belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Unger Zoltán

Megújuló energiaforrásaink

Teológiában és geológiában egy közös van: Isten

Jób könyvének 28-ik fejezete önálló résznek tűnik, nem kapcsolódik az előtte és az utána következő részekhez. Az első pár verssor így szól:

28.1 Az ezüstnek bányája van, az aranynak pedig helye, ahol mossák.
28.2 A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják.
[...]
28. 6 A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben.
[...]
[NB: az Ember...]
28. 9 A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja.
28.10 A sziklákban folyosót hasít, és minden drágaságot meglát a szeme.
28.11 Eltömi a beszivárgó vizet, napvilágra hozza, ami rejtve van.


Ha a ma embere folytatná e pár sort, akkor a felsorolt nyersanyagok között bizton említené a kőolajat és a földgázt, amelyet mélyfúrásokkal „hozunk napvilágra".
De szerepelne a kőszén is, amelyet a „hegyek tövét feldúlva" hoz a felszínre a mindennapi energiafelhasználás céljából. Az ókor embere ezeket még nem ismerte, így nem is használhatta üzemanyagként. Ugyanakkor az említett felsorolás szemlélteti a kor földi kincseit, értékeit, amelyek fontosak voltak az élethez, a földi értékek kifejezésére, felértékelésére.

28.7 Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg.
28.8 Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta.

E sorokkal olyan területre kalauzol az Ószövetség e fejezetének írója, amellyel érzékelteti az ember kiváltságos helyzetét, hogy ezeket az értékeket csak ránk bízta az Úr, nem ismeri a levegő királya, a „ragadozó madár", sőt az éles szemű sólyom „sem pillantja meg", de a nagy méltóságteljes állatok királya, az „oroszlán sem lépked(het) rajta". Tehát e természeti kincsekkel, ma úgy fogalmaznánk: természeti erőforrásokkal minket ajándékozott meg a Mindenható. Megadta a bölcsességet, hogy minden „drágaságot megláthasson szemünk", és „napvilágra hozzuk" azt, „ami rejtve van". Ezzel nemcsak a bányászatról – mint ősi mesterségről – szól Jób könyvének e verse, hanem az Úr az összes teremtményei közül minket a teremtés cselekvő munkatársaivá léptetett elő.
Jób könyvének 28-ik fejezete önálló rész, a folytatás – a második és a harmadik rész – magyarázatot ad az első rész tartalmára. Azaz a ránk bízott természeti kincsekkel való sáfárkodáskor szükségünk van értelemre és bölcsességre. Sőt, e földi nyers- és üzemanyagok mit sem érnek a bölcsességhez képest. Ez az értelem „nem fizethető meg Ófír aranyával", sőt „nem ismeri értékét a halandó", „rejtve van minden élő szeme előtt" (Jób 28,16-). Mégis, mint a Teremtő munkatársai, az Ő segítségével, a tőle származó bölcsességgel van esélyünk a felelős gazdálkodásra a természeti kincsekkel és erőforrásokkal. Tehát Jób könyve már az Újszövetség előtt felkiáltójelet állít az emberiségnek az értékekkel való bölcs, helyes sáfárkodásra.

Miért is fontos számunkra ma? Mi az üzenet ebben a ma emberének?
Az értelem és a bölcsesség a tudományos fejlődéssel ma már számos természeti erőforrást bocsájtott az emberiség rendelkezésére. A hétköznapi ember, aki évezredeken keresztül az igás állatot azért tartotta, hogy a napi felmerülő erőforrást biztosítsa, ma már kistraktorral nyírja a birtokon a füvet és a nagytraktorral műveli a földjét, amely üzemanyaggal működik. E fejlődés szédületes üteme, az energiaigény, a világnépesség növekedésének üteme, amely az utóbbi kétszáz év terméke és eredménye, próba elé állítja a hívő és nem hívő emberek táborát. Ugyanis, nem találják az üzemanyag szót a Bibliában. De ez nem az egyetlen szó, fogalom, amely e modern világban született, és sokan épp ezért elavultnak kiálthatják ki a könyvek könyvét.
Hasonló próbatétel a szakemberek számára a világ energiaigényének a kielégítése. Ma ez különösen hangsúlyos kérdés, ugyanis a tiszta energiaforrásnak kikiáltott atomenergia korlátlan felhasználhatósága a japán tragédia kapcsán megkérdőjeleződött. Ha a fukushimai atomerőmű katasztrófájának következményeivel olyan ipari fejlett ország küszködik, mint Japán, akkor jogosan kérdőjeleződik meg világszerte az atomenergia felhasználása és annak jövője. Olyannyira, hogy 2011. június 30-án a német parlament alsóháza nagy többséggel megszavazta, hogy Németország legkésőbb 2022-ig fokozatosan bezárja összes atomerőművét. Ezzel ez a dátum és döntés történelmivé vált.
Holott hangsúlyozni kell, hogy az atomenergia az egyik legtisztább energiaforma, de csak akkor, ha betartják a szakemberek által előírt technológiai és biztonsági követelményeket és utasításokat, mind az előkészítési, üzemeltetési, mind a bezárási és hulladékkezelési fázisokban. Ugyanis minden baleset kiértékelésénél kiderült: emberi mulasztás állt a háttérben. Ezek a mulasztások, mint pl. a nem szakember által felülbírált döntések vezettek a visszafordíthatatlan eseményekhez. Sajnos e döntések egy része magasabb vezetői szinten történik, gyakran pénzügyi-gazdasági megfontolások alapján, háttérbe szorítva a szakmai döntéseket és érveket. Tehát a Jób könyve által emlegetett bölcsesség és értelem háttérbe szorult a „gyöngyök" (Jób 28. 18) csillogásával szemben.
Mi akkor tehát a megoldás véges (a fosszilis, pl. földgáz-) energiák kiváltására? Ugyanis további energiaforrások bevonása elengedhetetlen. Köztudott, hogy ma már léteznek olyan megújuló energiaforrások, amelyek adott régiókban kiaknázhatók, sőt ma már gazdaságosan is üzemelnek szélerőmű-farmok, geotermikus, földhő- és napenergiával működő rendszerek, ugyanis ezek környezetvédelmi és költségelőnyeik miatt rohamos ütemben nőnek és szaporodnak. Ez lemérhető a technikai fejlesztéseken és az újgenerációs, magasabb hatásfokú rendszerek üzembe állításán.
A napenergia az alapja csaknem valamennyi természeti folyamatnak, beleértve az emberi életet is. Bőséges, tiszta, és mindenütt rendelkezésre álló energia, térben és időben korlátlanul hozzáférhető. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része körülbelül 173 x 1012 kW, amely több ezerszerese az emberiség jelenlegi teljes energiaigényének. Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek a napenergiának csak 1% százalékát hasznosítanánk s csupán 5%-os hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára. Csak az észak-afrikai sivatagok hat óra alatt több energiát nyelnek el, mint amennyit a Földön az emberiség egy év alatt termel. E számok tükrében nem furcsa a sok atomerőmű (Kínában jelenleg 6 épül párhuzamosan) és a földgáz- és kőolaj-származék hajtotta gép és erőmű?
A jövő biztató! Elemzők szerint 2020-ig ismét megfeleződhet a jelenlegi villamos áram árszintje, mivel a gyártók az utóbbi időben olcsóbb és jobb technológiával előállított napelemeket dobnak piacra. Így már mindenképp versenyképesebb lesz a napenergia a fosszilis energiahordozókból előállított villamos energiánál.
Amikor megszabta a szél erejét (Jób 28. 25) A Nap sugárzásának mintegy 2-3%-a alakul szélenergiává a Földön. E jelenséget számtalan tényező befolyásolja, a megfigyelések és a modern idők tudományos igényű kutatásai világszerte jelentős beruházásokra serkentették az országokat, ipari beruházókat. Egyes felmérések szerint a 2006-ig telepített szélerőművek 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világot. Mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak 15 666 terawattóra volt: a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka! 2000 és 2006 között megnégyszereződött a szélerő által termelt villamos energia mennyisége, tehát ezen a téren is kedvező fordulat előtt állunk és biztató a jövő.

Ez utóbbi jelek a bölcsesség és az értelem felülkerekedését jelentik (Jób 28, 20;28), felelősek vagyunk a természeti értékeinkkel való sáfárkodásért, sőt ezen felül modern megfogalmazásban az emberi erőforrásért is, azaz: „Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat." (Márk 12,30–31) 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 28., csütörtök,
Gedeon , Johanna napja van.
Tartalom
Vezércikk

Dobóczky László
Te is látod?
Te milyen járó-kelő vagy?

Gondolkorzó

Bella Péter
Hányasra értékeled a lelkészedet?
A minőségbiztosítás kérdése az egyházban

Felszín

Dull Krisztina
Egy korty Toszkána
Markó-élmény a Galériából

Kedvek Vera
Az vagy, amit megeszel?
Milyen étrend tesz jót a lelkemnek? – önsanyargatók és önjutalmazók

Magasság

Szűgyi Zoltán
A lélek reggelije
Milyen könyveket, milyen betűt, milyen gondolatokat falsz?

Réz-Nagy Zoltán
Kreativitás és megmenekítés
Cseréphadsereg, Hundertwasser és Jézus Krisztus

Mélység

Luzsica Fanni
A lelkierő receptje
Töltekezéshez hidegen tálalva ajánljuk: végy egy kanál…

Szakács Gergely
Mentális önvédelem
A rádbízottak között Te is ott vagy!

Szoták Orsolya
Kikapcs!
Feltöltődés a legjobb társaságban…

Teljesség

Tóth Sára
A kaja, a szex és az Isten
A vágyaink és a Mindenható

Bagdán Zsuzsanna
Zsuzsi, az autó
Elmélkedés a keresztyén belsőégésű motorok jósági fokáról

Üzenet

Horváth Zsuzsanna
Vizet a sivatagban
– minden föld lehet szent föld

Áthallások

Miklya Zsolt
Zöldfül, zöldarc, zöldszakáll…
A zöld inkarnációi Chagall néhány képe nyomán

Hancsók Barnabás
Mi hajtja a rajzfilmgyárak malmait?
Mi szükség a fegyverkezésre?

Miklya Luzsányi Mónika
Energiaátadás
Amélie – a fizika törvényei és a szeretet

Tóth Sára
Zöld hentesek
Egymásból táplálkozunk!

Riport

Kósa Balázs
The sound of silence (vágatlan változat)
Exkluzív: Képzelt riport egy sztárprédikátorral

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Házasság újratöltve
Mi újíthatja meg a párkapcsolatunkat?

Unger Zoltán
Megújuló energiaforrásaink
Teológiában és geológiában egy közös van: Isten

Péter-Szarka Katalin
Anyaság mint erőforrás?
Egy duplát legyen szíves!

Látogatóink száma a mai napon: 10893
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57509440

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat