belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Vezércikk

Szabó Julcsi

Mindenütt, amerre csak jársz

Mi van a batyudban?

Hetekig nem akaródzott összeállni ez a szöveg. Béna csomagokat rajzolgattam, felesleges köröket futottam, aztán esett le, miről is kellene hogy szóljon. Azt hiszem, két kérdés van bennem: tudod-e, hogy hova mész? Készen vagy-e rá fejben? Mit viszel magaddal egy kirándulásra? Sokat elmond. Kipakolod-e a lakást és viszel mindent, ami a napi ritmusodhoz szükséges? Vagy megengeded-e magadnak, hogy elfelejts vagy otthon hagyj valamit? Megoldod-e másként?

Persze, ezek a kérdések nem csak az útra keléssel kapcsolatban lehetnek relevánsak, mégis, mintha fokozott figyelemmel kellene lennünk, ha annak kapcsán kerülnek szóba. Tavaly tavasszal két órát kaptam, hogy eldöntsem, elmegyek-e (rá két hétre) egy évre külföldre. Nem az a típus vagyok, aki végigtelefonálja a fél családot, hogy mit csináljon, gyorsan mérlegeltem: nem szerettem a helyzeteket, melyekben éppen voltam, tehát indulás.

Mégis, mit vigyek el abból, amit addig összeszedtem? Hogyan induljak el? Mit pakoljak? Hogy „költözöl el”? Nyilván nem arra a ruhahalomra gondolok, amit feleslegesen tuszakolsz minél kisebbre hajtogatva a bőröndbe, képzeletben már a megérkezéskori vasalódeszkára gondolván, és nem is arra a hamubansültpogácsa-kolbász-fasírt trióra, amit Anyud csomagol indulás előtti este, hogy éhen ne halj, kicsikém, az úton.

Szerintem nem ebben mutatkozik meg a kultúránk. Mit kezdesz külföldön a magyar vendégszereteteddel? Mit mondasz a magyarokról? Hogyan reagálsz azokra a sztereotípiákra, melyekkel kint bélyegeznek meg, mert magyarnak születtél? Büszke vagy rá? Szégyelled?

Meggyőződésem, hogy nekünk, magyaroknak egyik nagy fegyverünk a hiányból fakadó kreativitás. Hogy használjuk-e az agyunkat, ha épp rá kell jönni valamire, vagy gyorsan veszünk valami pótlékot? De pótolhatja-e az a valami az eredetit? Egyáltalán kell-e pótolnia az eredetit? Ne használjunk-e inkább valami egészen mást, új jelentést adva ezzel neki? Úton lét közben szükségünk van-e a pihe-puha ágyikóra vagy megengedjük magunknak, hogy ráakadjunk bármire?

Lukács evangéliumának hetedik fejezetében a bűnös asszony olajjal kenegette, majd a hajával törölte meg Jézus lábait, emlékeztek? Jézus megpihent az úton. Bement, együtt evett egy farizeussal. Egy asszony könnyeivel és a legdrágább olajjal kente meg a lábát. Jézus azt mondta neki: Megbocsáttattak a te bűneid (Lk 7,48b) – átadva ezzel a saját békességét a nőnek. Ez a hozzá hasonlóvá válás megadja-e nekünk is azt a békességet, hogy nem számít, mi nincs a bőröndömben, Isten betölti a szükségleteimet? Elhozza körém azokat az embereket, és megadja azt, amire ténylegesen szükségem van? Tudod ezt? (Majdnem azt írtam: érted ezt? De én sem értem.) Megengeded neki, hogy láthatóvá váljon? Hogy munkálkodni tudjon? Hogy ő tudja jobban?

Annyi bolondságot csinálok, hogy sokszor azt gondolom, nem adok elég teret Neki. Aztán persze csodálkozom, ha valami megint (mert mindig) félremegy.  Mert Isten hagyni fog elmenni, és mégis örül, de még mennyire, ha visszajössz. De nem akarhatja nálad jobban, hogy mellette legyél. Ő vár Rád. Itt maradok, míg vissza nem térsz. (Bír 6,18b) Ennél biztatóbb tudatra nem is lehet szükségünk. Ebben benne van az Ő türelme, az Ő bizalma, az Ő szeretete. Ezzel a tudattal pedig bármikor, bármerre elindulhatunk.

Minden elindulás lehetőség. És szerintem nincs olyan, hogy még várjunk két napot, majd aztán induljunk el. Sosem leszünk eléggé készen. De, tudod, ő ott ül és vár. Majd visszajössz. Vagy, tudod mit: vidd magaddal Őt. Mikor vízen mész át, veled vagyok, és ha folyókon, azok nem borítanak el. Ha tűzben jársz, nem égsz meg, a láng nem perzsel meg téged. (Ézs 43,2) Elég, ha ő van a batyudban.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 27., hétfő,
Hella napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabó Julcsi
Mindenütt, amerre csak jársz
Mi van a batyudban?

Gondolkorzó

Záborszky Zsófia
A szabadság/rabszolgaság szigete
Sziget Fesztivál élménybeszámoló

Fekete Zsuzsanna
Ablak a végtelenre
Görbe tükörben az egyházi iskolák

Szakács Gergely
Ásó, kapa, nagykaland...
Mitől működik a házasság?

Herbert Dóra
Álmodtam egy iskolát magamnak...
Hátha egyszer ott állhatnak majd a gyerekeim (vagy unokáim?) a kapuja előtt

Felszín

Bella Violetta
Angyalok
Miről ismerjük fel őket?

Szoták Orsolya
Huszonévesként a világban
Mit tanulok abban az életszakaszban, amiben vagyok?

Fekete Zsuzsanna
Kikészítő kiképzés
Hogy érzi magát a menyasszony 3 héttel az esküvő előtt?

Magasság

Bölcsföldiné Türk Emese
Naomi útjai
Útra készen...

Horváth Zsuzsanna
Ő ugyanígy jön majd vissza
Gondolatfoszlányok egy hintaszékből

Győri Katalin
Szél úrfiak vizsgája
A jó öreg Szeptember...

Jezsoviczki Noémi
Kész vagyok?!
Jelenet egy házasság végén

Mélység

Záborszky Zsófia
Felkészülés az életre zárt ajtók mögött
Mi történik egy leánynevelő intézetben?

Miklya Luzsányi Mónika
Felkészülni a halálra
Mit jelent a „szép halál"?

B. Tóth Klára
Kórház, belülről
Mindennapok az elfekvőben

Teljesség

Fikó Norbert
Mire készített fel engem a teológia?
A láng, amely nem éget meg

Záborszky Dávid
Spárta és az Egyház
Hol vannak a férfiak?

Székely Tamás
Macska a fényképen
Kis mozaik-metafizika

Frederich Buechner
Várakozás
Frederich Buechner

Üzenet

Laczay Ágnes
„Megyek szerencsét próbálni!”
Hogyan lesz a mesehős?

Czapp Enikő
A hőssé válás útja (I.)
Mese, mese, mátka...

Géczy Ráhel
Az iraki helyzet margójára
.

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
A végtelenség lovagja
Robin Williams halálára

Szakács Gergely
Üres tarisznya
Árral szemben vagy a hullám sodrásában?

Riport

Hajduk Zsófia
A Szabadulás útja
Merre tovább 35 év alkoholizmus után?

Kitekintés

Rácz Levente
Az iskolai erőszak
Könyvajánló

Látogatóink száma a mai napon: 4030
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44446172

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat