belőle lesz nyugdíj, mert ez nekem így elég visszás. És azt sem értem, miért ítélik el keresztény körökben azokat, akik nem szülnek sok gyereket. Isten mindenkinek különböző tálentumokat adott



Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. július 16., kedd,
Valter napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Skandallum
Néhány faktor, amin a megütközésünk múlik

Gondolkorzó

Tóth Sára
Egyház – a hivatalos botránkozó
A jóérzésű polgár és az ő igényei

Fekete Ágnes
Virtuális válasz
Én egy egyszerű kispolgár vagyok.

Felszín

Miklya Luzsányi Mónika
A nagycsalád botránya
A harmadik, a negyedik, az ötödik… és a jóléti társadalom trendjei

Gueth Péter
Röviden
.

Magasság

Bölcsföldi András
A vágy kígyója
Úgy nézett magába, mintha mélységes kútba pillantana. Amit látott, rémülettel töltötte el. Mint összecsavarodott kígyó rejtőzött odalenn a szenvedély.

Miklya Zsolt
Mint az izé
Költői íz- és színgyakorlatok – elmélet helyett

Mélység

Miklya Luzsányi Mónika
Lázadás szüzességgel
Tisztasági gyűrű és ami mögötte van

Bagdán Zsuzsanna
N. A. átváltozása
Majd várt. Várta, hogy kitörjön a botrány...

Teljesség

Lovas Anett Csilla
Oroszlánok elé vetett hit
Gondolatok az első századok keresztyén vértanúiról

Üzenet

Réz-Nagy Zoltán
A blaszfémia után
Frida Madonnája: Dajkám és én

Áthallások

Tóth Sára
A tragikum botránya
Lear király

Pete Violetta
Amiért nem fogják szeretni Pi-t
És amiért mégis hasznos

B. Tóth Klára
Vércseppek gravírozva
Könnyező szobrok és a csodavárás

Kitekintés

Köntös László
A lelkipásztori fizetésekről
Kihívások, ellentmondások és elvek

Látogatóink száma a mai napon: 7997
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44844622

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat