belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Dobóczky László

Az Öreg(iroda)

Nem kell feltétlenül idősnek lenni ahhoz, hogy valahonnan kiöregedjen az ember

12 hónap alatt hirtelen megöregedtem.
Elsőre kicsit furcsának tűnhet ez a mondat s a hétköznapi életben kivitelezhetetlennek, de a ráckeresztúri rehabilitációs intézetben nem az.

A terápia végén egy öregiroda-vezetéssel raktam fel a pontot a terápiám
i-jére. 5 héten keresztül volt rajtam ez a felelősség-terület az összes nehézségével és örömével együtt.

Hatalmas lendülettel, inspirálva vágtam bele. Tudtam, hogy többek közt szócső leszek a lakók és a munkatársak között, hogy döntéseket kell majd hoznom, s hogy koordinálnom kell az emberi erőforrásokat, hogy minden technikai dolog gördülékenyen menjen.

Az első nehézségek már egyből az elején jelentkeztek. Mindenféle óvatosságot mellőzve vittem a stáb elé ötleteinket, reformjainkat. Inspirált voltam, mert fontos lett nekem (is) a ház a benne lakó emberekkel együtt. Ezek javarészt technikai dolgok voltak, amik a kényelmünket, komfortérzetünket javították volna. Többek közt egy képet szerettem volna a kápolnába, mert a régit valahova elszállította a programigazgatónk. Van itt egy srác, aki tehetségesen rajzol és el is vállalta volna.

Ezt mondtam elsőnek, amit egyből lelőttek, mondván: már elkezdték szervezni, meg amúgy is miért gondolkozok én ilyesmiken. Értetlenséget szült bennem ez a momentum, amit megtetézett az, hogy a változtatások kétharmadát valamilyen okkal visszadobták.

Elkeseredve, lógó orral jöttem ki a stábgyűlésről. Hatalmas volt a lendület, amitől nagyot csattantam az áthatolhatatlan falon. Térdre estem. Akkor jogosnak éreztem azt a gondolatot, hogy ha nekik nem fontos, nekem miért legyen az.

Másnap sikerült megbeszélnem a stábon keletkezett érzéseimet a kép kapcsán az igazgatónkkal, ami sokat segített. Megértett. „Nem is gondoltam, hogy ilyen komoly negatív érzéseket keltettem benned!" mondta.
Nem lettem kedveszegett, fontos maradt a ház szőröstől-bőröstől, csak óvatosabb lettem. Támogatókat szereztem stábgyűlés előtt a tagok közt egy-egy ötletemhez, s így biztosabb lett annak kivitelezése.

 

Egy napom öregként.

Néhány infó a megértéséhez:
· Itt, a házban hierarchikus rendszer működik: a terápia fázisokra van osztva (első, második és harmadik fázis).
· A harmadik fázisos öregiroda-vezető dönt majdnem mindenben. Ő hozhat döntéseket (?), mérlegelve, kinek mi segít a legjobban.
· A második fázisos lakók a ház motorjai, az öregiroda-vezető meghosszabbított karjai.
· A házban a koszos poharakat egy zsúrkocsin gyűjtjük.

1 hete volt rajtam ez a felelősség-terület, amikor jelezte egy másodikos lakó, hogy szét vannak hagyva - már megint - a poharak a házban. Több embernek nehézséget okoz, hogy a zsúrkocsiig elvigye a poharát; könnyebb ott széthagyni, ahol épp elfogyott a teája. A bevett szokás ilyenkor az, hogy a péntek-szombati kikapcsolódásnak szánt filmet húzza le az irodavezető. Reflexből én is ezt a következményt hoztam.

Aztán jöttek a gondolatok: mennyire gondoltam én ezt át? Segítek én ezzel? Nem volt nyugodt a lelkiismeretem. Azután rájöttem, hogy ez a filmlehúzósdi nem én vagyok. De ezzel nem lett jobb a lelkiismeretem. Most változtassam meg a döntésem? Ismerjem be, hogy hibásan döntöttem? - De hát az a gyengeség jele. Mit fognak gondolni a többiek? Nem vagyok jó öregiroda-vezető, hisz még egy ilyen apróságban sem tudok határozott lenni.

Pár óra elteltével döntöttem úgy, hogy megváltoztatom hibás döntésemet. Elmondtam a közösségnek az adott üggyel kapcsolatos gondolataimat, érzéseimet s a megváltoztatott döntést. Szorongtam, miközben beszéltem, s a kényszerképzeteimtől meg-megcsuklott a hangom. Miután megismerték a bennem zajló folyamatokat, megértettek és nem a gyengeséget látták. Pozitív megerősítést kaptam a srácoktól, és nem azért, mert nézhetnek filmet hétvégén. Rájöttem, hogy beismerni egy rossz döntést és változtatni azon, s a mögé állni nagyobb haladás, mint a rossz döntés mögé állni mindenféle félelmektől vezérelve.


Egy példával tudnám ezt az 5 hetet a legjobban érzékeltetni. Elém raktak egy hihetetlenül gyors sportautót. Nem ültem még benne, nem is nagyon kérdezgettem, mire kell a vezetésénél figyelnem. Örültem neki. A jogsim megvan, vezetni tudok, hát lássuk, mit bír a gép. Hatalmas gázfröccs, pörgő kerekek, adrenalinbomba, ijedtség. Tekergettem a kormányt, de a masina arra ment, amerre akart. Meg is húztam az oldalát. Aztán óvatosabb lettem. Megtanultam, mekkora gáz kell neki, hol fog a kuplung, s hogy mennyire érzékeny a fék. Már megy a vezetése, sőt örömöt szerez az irányítása. Pont ezért váltam meg tőle fájó szívvel.

Rájöttem, hogy nem is olyan könnyű dolog öregnek lenni. Hatalmas a felelősség, ami terhelést jelent, s mivel ezt eddig hárítottam, nem edződtem bele, nehézséget okozott. De van jó és szép oldala is, ami önértékelés-fejlődéssel és magabiztossággal jár, ami örömet szerez.

 

(Tudósítónk a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonából.)

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. március 26., kedd,
Emánuel napja van.
Tartalom
Vezércikk

Frederick Buechner
Öregkor
Romos ház kispadjáról sugárzó aranyfény az idős ember

Gondolkorzó

Pete Violetta
Idős otthon - Idősotthon
„Inkább haljak meg 40 évesen, minthogy megöregedjek, leépüljek és bedugjanak egy öregotthonba."

Pete Violetta
Lehet igazi otthon egy idősotthon

egy bennfentes szemével

Felszín

Jéger-Pete Renáta
Szégyellt ráncok
Úgy élünk, mintha mi nem ugyanerre tartanánk

Süll Mária
In memoriam...
A Trónszék elé vitt minket is, a rohanó, törekvő, álmodó ifjúságot

Nagy László
„Nem csak a húszéveseké a világ..."
Időtlen Mártának és Gizikének ott a helye az úton, a vendéglőben, a cukrászdában...

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
A 110. év felé...
Már nem lehetünk balett-táncosok, vagy atomtudósok, de talán az élet teljességét még megfesthetjük

Turcsik Ferenc
Pólusok vonzásában - Inkonzisztencia?
Hogy töltsünk újbort régi tömlőbe: indul a 6:20-as lőcsös szekér

Mélység

Nagy László
Isten ajándéka az öregkor?
Figyeljetek életük végére, s kövessétek hitüket!

Fodorné Ablonczy Margit
Szülői minták a következő generációban
A gyermekszem mindent elles

Teljesség

Dr. Egeresi László Sándor
Felfelé nézz!
A mulandó tükrében könnyebben észrevesszük azt, ami el nem múlik

Pete Violetta
Befektetett élet
Értékeinket befektetjük, kamatoztatjuk, forgatjuk, dédelgetjük. Az életünkkel mit kezdünk?

Üzenet

Miklya Luzsányi Mónika
Géza bácsi és a leépítés
Becsülendő-e, vagy hátrány a szakértelem, a tapasztalat, 30 év lojalitása?

Szűcs Balázs
Bölcs öregjeim
Értékes kapcsolatok: jó az öreg a háznál!

Szerkesztő
Hazafelé
Mert az élet végén csak kettőspont van

Áthallások

Tóth Sára
Lesz-e kutyából szalonna?
Grand Torino - Az öreg Clint Eastwood szép filmet csinált búcsúzóul

Rácz Róbert
„Mesélj a voltról!"
Átadni az élet művészetét

Szabados Tamás
Az örömöt is veszni hagyni
Fütyörészve zsebre tett kézzel áldozni fel az életet

Riport

Szerkesztő
Isten jelenléte az idősek között
Idősek között szolgálva - öreg korra készülve - benne járva a korban

Hegedűs Márk
Örökség
Templom-matuzsálem Sólyon

Kitekintés

Szász Júlia Szende
10 hónap legfiatalabbként a legidősebbek között
Egy áldott diakóniai év története

Dobóczky László
Az Öreg(iroda)
Nem kell feltétlenül idősnek lenni ahhoz, hogy valahonnan kiöregedjen az ember

Látogatóink száma a mai napon: 982
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43958484

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat