belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Turcsik Ferenc

Tabula rasa, avagy a semmi is valami

A tiszta lap nem érdem, hanem ajándék.

Az élet már csak olyan, hogy sok minden nem úgy alakul, ahogy szeretnénk.
Persze, igaz az is, hogy látásmódot változtatunk, illetve hangsúlyokat helyezünk át, majd megszokjuk a helyzetet. Előfordulhat az is, hogy azt gondoljuk: bárcsak üres/tiszta lappal kezdhetnénk megint - már ha egyáltalán volt valaha ilyen...
Aztán van, akinek megadatik - ha nem is az üres lap, de - az újrakezdés vagy az új kezdet lehetősége. És ezt jó tapasztalni.

Azonban volt olyan, aki azt gondolta, hogy ez az üres lap igenis létezik. No, nem sokáig, de létezik a tabula rasa. Az angol empirizmus jeles képviselője, John Locke az Értekezés az emberi értelemről című művében használja ezt a kifejezést. Locke szerint az újszülött elméje születésekor egy üres laphoz (tabula rasa) hasonlít, melyet a tapasztalás ír tele. A tapasztalásnak Locke szerint két módja van, és ez (1) az érzékelés és (2) az eszmélkedés. A külső világ benyomásait érzékeljük (1), saját lelkivilágunkról pedig belülről, intuitív módon szerzünk információkat (2). Minden meghatározott képzet tapasztalatból ered és ez a tapasztalás írja tele ezt a bizonyos üres lapot.


Minden ember érték. Minden ember egyedi.
Minden embernek helye van a világban. Méltósága.
Ezek a mondatok azt is elmondják, hogy nem csak az embernek van olyanja, mint méltóság, hanem egyúttal azt is elmondja, hogy ez ember voltából fakad. A kérdés pedig itt áll velünk szemben: emberségét honnan nyeri?
A tapasztalásból? A világból? Igen is, meg nem is.
A tapasztalat segíti hozzá az embert ahhoz, hogy megértse magát és a világban elfoglalt helyét. Éppen ezért van szüksége a világra is. Emberségének végső kérdéseire adott válaszát azonban nem innen nyeri, hanem valahonnan máshonnan. A keresztyén hit lényege szerint emberségünket Istennek köszönhetjük. Az ember méltósága is abban rejlik, hogy életét, a világgal, az emberekkel és magával az Istennel való kapcsolatát is Neki köszönheti. A keresztyén ember számára van olyan forrás is, amely az emberi élet egészét átformálja, de nem magában és magából az emberből indul ki. Ez pedig nem más, mint az Írás.

Locke szerint nincsenek velünk született elméleti ismereteink, éppúgy, ahogy nincsenek velünk született erkölcsi (gyakorlati) alapelvek sem. Ugyanis ha az erkölcsi szabályok minden emberrel vele születnének, akkor általánosan elfogadottnak kéne lenniük; ám a tapasztalat mást mutat. Amennyiben konkrét alapelvekről beszélünk, akkor lehetségesen igaza van Lockenak. Azonban, azt se felejtsük el, hogy legalább két másik faktorral kell - még ha nagyon racionálisan gondolkodunk, akkor is - számolnunk, hiszen a genetika és a környezet olyan tényezők, amelyek nélkül nem lenne az ember ember. Persze nem titkos és kitalálhatatlan dolgok ezek - mondhatjuk. Ám a locke-i nézetek, még ha nem hagyhatjuk is figyelmen kívül azt, amit ez esetben a szocializáció mint olyan, vagy a genetika mint örökség jelent az ember számára, még mindig nem adnak teljes képet az emberről - legalábbis keresztyén értelemben nem.

Annak oka, hogy a kép nem teljes, nem más, mint hogy a Biblia beszél az ún. eredendő bűnről. Ha igazat is adunk Locke-nak, és elfogadjuk a tabula rasa ismeretelméleti fogalmát, mindenképpen kiegészítésre szorul, hiszen ez a bizonyos tabula  rasa nem is annyira fehér vagy tiszta. A Bibliában a bűn kifejezés kétféle értelemben használatos. Vannak a cselekedeti bűnök, amelyeket az ember maga követ el - és itt van értelme igazán az erkölcsi elvekről, rendszerekről beszélni -, és van az a bűn, amely az emberhez mint emberhez tartozik hozzá, azaz az ember egzisztenciájának része. Ez utóbbi az eredendő bűn. A teremtéstörténet leírja, hogy az ember életét Istennek köszönheti, míg a bűnbeesés története leírja, hogy minden ember Istentől elszakadt állapotban van. Ez az Istentől elszakadt állapot a bűn a Biblia szerint.

Anélkül tehát, hogy Locke egész filozófiáját cáfolnám, vagy kiállnék mellette, vagy akár csak részeivel foglalkoznék is kritikai szempontból, annyit szerettem volna csak megmutatni, hogy a tabula rasa elgondolás a keresztyén világszemlélet szerint olyan, amelyet mindenképpen szükséges árnyalni. Ugyanis az lehetséges, hogy nincs semmi ráírva erre a lapra, de annyi bizonyos, hogy nem is annyira tiszta...

