2009. október
16. szám
Nem mondani kellene, hanem élni...
Nyári családi hetünk zárásakor két egyforma kis tasakba csomagolt cukrot vettem elő. Az egyiket odaadtam egy óvodáskorú kislánynak, s azt mondtam neki:
Őrizd meg, s hozd el jövő nyáron!
A másikat egy kisiskolás fiúnak tettem a kezébe, s azt mondtam:
Oszd szét!
A gyerekek meglepve néztek rám, markukban tartották a tasakot, s meg se mozdultak, amíg a kisfiú anyukája meg nem kérdezte fiát:
Miért nem fogadsz szót?
Az ránézett, s azt mondta, nagyon őszintén:
Azt hittem, nem komolyan mondja...
Nézte a kislányét, ami megmarad, aztán kénytelen-kelletlen szétosztotta a rábízott cukrot... De öröme nemigen volt benne... Miért?
Fontos volt számára, mit akarok, mit kérek?
A kislányról pár hét múlva hírt hozott nagyapja: - Megvan az a cukor!
Nem így vagyunk mi is Isten szavával?
Ha nem ízlik, ami ránk lenne bízva, nem vesszük magunkra.
Kiderülhet, lehet érvényes, ami rám van bízva?
Vagy nekem tetsző, másoktól irigyelt megbízatásért epekedem?
Ki ezt hoz magával, ki azt. Nem egyforma tulajdonságokkal és adottságokkal születünk, nem egyforma teret, szerepet és lehetőségeket kapunk...
Kész a szívem befogadni Isten szavát?
Lehet olykor nehéz szavának engedni?
Lehet öröm az engedelmességben?
Áldás (a megfoghatatlan szeretet felőli tudás bizonyossága) ott születik, ahol Isten szaváért, avagy szavára mozdul az ember szíve, s arra Ő ráfelel.
Ott több születik, mint amit az ember szerezni, adni, megtartani tud.
Sajnos elkoptatjuk a szót is...
Szokássá lett egy-egy nyári hitmélyítő hét után azt mondani, milyen áldott volt.
Mintha ettől áldást nyerne...
Nem mondani kellene, hanem élni. Mint az a kislány őrzi, amit rábíztak, míg újra találkozunk...
Miféle íze van? Annak, amit nem én adtam, ám egyszer csak lelkemet eleveníti.
Az, hogy van...
Bölcsföldi András
Az ajtó
Egyszer csak előtte állt egy ajtó. Azt is írhattam volna, egyszer csak egy ajtó előtt állt.
Pete Violetta
Levelek, forró kakaó, ősz
Kinézek az ablakon...
Pete Violetta
Van itt egy szabad hely?
Ilyen lehet, amikor Jézus helyet készít...
Turcsik Ferenc
Áldás áldásovics
Isten országának jelenvalósága olyan alternatívát kíván, amit nehéz lesöpörni az asztalról.
Turcsik Ferenc
Kapitalista áldás... és tovább
Az áldás helyet kér magának az ember életében.
Dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes
Van? Tudom? Érzem?
Nem mondani kellene, hanem élni...
Nagy László
Az áldottság jelentőségének felismerése az életben
Mi van akkor, ha egyszerűen elfogadom azt, hogy Jézusnak valójában testvére vagyok, s mint ilyen, isteni gyermek?
Michna Ottóné, Ablonczy Ágnes
Oltáron
hát hallgattál míg felértetek a csúcsra…
Turcsikné Révész Judit
Az áldás-kereső
És ahogyan végig-pillantott ezen a sok-sok képen, azt vette észre, hogy a sötétségből egyszeriben világosság lett.
Géczy Katalin
„Mióta a világ varázstalanítva lett..."
Miről szólnak az álmaim? Miben is áll a varázslat?
Pete Violetta
Holtan is áldalak???
Aki nem áld, sosem szeretett.
Gaszner Veronika
Gyermekáldás
„Szabadon akarok élni, úgy, ahogy Isten is akarja!"
Gueth Péter
Falnak fordulva
Talán kinyílik egy ajtó vagy ablak.
Szerkesztő
Hálainfláció
...át lehet törni a hálainfláció világát.
Szerkesztő
Kálvin konferencia
Hogyan érthetjük meg Kálvin által a saját életünk és keresztyénségünk lényegét?
Czapp Enikő
Ki tudja, miért?
Megfigyelőből megélővé lettem...
Látogatóink száma a mai napon: 2600
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57775331
Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.
Jelenleg nincsenek hozzászólások.