belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika

Változó előjelek

Egy jobb világ.Vagy: A gyűlölet? Susanne Bier Oscar-díjas filmje

Vannak olyan események, amelyek értékelése etikai szempontból mindenki számára egyértelműnek tűnik. Ha Afrika közepén egy menekültkórház orvosa megmenti valakinek az életét, az jó. Ha egy jól szituált dán család kamasz gyereke robbanószerkezetet épít, hogy előre megfontolt szándékból felrobbantsa valakinek az autóját, az rossz. Legalábbis első ránézésre. Mert Susanne Bier Egy jobb világ című filmjében – amely tavaly elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscart – megfordulnak ezek az előjelek.

 Az agresszió civilizált és törzsi formái 

Bier több interjúban is kifejtette, hogy az Egy jobb világban azt a témát szerette volna körbejárni, miként reagál az ember (akár felnőtt, akár gyerek) az őt ért igazságtalan agresszióra, s hogy egyáltalán van-e helyes válasz vagy döntés az ilyen helyzetekben. A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál tavaly márciusi bemutatóján, amelyre a rendezőnő is hivatalos volt, Hanne Tornoe, a Dán Kulturális Intézet igazgatója így méltatta filmet: „Az Egy jobb világ alapgondolata a választás a bosszú, a megbocsátás és a pacifizmus között: lehetőséget ad arra, hogy a néző újra megfogalmazza magának, mi a jó és mi a rossz, hogy ő hogyan viselkedne hasonló helyzetben. Az agresszió és az emberiesség közötti választás problémája éppúgy felvetődik a civilizáltnak nevezett társadalmakban, mint a harmadik világ éles helyzeteiben. Az Egy jobb világ morális kérdésekre keresi a választ. Mindig helyes segíteni a bajbajutottakon? A bosszú lehet elfogadható reakció? Vajon ha egyszer megütöttek, oda kell tartanunk a másik orcánkat is, ahelyett, hogy visszaütnénk? A válasz nyilvánvalónak tűnhet, de a válaszadás előtt ismerjük meg Bier nézőpontját is, aki lehet, hogy meggyőz minket az ellenkezőjéről mindannak, amit eddig gondoltunk. Mert bizonyos esetekben nem létezik nyilvánvalóan helyes válasz.” 

Megoldási lehetőségek 

A dán film eredeti és magyar címének különbsége is mutatja ezt a pólusváltást. A film eredetileg A gyűlölet címet kapta, nálunk viszont Egy jobb világ címen futott a mozikban, és mindkét cím tökéletesen kifejezi Bier filmjének a lényegét. Mert valóban a gyűlölet működésének hatásmechanizmusát követhetjük végig a két szálon futó cselekmény során.
A történet egyik szála Dániában játszódik, ahol a származása miatt kitaszított Elias próbál életben maradni az iskola megalázó diákhierarchiájában. Elias apja, az afrikai menekülttáborok humanitárius orvosa saját példáján mutatja be fiainak, hogy a „tartsd oda a másik orcádat is” bibliai alapelve nem félelemből ered, és hogy az elcsattanó pofon valójában a támadó gyengeségét jelképezi.
A példabeszédszerűen szép történet során azonban az orvos sem képes saját idealista elveinek megfelelni. Az afrikai menekültkórházban, úgy tűnik, nem a keresztény értékrend, hanem a törzsi viszonyok uralkodnak. Amikor a környék rettegett maffiavezére – aki pusztán passzióból élve vágja ki az anyák hasából a magzatokat – életveszélybe kerül, az orvos mindent megtesz azért, hogy megmentse az életét. Gyógyulása után azonban átengedi a népítéletnek, és tétlenül nézi végig, ahogy a helyi diktátort meglincselik.
A pofon példázata látszatra fordítva sül el a gyerekek életében is. Elias barátja, az anyja halálának traumáját feldolgozni képtelen Christian a pofonra az elkövető autójának felrobbantásával válaszol. A keresztényi szeretet és hosszútűrés tehát, úgy tűnik, csak még kegyetlenebb agressziót vált ki a gyerekekből. Bier azonban itt is fordít egyet az eseményeken: a robbanástól Elias saját életét is kockára téve menti meg az arra tévedő ártatlanokat. A fiú áldozata villantja fel a magyar címben megfogalmazott „jobb világ” esélyét, aminek keresése nem is olyan egyszerű a mai világban.
Bier filmjei a dán dogmafilmek kiforrott képi világát és rendezési stílusát képviselik. Alkotásai puritán módon egyszerűek, az esetlegesnek tűnő, ám nagyon átgondolt kameramozgás, a közeli kameraállások intenzíven bevonják a nézőt a film világába. Ehhez az Egy jobb világban is óriási segítséget jelent a dán színészek átélt játéka, az érzékeny operatőri munka, valamint Anders Thomas Jensen megrázóan hiteles párbeszédekre épülő forgatókönyve.

 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. szeptember 19., csütörtök,
Vilhelmina napja van.
Tartalom
Vezércikk

Bölcsföldi András
Idegesítő szeretet
Minden határon túl vagy éppen minden igényt alulmúlva

Felszín

Jakus Ágnes
„Tisztítsd meg…”
Hozzá lehet szokni a rendben tartáshoz és az elhanyagoláshoz is

Nagy Zsuzsanna
Megtartani az életet a csodának
Egy orvos álmatlan éjszakái

Erbach Viola
Életünk három legfontosabb szava
Igen vagy nem? Talán…?

Magasság

Székely Tamás
Ki hazudik nekünk a legtöbbet – talán mi magunk?
Önámítások, amelyeket legyőzhetünk

Miklya Zsolt
Túlontúl-mesék és ördögi körök
Kegyetlen mesék, kegyelmes Isten

Mélység

Bella Péter
Dimenzió-kereső
Böjt utáni önreflexió

Miklya Luzsányi Mónika
Továbbálmodott világ
A fantáziamese, füllentés, hazugság, átverés

Szakács Gergely
Az igazmondás szabaddá tesz
A Hanta boy tanulsága

Kedvek Vera
Münchausen-szindróma és társai
A törődés és a figyelem hiánya megbetegíthet

Teljesség

Koczor Tamás
A keresztyénség első halottjai
Pénzügyi (ön)gyilkosság az ősgyülekezetben?

Tóth Sára
Kereszt – a másság drámája
„Az egymással való közösség, a találkozás eleve áldozatra épül.”

Réz-Nagy Zoltán
A füstölgő mécsest kioltják?
A hit krízise nem ateizmus

Üzenet

B. Tóth Klára
Hímes Húsvét
Pop és antik értelmezés és ábrázolás

Szakács Gergely
Én védem magam
Istenismerettel és emberismerettel gyógyuló sebek

Pete Violetta
Igazság és szeretet mérlegén
Merre boruljon a protokoll?

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Változó előjelek
Egy jobb világ.Vagy: A gyűlölet? Susanne Bier Oscar-díjas filmje

Hancsók Barnabás
Köszönjük, hogy rágyújtott!
„A szó veszélyes fegyver”

Riport

Kojsza Péter
Konfliktuskezelés keresztyén módra
Megbékélés és a békéltetés tudománya

Kojsza Péter
Egy emberért is megéri!
Úgy érkezett, hogy már nem volt vesztenivalója

Kitekintés

Pete Violetta
Félreértett jelek
Kegyes hazugságtól a teljes őrületig, avagy így szeretnek a nők

Dobóczky László
Ígérem, nem halok meg
„Mardos belülről a gondolat, hogy mit csináltam rosszul…”

Látogatóink száma a mai napon: 96
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45323988

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat