Korábbi számok Elküld Nyomtat Riport

Sólyon található Magyarország legöregebb magyar építésű, falusi kistemploma. Az ezeréves templom múltjáról, jövőjéről és jelenéről, a kihívásokról és a feladatokról beszélgettünk Bikádi László Károly református lelkipásztorral.

Ezeréves református templom. Hogy lehet ez, hiszen egyházunk még csak félezer esztendős múltra tekint vissza?
A válasz egyszerű, a Dunántúlra az Ormánságon keresztül érkező reformáció az esetek jelentős részében a római katolikus gyülekezetek nagyobbik felét áttérítette, és természetesen a gyülekezettel együtt a templom is a „reformált" egyházhoz került...

Meséljen a templom történetéről!
Mai tudásunk szerint a templom elődje, egy kis fakápolna, 997 után  épült fel a mai Sóly falu központjában, ami akkor még mocsaras, lápos területen elhelyezkedő kis sziget lehetett. Koppány seregeit ugyanis itt győzték le a Hont, Pázmán, és Vecellin lovagok vezette magyar seregek a falu határában. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy itt ezen a szigeten helyezték biztonságba a trónörököst, hogy meg ne sérüljön a harcban. A király később sem felejtette el ezt a magyarság számára kiemelkedő helyet, mert 1009-ben itt írta alá a veszprémi püspökség azon adománylevelét, amellyel jelentős vagyonhoz juttatta a veszprémi püspököt a mai Zala, Veszprém, Fejér és Pest megyék területén.
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a falu királyi udvarnagyi falu volt, ami azt jelentette az itt élők számára, hogy közvetlenül a király alattvalói voltak, másnak nem tartoztak engedelmességgel.
Az 1600-as évek elején már református gyülekezete volt a templomnak és a református dominancia egészen a filoxéra járvány kitöréséig jellemezte a falu összetételét.
A templom helyreállításán évek óta munkálkodunk, de több mint 100 millió forintra lenne szükség a teljes befejezéshez. Az 2008-2009-es években a régészek egy 22 sírból álló gyermektemetőt találtak a templom belsejében, mely európai szinten is ritkaságnak minősül.

Röviden Sólyról néhány gondolat: itt húzódott a török végvári rendszer határvonala, itt állították fel a világ legnagyobb fából készült kardját Koppány és István csatájának emlékére, 1997 óta itt rendezik meg a Sólyi Szent Kard fesztivált, és itt alakult meg 2005. március 14-én a Sólyi Virtuális Református Gyülekezet.

Mit jelent a gyülekezetnek az, hogy az ország egyik legrégebbi, és egyben az egyetlen olyan templomában gyűlhetnek össze, amely dokumentáltan Szent Istvánhoz fűződik?
Mindenképp felelősséget, de folyamatos emlékezést is. Nem lehet itt úgy templomba menni, hogy ne jusson eszünkbe, mily sokat köszönhetünk Istenünknek, hazánknak, őseinknek. Valamint állandó aggodalmat, hogy kitartanak-e a penészedő falakon levő festmények addig, míg végre lehetőség lesz a helyreállításukra.

Mióta szolgál a Hajmáskér-Sóly társegyházközségben? Hogyan emlékszik vissza, milyen volt az első istentisztelete az ezeréves templom falai között?
1995. október 1-je óta szolgálok itt. A történelmi levegő, a kövek kiáltó bizonyságtétele átformálta az életemet. Amikor idekerültem, egy templom volt sok ezer közül, most István keze munkája, Isten biztató gondoskodásának kézzelfogható jele egyházunk életén és a saját életemen is.

Tavaly volt ténylegesen ezer esztendős a templomuk, hogyan emlékeztek, ünnepeltek?
Pontosítanék: István adománylevelének keletkezése volt 1000 éves, a kápolna akkor már itt állt. Május 23-án volt a legnagyobb ünnepségünk, amikor Zala, Veszprém, Fejér, és Pest megye közgyűlései velünk emlékeztek az évfordulóra, és Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök jelenlétében emlékládát helyeztünk el, amely az 1000 éves egyház és az 1000 éves megyerendszer fontosságát hirdeti az erre járóknak. Ebből az alkalomból megújult a templom padlója és közvetlen környezete is, hogy a hozzánk látogatókat méltóbb körülmények között tudjuk fogadni. Valamint hagyományteremtő céllal november 2-án 1000 mécsest gyújtottunk meg az elmúlt 1000 esztendő minden elhunyt magyarja emlékére, ezt idén 1001 mécsessel majd 1002-vel - és így tovább - szeretnénk majd folytatni. Persze volt sok kisebb alkalom is, de ezek voltak a legemlékezetesebbek.

Milyen állapotban van jelenleg a templom?  Az olvasók - ha szeretnék - hogyan tudják támogatni a templomot?
A templom állapota sokat javult, hiszen új a tető,  új a padló, de padjaink nincsenek, a falak vizesednek, a rajtuk levő ornamentika lassan eltűnik. Évente körülbelül 1 és 5 millió forint közti összeget fordítunk a templomra, főként adományokból és pályázatokból, bár tekintettel arra, hogy a pályázatokhoz önrész is kell, sosem tudunk elég nagy összegre pályázni, és egy igazán jó pályázatíró cég is kellene, amely felajánlásból segít, hisz a gyülekezet létszáma 45 fő Sólyon. Van egy alapítványunk 1996-óta: Az 1000 éves Sólyi Templomért Alapítvány (Számlaszám: 73200189-11106258), illetve lehet téglajegyet is lehet vásárolni 2000 Ft-os áron a Hajmáskér-Sólyi Református Társegyházközség számlájára történő átutalással (Számlaszám: 73600077-15705938). A közlemény rovatban kérjük feltüntetni a „téglajegy" megnevezést és a befizető pontos postázási címét. A téglajegyet utánvéttel küldjük.

Aktívan jelen vannak az interneten, ezt miért tartja fontosnak?
Az internet a jelenkor legdinamikusabban fejlődő  kommunikációs tere, sőt, mi gyülekezetet építünk itt olyanoknak, akik valamiért nem találták meg helyüket az otthoni gyülekezetükben, vagy szeretnének az egyik legrégebbi Magyar Történelmi Emlékhelyen plántált gyülekezet tagjai (István kápolnájának őrizői) lenni. Ráadásul aki nem tudja megismertetni magát a világgal, az a missziói parancsolatot veszi semmibe...

Mit gondol, ezer év múlva állni fog még a templomuk? S ami talán még fontosabb, lesznek-e benne magyar református hívek, akik imára kulcsolják kezüket?
Hiszem, hisszük, hogy állni fog, de az nem a mi feladatunk és felelősségünk, minket a szolgálat a jelenhez köt. Itt kell helytállnunk, itt kell a misszió munkáját végezni, most kell teljes szívvel, lélekkel, erővel és elmével, szeretni és szolgálni Istenünket és hazánkat!

További információk: http://www.istentisztelet.net/