A tiszta lap nem érdem, hanem ajándék. Kegyelmi ajándék. Olyan valami, amit, ha Istentől megkapunk, attól megváltozik az életünk. Egészen. Nagyon.
Az azonban nem változik meg, hogy ettől még nem lesz mindegy, hogy a lapra a továbbiakban mit írunk, és ami már rajta van, azzal mit kezdünk.
Mert a lapra eddig is írtunk, ezután is fogunk. Lehet kusza, lehet macskakaparás, lehet radírozgatni próbálni - bár ez nem megy, hiszen ami felkerült, az felkerült -, de akár választhatjuk azt is, hogy rendezzük a lapra írtakat - az eddigieket, és az újakat már ebbe a rendszerbe írjuk fel. Nem egyedül, hanem azzal, Aki a tiszta lapot nekünk adta.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 17., csütörtök,
Hedvig napja van.
Tartalom
Gondolkorzó

Pete Violetta
Különcök a lelkészgyerekek?
Lelkészszülők áldott jó, vagy átkozottul konok gyermekei

Hegedűs Dorottya
Muszáj tökéletesnek lennem!
Egy lelkészgyerek felismerései

Katona Viktor
Szakma ez is
Lelkészgyermek vagyok, de még nem nősülök

Ráczné Édes Jolán
Bonyolultabb a kép, mint hinnénk
Rászedtél Uram, s én hagytam, hogy rászedj.

Katona Viktor
Utánlövés: Keresni a jézusit
Meddig szabad elmennünk a kritikával?

Ágostonné Szőcs Anna
Nem azért mert lelkészcsalád vagyunk, hanem azért, mert hívő család vagyunk!
Ha a többi gyerek felé is nagyok volnának az elvárások, talán kevésbé lennének különcök

Felszín

Rusznák Emese
Bábu vagy, vagy játékos...?
Most kimaradsz egy körből, hogy megismerd a játékszabályokat.

Nagy László
Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket
Talán be kellene iratkozni egy olyan iskolába, ahol a kisgyermekek a tanárok, ami az ő szellemiségük szerint a játszótársat jelenti.

Szűcs Balázs
Hagyd meglepni magad!
„Az édesanyámtól kaptam az első gitáromat. Biciklit szerettem volna, de arra nem futotta." (Elvis Presley)

Magasság

Turcsik Ferenc
Tabula rasa, avagy a semmi is valami
A tiszta lap nem érdem, hanem ajándék.

Gueth Péter
Beavatás
Egyes helyeken a gyermekekből felnőttek lesznek

Mélység

Kovách János
Az elveszett gyermekkor
Anya helyett pszichoanalitikus viszi a bölcsibe a minifelnőttet.

Tóth Sára
Gyermetegség és gyermekség
A kereszténység infantilis változatban otthonos, komfortos, de igen szűkös világot kreál a híveknek

Teljesség

Szabó István
Ami lényeges
Fontos dolgok köré szervezed az életed?

Jeney Edit
„Ha olyanok nem lesztek…”
Mint aki bátran az óvó kezek közé ugrik.

Pete Violetta
Családi fotó
Kinek a hithőse lehetsz?

Üzenet

Nagy László
Elhagyva és befogadva
Hogyan vezessem vissza a „felnőttet" a befogadott, elfogadott gyermekség élményéhez?

Dobóczky László
Gyermekorom elvárásai
Úgy éreztem magam, mint egy plüssmaci, akit csak akkor tesznek odébb, ha le akarják alatta takarítani a polcot.

Turcsik Ferenc
Rosszcsont kölök
Hogyan is lehetne bűnös ez az ártatlan gyermek?

Áthallások

Szerkesztő
„Visszaöregedett a saját gyermekkorába"
A király, akit csecsemőként nem fogadott be senki, s akit gyermeki szent öregként sem fogadnak be sem a jobb, sem a bal oldalon állók.

Hegedűs Márk
Hetedik Mennyország
Egy sorozat arról, hogy a legaktuálisabb problémákra is léteznek keresztyén válaszok.

Szerkesztő
„Felnőtlen gyermekkor”
Kicsiből naggyá, nagyból kicsinnyé

Riport

Szerkesztő
Fiam, ez itt a Parókia, nem a Sziget!
Akiknek a gyülekezeti terem a gyerekszobájuk

Hegedűs Márk
Gyermekkor a parókián
Előnyök és hátrányok, melyek a lelkész-gyerek-szobából jönnek

Miklya Luzsányi Mónika
Gyermekmentés a földi pokolból
Vannak, akik az általunk elképzelhető világon túlról jöttek

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Iskola és tehetség
Önálló gondolkodásra a közoktatásban nincs módja, és az évek elteltével lassan igénye sem lesz.

Bölcsföldi András
Tiszta hangok
A gyermek, akinek még nincs semmije, nem tud mást adni, csak magát.

Látogatóink száma a mai napon: 865
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45524338

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat