Korábbi számok Elküld Nyomtat Riport

„Az emberek behunyhatják szemüket a nagyság előtt, a szörnyűség előtt, a szépség előtt, fülüket is eldugaszolhatják a dallamok vagy a hízelgő szavak elől. De az illattól nem menekülhetnek. Mert az illat a lélegzet testvére.
Vele együtt lopakodik be az ember testébe, nélküle nincs élet, nem lehet kikerülni. És az illat közvetlenül a szívbe hatol, és ott határozottan dönt vonzalomról és megvetésről, undorról és kedvességről, szerelemről és gyűlöletről.”
Patrick Süskind: A parfüm

Parfüm – nőiesség, finomság, elegancia. Egy tégelynyi csoda, amit a parfümőrök, az illatkompozíciók művészei készítenek el nekünk. Amíg meg nem ismerkedtem Sandra Dziaddal, a világhírű Galimard parfümgyár parfümőrével, nem tudtam képzelni, hogyan alkot egy parfümőr. Most egy pillanatra bekukkanthatunk nem csak vegykonyhájába, hanem érzéseibe, gondolataiba is.

– Mondd, Sandra, hogyan lesz valaki parfümőr?
– Ez olyan szakma, amelyre születni kell. Már kicsi gyerekként észrevették a szüleim, hogy hihetetlenül éles a szaglásom. Egy csomó olyan dolognak megéreztem a szagát, amit más ember észre sem vett. Ebből többször adódtak kellemetlen vagy vicces helyzetek, hiszen gyerekként ami a szívemen volt, az ki is mondtam nem egyszer. De hogy őszinte legyek, ezzel a képességemmel nem nagyon törődtem, formatervezői diplomát szereztem. Ám a kilencvenes években egy olyan cégnél dolgoztam, ahol a JP Gaultier, Issey Miyake, Chanel parfümök díszdobozait tervezték. A világ leghíresebb parfümőreivel dolgoztam együtt, s egy beszélgetés során derült ki, hogy én "látom" az illatokat.
– Látod az illatokat?
– Igen, számomra az illatok mindig képekben jelennek meg. A képzőművészek közül is kilógtam mindig. Festőművész vagy formatervező kollégáim közül sokan színesen álmodnak, ami elvben, ugye, lehetetlen. Nos, én nem színekben, hanem illatokban álmodok. Ha felébredek, akkor persze emlékszem a képre, a történetre is, de sokkal erősebben élnek bennem azok az illatok, amelyeket álmomban éreztem.
– Ezt azért nehéz elképzelni. Mondanál erre egy példát?
– Egyszer álmomban egy régi könyvtárban jártam. Nem emlékszem pontosan, hol lehetett, de kisgyermekkoromban mintha láttam volna valóban azokat a hatalmas könyvespolcokat. Kupolás épület volt, a kupolatornyok ablakain bevilágított a nap. Ennek az álomnak az illatait komponáltam bele az egyik Banani férfiparfümömbe.
– Konkrétan mit is?
– A napfény, a márvány, a régi bőrkötésű könyvek szagát. Persze ezeket nem lehet egy az egyben átvinni a parfümökre. De ebben az esetben például a bergamott, a szantál, a kömény imitálta" a könyvtár illatát, a különböző citrusfélék a hűvös eleganciát, a cardámom pedig az egészet bevonta egyfajta varázslatos bájjal.
– Csak álmodban alkotsz?
– Nem, dehogy! A parfümkészítés hosszú folyamat, amelyben az "álom" csak az indítás. De az esetek többségében valamilyen képhez kötődik az indító illatkombináció. Egy emlékképhez például. Egy mozifilmhez vagy egy festményhez. Az impresszionisták festményei több parfümömet inspirálták már. Degas lendületes képeit különösen szeretem.
– Ha jól tudom a mozgás, a tánc is egyik inspirációforrásod.
– Igen, az egyik kedvenc parfümömet a tánc ihlette. Édesanyám balett-táncosnő volt, s fiatalkorában Rómában táncolt. Én is bejártam vele sokszor római "Dolce Vita"-ájának helyszíneit. Ezt a fiatalos lendületet, a táncosok kicsit bolondos, mégis nagyon fegyelmezett világát, a színpad forgatagát és próbák holtpontjait komponáltam bele egy illatkompozícióba. Ez lett a Gigi.
– Megvan az indító impulzus. És aztán? Hogyan tovább?
– Az impresszió ideje alatt általában tolonganak bennem a képek. Ilyenkor el szoktam vonulni valami csendes helyre, hogy megismerjem magamban azt az univerzumot, amit teremteni fogok. Mire letisztul a kép, maga az illat úgy jelenik meg előttem, mint egy történet. Mint egy mozi. El tudom mondani elejétől a végéig. Ezután következik a nehezebb része: megtalálni az illatorgonán azokat az illatokat, amelyek a vásárlók számára is ezt az élményt nyújtják.
– Mi az illatorgona?
– A parfümőrök legfontosabb munkaeszköze, olyan mint egy hatalmas illatkönyvtár. Íves formája valóban emlékeztet az orgonáéra, s a polcokon elhelyezett több mint ezer üveg a sípok sokaságát idézi. Ezekben az apró üvegcsékben vannak az illatanyagok, a különböző növényesszenciák. Ebből a sok ezer illatból kell kiválasztani azt a néhányat, amely megfelelő mértékben keverve visszaadja az álmomat.
– Mennyi ideig tart egy parfüm megkomponálása?
– Mire az álomból néhány milliliternyi valóságos illat lesz, sokszor egy-másfél év is eltelik.

De mondd, más álmok hamarabb megvalósulnak?