belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Fodorné Ablonczy Margit

Emlékeztetés által ébresztgetem tiszta gondolkodásotokat…

Emlékezés: áldás vagy átok?

Így ősszel a hulló falevelek között valahogy mindenki emlékezik. Az alacsonyan járó nap könnyen a szemünkbe tűz, mintha vallomásra akarna bírni. S az ősz a maga gyümölcsgazdagságával, s az ékes fák színesedő leveleikkel mintha minket is elszámolásra biztatnának: mit teremtél? Mit adsz tovább? Mit őrzöl? Mire emlékezel?

Én éppen ahhoz az évfolyamhoz tartozom, akiknek nem kellett történelemből érettségizniük. Emlékszem, micsoda megkönnyebbülés volt ez nekünk akkor - azóta egyre nagyobb teher. Mert nem is nagyon vették komolyan a tanításunkat, s így a teológián szinte mindent elölről kellett kezdeni...
A történelem emlékeztet. A mi nemzedékünk pedig kicsi korától azt hallotta - időnként énekelte -:, „a múltat végképp eltörölni..." kell. Hányan próbálták átírni már a történelmünket a vezetés érdekei szerint... Olyan korban éltünk, amikor minden információ veszélyessé válhatott, ezért szüleink sem beszéltek nekünk a család múltjáról, emlékeinkről. Jobb volt semmit sem tudni, mert akkor nem volt mit kiszedni belőlünk...
Már a rendszerváltás után jöttek elő a régen őrzött történetek a családi archívumból, de addigra az emlékezet csak a legfontosabbakat őrizte meg...

Mi, magyarok emlékező nemzet vagyunk. Talán ezért is nem szeretnek minket néhányan itt Európában. Ünnepeink is mind elsősorban megemlékezések - pedig sok nehezet idéznek, szinte mind gyászünnep is egyben. Vajon másként élünk, ha megemlékezünk a múltunkról?
Mire emlékezünk, s mit töröl az agyunk az élmények sorából?

Emlékezés. Áldás vagy átok? Hány embernek okoz rettegésig nehéz álmokat a múlt, s hány embernek büszkeség és tartás, mert valahová tartoztak már az ősei is, s ezzel az ő gyökerei is sokkal mélyebben erednek...

A Biblia emlékező-emlékeztető könyv. Hosszú ezredéveket átölelő tartalma nemzedékeket, népeket őrzött meg minden körülmény között, s tett bátorrá egy-egy életveszélyes helyzetben.
A negyedik parancsolat kezdete: „Megemlékezzél..." is figyelmeztet a megállásra, de már az ősatyák is emlékköveket állítottak egy-egy isteni kijelentés megőrzése érdekében.
A megemlékezés - hálaadás a jóért. Jelzi, észrevettem mi minden történt velem. Megerősíti a jót a gondolataimban, s máskor, hasonló helyzetben is megbátorít.
De a megemlékezés - elszámolás is. Hiszen a rossz nem büntetésként eshetett meg, hanem a jövő érdekében. Hogy az másként legyen. „Aki nem emlékezik, az ismétlődést kockáztatja meg." - mondta valaki bölcsen.
Péter második levele emlékezteti az olvasókat. Nem pusztán a múltra, hanem az örökkévaló Isten ígéreteire - mert veszélyben az életük; s az életveszélyes helyzetekben az ember mindenfélét tud gondolni - szüksége van épkézláb mondatokra, amelyekbe kapaszkodni lehet. Ilyen mondatokkal íródott a Biblia.
Péter ezt írja: „Emlékeztetés által ébresztgetem tiszta gondolkodásotokat..." (2Pét 3,1)
Milyen a tiszta gondolkodás? Elhelyez engem az egészben, a rendszer részeként, a teremtettségben. Azaz megtanít a távlatokra, s kiszabadít a magam körül forgásból. Elhelyez a történelem nagy szőnyegén, amelybe magam is beleszőhetem emlékezetemet tetteimmel, s másokkal is összeszövődhetek. Az emlékezés létfontosságú tehát - embervoltunk egyik legnagyobb ajándéka. Istenhez tartozásunk, bölcsességünk forrása: „Emlékezzél meg az egész útról, melyen hordozott téged az Úr." (5Móz 8,2)

Hozzászólások

1. Bognár Zalán - 2012-07-19 11:33:57

Kiváló gondolatok, csak gratulálni tudok!A Biblia tele van az emlékezésre, a megemlékezésre felszólító Igével.

Örömmel olvasnék többet az emlékezés, a megemlékezés fontosságáról! Szívesen venném, ha a szerző - vagy akár más is -  tovább boncolgatná, mélyítené az emlékezés értelmezését, értékét az Isten Igéjének és az emberi tapasztalatok fényében!

Lelki és szellemi élmény volt olvasni ezt az értékes írást!



Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. szeptember 18., szerda,
Diána napja van.
Tartalom
Felszín

Pete Violetta
Emlékkapszula
Vajon a reformátorok, vajon az 56-osok tudták-e anno, mit vesznek be?

Magasság

Turcsik Ferenc
Bölcsészmatek
Így lesz a 2x2 néha 5

Mélység

Pete Violetta
Ismeretlen férfi ismerős illattal
Még az orrunk is emlékezik…

Kovács Szilvia
Tükör az ajtó mögött
Elég egy aprócska dolog, amellyel megindul az emlékek áradata.

Teljesség

Turcsikné Révész Judit
Emlékezés és felejtés
Az emlékezés mégiscsak kivételes dolog…

Dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes
Ki visz virágot?
Mert mifélék Isten útjai?

Üzenet

Nagy László
Emlékezés a focistára
„a labda választott engem, s nem én a labdát"

Áthallások

Gueth Péter
Amíg élünk, emlékezünk
Eljövök egy idegen helyre, hogy olyan valakire emlékezzek, aki sohasem járt itt, amíg élt?

Fekete Zsuzsa
Balázs álma
Eltelt csaknem harminc év…

Turcsik Ferenc
Emlékezem, tehát vagyok
Nem bánom, hogy nemcsak a jóra emlékezem.

Hajdúné Tóth Lívia
Így van jól
Előbb a lábát add neki!

Riport

Szerkesztő
150 éves a Budapest-Németajkú Egyházközség
"Lesz ebből egyszer újra templom?"

Kitekintés

Fodorné Ablonczy Margit
Emlékeztetés által ébresztgetem tiszta gondolkodásotokat…
Emlékezés: áldás vagy átok?

Pete Violetta
Jubileum, visszaemlékezés
Valami elkezdődött egy negyed évszázada…

Látogatóink száma a mai napon: 1665
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45318449

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat