belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Nagy Dávid

Apokalipszis most?

Honnan tudjuk, hogyha már a végét járjuk…

A keresztény hit nincs meg eszkatológia nélkül. Ha nem hiszünk Krisztus második eljövetelében, akkor valójában véres a torka az egész keresztény hitünknek. Hiszen ha nem jön el másodszor Krisztus, akkor alapvető dolgokat kell megkérdőjeleznünk a Bibliában, és ha ennyire bizonytalan a tanítás, akkor egyáltalán van-e értelme még hinni benne? Viszont az eszkatológia komolyan vétele rögtön szüli a kérdést: rendben, hogy Krisztus visszajön, de mikor?
A korai kereszténységben ez a várakozás nagy hangsúlyt kapott, hiszen Krisztus visszatérését rövid időn belülre várták. A világ katasztrófákkal teli elmúlása a keresztényüldözések korában nem is tűnt elszomorító lehetőségnek. Vigasztaló hívőként azt hallani, hogy Isten kézben tartja a történelem eseményeit és jelen van bennük, bármilyen rosszak legyenek is ezek. A Jelenések könyve mint apokaliptikus mű éppen ezért elsősorban vigasztaló.
Ennek az apokaliptikus vigasztalásnak az erejét például a XVI-XVII. századi erdélyi eseményekben láthatjuk „működés közben”. Az erdélyi prédikátorok imádságos és prédikációs könyveiben, valamint a bujdosók levelezéseiben az apokaliptikus szemlélet nagyon domináns. Ők apokaliptikus időknek tekintették a saját korukat, az ország három részre szakadását pedig az ószövetségi deuteronomista történelemszemlélet alapján isteni büntetésnek látták. Az Antikrisztust a sanyargató hatalmakban vagy azok vezetőiben vélték felfedezni. De azok mégsem voltak apokaliptikus idők. Pedig a csapások mértéke alapján ők maguk tartották annak őket.
Ma milyen időket élünk?
A teljesség igénye nélkül gondoljunk csak az elmúlt évben jelentősebbnek mondott eseményekre: pakisztáni árvizekre, vagy a Mexikói-öbölben kiömlött olajra, vagy az északi sarki jégtakaró soha nem látott mértékben való elvékonyodására, a nigériai olajszivárgásra, vagy az Aral-tó nagymértékben való csökkenésére, és a kihalt állatfajoknak is szorítsunk helyet a listánkon. Persze ezek nem egyik napról a másikra történtek. De nem csak az ökológiával kapcsolatos problémák vannak. Az évenkénti nagyobb földrengések, hurrikánok vagy cunamik apokaliptikus jelenségek?
A gazdasági válság nem is olyan régen, de hidegzuhanyként érte a világot. Idén a liszt és a cukor ára drasztikusan emelkedett, hiszen a világ gabonatermése 2010-ben sem volt a vártnak megfelelő, miközben a kereslet folyamatosan növekszik. Amikor a Jelenések könyvének 6. fejezetét olvassuk, akkor gondolunk arra, hogy a harmadik lovas az éhínség, és már ma itt van a nyakunkon? Apokaliptikusnak tekintjük ezeket az eseményeket?
A föld királyainak hatalma, azaz a világpolitika hogyan alakul? Annyira a békére van berendezkedve? Annyira nyugalmas Kína és az USA vagy Oroszország és az EU kapcsolata? Vajon a háborúk és a nap feketévé válása annyira távoli volna; mert hiszen ezek is az apokaliptikus próféciák részei. Kínában 2011. február 21-én nem tudták megmérni, hogy mekkora a szmog, mert kiakasztotta a mérőket, a látótávolság 200 méter alá csökkent. Az afganisztáni és az iraki csak az ismertebbek a fegyveres konfliktusok közül. Lassan a líbiai konfliktus is helyet kaphat a sorban. De a csendes elnyomásra is van példa: Észak-Korea.
Szintén a Jelenések könyvében a 9. fejezet foglalkozik azzal, hogy a csapások nem térítették meg az embereket Istenhez, hanem ördögöket és bálványaikat imádták tovább. Azt mondhatnánk, hogy na, ez biztosan távol áll tőlünk. De ha belegondolunk, hogy milyen hihetetlenül megnőtt a vámpír- vagy boszorkánykultuszok népszerűsége és más okkult babonáké, ha hozzátesszük az ember által készített tárgyak és eszközök imádatát, vagy a tudomány mindenhatóságába vetett hit „vallását”, akkor ez sem látszik annyira távolinak. Nem a tudománnyal önmagában van gond, hanem a hozzá való viszonyulásunkban. Saját kezünk alkotását imádjuk benne és az eszközeinkben. Reméljük, hogy ha egy napon a tudomány cáfolhatatlanul bebizonyítja az emberhús-evés egészségességét, akkor is lesznek majd, akik ennek ellenére irracionális módon tartózkodni fognak tőle. Az a gőg, ami a tudományos kutatásokat jellemzi, már a nem hívő embereket is elgondolkoztatja. Apokaliptikusnak tekintjük-e, hogy ezeket tesszük?
A civilizáció jelenlegi szerkezetének fenntartása nagymértékben függ az kőolajtermeléstől. Líbia a zavargások miatt a szokásos exportmennyiségének csak az egyharmadát tudja nyújtani. Ezért főként Olaszország és Írország szenved az ellátás akadozásától. A kőolajtól függ a műanyagipar, az élelmiszeralapanyag-előállítás, az olcsó közlekedés és szállítmányozás, és még lehetne sorolni, mi minden. A kőolajkészletek azonban rohamosan fogynak. Több kutató is arra figyelmeztet, hogy borzalmas következményei lesznek annak, hogy a kőolajkereslet folyamatosan nő, és a kitermelés sebessége pedig már valószínűleg elérte csúcsát. Az IPCC jelentés is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, magyar vonatkozásban pedig Hetesi Zsolt fizikus és a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport.
Apokaliptikusnak tartjuk azt a kataklizmát, amelyre ezek a tudósok figyelmeztetnek?
Ha kiirtjuk magunkat a Földről azzal, ahogyan élünk, egymást falva fel képletesen és szó szerinti értelemben is, az vajon gyorsítja Krisztus visszajövetelét? Mint a cionizmus egyes követői gondolták, hogy ha visszatérnek Jeruzsálembe a zsidók, azzal lehet sürgetni a Messiás eljövetelét.
Jézus azt mondta, hogy abban az órában jön el, amikor nem is gondoljuk. Hiszen úgy lesz azokban a napokban is, mint Noé idejében, hogy esznek-isznak és nem is sejtik, mi vár rájuk. Hiszen ahogy Romhányi mondja: „A nagy veszély csörtet, a még nagyobb lapul.” Apokalipszis éppen most?
Minden időben meg lehet találni a bibliai helyeknek megfelelő párhuzamokat. De vajon mi teszi a mi esetünket is csupán eggyé a sok közül? Vagy van benne valami különleges? Mitől lesz egy esemény katasztrófa helyett apokaliptikus jel?

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. március 18., hétfő,
Sándor , Ede napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szerkesztő
Jelen vagyok
Ott voltak és megélték - ott vannak és megélik még ma is

Gondolkorzó

Tóth Sára
Önpusztítás vagy önátadás?
Odaszántság és mártíromkodás között néha elmosódnak a határok

Felszín

Detzky Panni
Böjt személyesen
Koplalás és kopogtatás, lelki méregtelenítés?

Turcsik Ferenc
Hajszálnyi...
Nüánsznyi eltérések - hatalmas különbség

Magasság

Nagy Dávid
Áldozzunk a tudomány oltárán?!
Amikor beszorulunk az etika és a logika közé

Nagy Dávid
Apokalipszis most?
Honnan tudjuk, hogyha már a végét járjuk…

Mélység

Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp (4)
Folytatásos novellánk betegségről, őszinteségről, félelmekről és megoldásokról

Bella Péter
Rettegés és fájdalom házon belül
Köztünk élő áldozatok – a családon belüli erőszakról

Teljesség

Juhász Ábel
Az „áldozat" etimológiája
Egy szó, és minden, ami mögötte van

Thoma László
Utunk a kereszt felé
Harminc ezüstpénztől az örök életig

Üzenet

Detzky Panni
Jellé válni
Isten és az Ő abszurd szeretete a Via Dolorosán

Makay László
Önfeláldozásból dicséretes
Botorkálunk a kézmosóvíz felé

Thománé Szikora Anita
Szeretsz engem?
Az sohasem volt kérdés, hogy Jézus szereti-e Pétert...

Áthallások

Szakács Gergely
A Hattyú halála
Balerinatánc borotvaélen

Miklya Zsolt
Alma és fája
Áldozat és evangélium groteszk dán filmnyelven

Tóth Sára
Az "Emberek és Istenek" című filmről
„Önmagamat tagadnám meg, ha nem maradnék"

Réz-Nagy Zoltán
Egy ajándék kisplasztika, mely az áldozat és megváltás titkát hordozza
Jézus kezébe adni Ábrahám hitét

Czapp Enikő
Kinek a keze festi meg az istenképedet?
Dzsida és az ő Krisztusa

Kitekintés

Czapp Enikő
„Húsvét, amely minden hívőket megszentel"
Így ünnepel az ortodoxia

Miklya Luzsányi Mónika
Áldozati formák
Ahogyan az isteneket békítgették és ahogy Isten megbékéltetett

Miklya Luzsányi Mónika
Életáldozat
125 éve született Molnár Mária. Szolgálatára emlékezünk.

Kedvek Vera
Madárlátta ölelés
Magyar reformátusnak lenni – Svédországban

Látogatóink száma a mai napon: 6632
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43891621

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat