belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Üzenet

Miklya Luzsányi Mónika

Művészetre nevelés

Hogy fordítható gyereknyelvre?

„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt.”
Kodály Zoltán  

Kodály kijelentése magába foglalja azt a gondolatot, hogy a zenére nem lehet „nevelni”, hanem bele kell születni. És ez a tétel nem csak a zenei nevelésre, hanem minden művészeti tevékenységre igaz. 

Már az anyaméhben is 

Ma már minden magára valamit is adó kismama tökéletesen tisztában van azzal, hogy a várandósság ideje létmeghatározó gyermeke számára. Éppen ezért sokan, nagyon helyesen, teljes életmódreformot hajtanak végre ilyenkor. Vége a cigizésnek, a hétvégi bulizásnak, de még a vasárnapi marhapörköltnek is. Helyettük jön a kismamatorna, a szülésre felkészítő tanfolyam, a biosaláta és gyümölcs, a grahamkenyér és a zabpehely.

A születendő gyermek egészsége mindennél fontosabb, arra azonban kevesen gondolnak, hogy a magzat lelki egészsége legalább olyan fontos, mint a testi. A kismamák megdicsőül örömmel rágcsálják a zabkekszet miközben a tévében a nyolcszázadik részét nézik valamelyik szappanoperának, vagy hallgatják az éppen aktuális tuc-tuc-zenét, esetleg olvassák a romantikusnak nevezett giccsirodalmat. Eszükbe nem jut, hogy ezek a behatások legalább annyira mérgezőek a magzat számára,  mint a cigi, az alkohol, vagy babgulyás, hiszen „nem csak kenyérrel él az ember”. A lelki környezet kialakításban igen fontos szerepe van a művészetek különböző ágainak. A magzat az anya érzékszervein keresztül fog fel impulzusokat arról a külvilágról, ahova hamarosan meg kell érkeznie. És nagyon nem mindegy, hogy milyen üzenetet közvetítünk felé.

De ahogyan az egészséges életmódra sem lehet kampányszerűen rászokni, úgy a lelki-, szellemi egészség karbantartása sem vonatkozhat kizárólag  a várandósság időszakára. Ha nem belső igényből fakad a változtatás, hiába hallgatok Mozartot és Haydnt, olvasok Pilinszkyt és Bartist, és hiába tartok teljes televízió-böjtöt  a gyerekvárás kilenc hónapja alatt, amint véget ér a kiszabott penzum ugyanúgy leszokok róla, mint a zabpehelyről és búzacsíráról. A gyermeket kialakult, stabil értékrendnek kell fogadnia már a megszületése pillanatában is, és ebben helyet kell kapjon a művészeti nevelés is. 

Fejlesztő környezet 

A gyermekek életük első éveiben azt fogadják el értéknek, ami a szüleik számára fontos, így a művészeti nevelés területén sem lehet kettős mércével élni. Talán nem is gondolunk rá, de a hétköznapi tárgyaink, a lakás rendje (vagy rendetlensége), a képek, poszterek, de még a falak színe is meghatározzák gyermekünk alakuló szépérzékét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy háttérzeneként „csak úgy magunknak”, se hallgassunk olyan zenét, amit nem szánunk a kicsinek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy innentől már csak a „Kiskece lányom” szólhat otthon a hangfalakból.

 A kicsik iszonyúan élvezik a tánczenei ritmusokat, a lágy melódiákat, viszont képesek teljesen bevadulni, ha például rock szól a háttérben. A klasszikus zenei műveke jó részét is szívesen hallgatják, s ugyanez a helyzet a dicsőítő zenével is.

Az irodalmi nevelés is a ritmusérzékükön keresztül kezdődik el, hiszen először általában mondókákat, arc-, kéz-simogató rigmusokat mondogatunk nekik, ám egészen apró koruktól kezdve fontos, hogy az esti áhítat mellett a meseolvasás is bekerüljön a napi szertartások rendjébe.

Az áhítatokhoz nagyon fontos a megfelelő gyermekbiblia kiválasztása. Mind képi világában, mind nyelvezetében alkalmazkodnia kell a gyermek életkori sajátosságaihoz. A nagy, színes foltokból összeálló képektől, az egyszerű, szinte tőmondatszerű történetmeséléstől kell eljuttatni a gyermeke oda, hogy felső tagozatra már saját maga is képes legyen önállóan Bibliát olvasni.

Az esti meséknél is hasonló a helyezet, hiszen először mi választjuk ki azokat a könyveket, amelyeket meg szeretnénk ismertetni a gyerekeinkkel. Kezdetben itt is csak képnézegetésről lehet szó, majd lassan-lassan a képek leírásából kialakulnak az első mesék is. A népmesék és kortárs mesék sokaságából válogathatunk, s a gyereke nagyon szeretik a folytatásos meséket is. Ne féljünk tehát belevágni egy-egy hosszabb meséskönyvbe, akkor sem, ha csak rövid szeletekben tudjuk végigolvasni. Ha mi már nem is emlékszünk rá, de a gyerekek tökéletesen fogják tudni mi történt a főhőssel egy héttel ezelőtt. Ezzel a módszerrel már az olvasástanulás időszaka, illetve az olvasás készség szintű elsajátítása előtt részesedhetnek a (mese)regények olvasásának örömében, ami jó alapozása annak, hogy később ő maga is örömmel vágjon bele akár egy több száz oldalas regény olvasásába is. Az esti, közös olvasások hangulata mélyen bevésődik a gyerek tudatába, személyisége része lesz, így nem csak az olvasóvá nevelés fontos eszköze, hanem a családi fészek, a biztonságérzet szimbólumává is válik.

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 14., hétfő,
Helén napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szerkesztő
Oltár mélyéből
Előlép a Mester

Gondolkorzó

Dull Krisztina
Szobor, egyház, társadalom
Új alkotmányhoz új szobor?

Felszín

B. Tóth Klára
Figyelő dédmamák
Hatással egymásra

Dobóczky László
Mi is az a művészet?
A bennem lakó kreativitás és Isten

Luzsica Fanni
Egy csodában élni
Lélekedzés, szabadságvágy és egy művészcsalád legifjabbja

Magasság

Pete Violetta
Blaszfémia vagy sajátos látásmód?
Munkácsy, Madonna vagy egy disznó a kereszten...

Békési Sándor
Régi nagy vita
Isteni ihlet vagy mesterségbeli tudás?

Turcsik Ferenc
Kinek a pap, kinek a papné...
Ízlések és pofonok kicsiben és nagyban

Mélység

Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp (5)

Folytatásos novellánk betegségről, őszinteségről, félelmekről és megoldásokról

Czapp Enikő
Névtelen művészek
A mestermunka Te magad vagy!

Miklya Zsolt
És akkor ki van?
Válaszrezonanciák más versbőrébe bújva

Teljesség

Patkós Adél
A megfoghatatlan titok ábrázolásai
A világ teremtése Michelangelo és Madách szemszögéből

Detzky Panni
Istenképmás
Az alkotások koronája: az ember

Tóth Sára
A testet öltött forma
Tartalom és forma sokat vitatott viszonya Isten szerint

Üzenet

Bölcsföldi András
4 Sikoly
Bulvárosodik a művészet?

Szakács Gergely
Kép és Evangélium
Képtelen református képes-e új megértésekre?

Miklya Luzsányi Mónika
Művészetre nevelés
Hogy fordítható gyereknyelvre?

Áthallások

Detzky Panni
Áldás vagy átok?
Bosch, Csontváry, Tarkovszkij, Bergman, Lagerlöf és Szerb Antal közös metanyelve

Gueth Péter
Proteggi questa casa!
Dizájn center keresztény módra

Miklya Zsolt
Szervusz, Tupakka!
Lázár Ervin 75. születésnapján

Riport

Jakus Ágnes
Bilincsben táncolók
Hogyan van jelen Isten az alkotásban? Mi inspirálja a keresztyén alkotókat? Milyen az alkotás folyamata? Hogyan jelenik meg a művészet az egyházi életben? Összeállításunban egy belsőépítész, egy festőművész, egy vallástudományi szakértő és egy kántor vall

Kitekintés

Dull Krisztina
A versbe zárt titok
Horváth Csaba könyvének ajánlása

Miklya Luzsányi Mónika
Celebfertőzés
A baj az, ha Isten helyett egy másik emberben hisznek…

Nagy Tamara
Művészet a varázsdobozban
Értékes villanások a képernyőn?

Látogatóink száma a mai napon: 8704
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45502949

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat