belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Miklya Luzsányi Mónika

A perfekt gyerek

Eminens, de vajon boldog?

Ha a gyereke kitűnő, netán szaktanári dicséretekkel teletűzdelt év végi bizonyítványt hoz haza, minden szülő kihúzza magát, és büszkén tekint csemetéjére. Azt már ritkábban nézzük meg, hogy a gyerek miért is teljesít ilyen jól az iskolában. 

A gyerekek általában nagyon várják, hogy iskolások lehessenek. Számukra ez az első lépés a felnőttek világa felé: a betűk, a számok titkát csak a „nagyok” ismerik, és e titok nélkül bizony nehezen boldogul az ember a mai világban. Az iskolakezdést azonban nemcsak a gyerekek, hanem a szülők többsége is nagy izgalommal várja. Mert az iskola a megméretések helye, előre jelzi, hogy a csemete miként állja majd meg a helyét a nagyvilágban. És hát kinek a gyereke a legszebb, a legügyesebb, a legtehetségesebb, ha nem az enyém? Evidens, hogy tiszta ötös lesz a bizonyítványa, doktorija lesz, felsőfokon beszél majd több nyelvet, csak úgy mellékesen bekerül az olimpiai csapatba, vagy megnyeri az Innovációs Nagydíjat.

Persze ez nem mindig jön be, hiszen Benőkéről hamar kiderül, hogy diszlexiás, szóval örüljünk, ha magyarul megtanul rendesen írni-olvasni, Mirike szegény elesik a saját lábában a futóversenyen, és úgy úszik, mint a nyeletlen balta, Dominikának pedig nemhogy a Nagy Ötlet, hanem egy épkézláb gondolat sem jut eszébe. Persze vannak olyan gyerekek is, akiknek mindez „csuklóból megy”. Vagy ha nem, hát „kiverik belőlük”. 

Belső értékek 

Minden osztályban vannak úgynevezett eminensek, akiknek mindig kész van a házi feladata, akik már akkor fejből tudják a Toldi első énekét, amikor feladják, és nemcsak négy versszakkal, hanem mind a tizennéggyel. Akiknek nem okoz gondot a logaritmus-számítás és többismeretlenes egyenlet, akik ugyanolyan jók kémiából, biológiából, mint magyarból vagy töriből. Ezekre a gyerekekre könnyen rányomják az „eminens” bélyegét, pedig valójában ők képtelenek másként teljesíteni.

A pszichológusok szerint a gyerekek iskolai perfekcionizmusát, tökéletes teljesítményre való törekvését egyaránt meghatározhatják a belső és a külső tényezők. A gyerekekben él egy egészséges érdeklődés a világ dolgai, a tudományok, a művészetek iránt, s nagyon sokuknak valóban örömet okoz az új és új ismeretek megszerzése. Ahogy nem „eminens” a járást vagy lépcsőmászást gyakorló kisbaba, amikor újra és újra nekigyürkőzik a feladatnak, ugyanígy nem eminensek ezek a színötös gyerekek sem, mert csak belső késztetéseiknek, igényeiknek akarnak megfelelni. Ez az igényszint az évek, évtizedek alatt folyamatosan növekszik, amihez hozzájárul a lelkiismeretességük is.

Az ilyen típusú gyerekekben könnyen kialakul egy belső önjutalmazó rendszer: érdekel, amit tanulok, ez örömet szerez, ráadásul meg is dicsérnek érte, így dupla az öröm, tehát következő alkalommal megpróbálok még jobban teljesíteni. A tökéletes teljesítményre való törekvés belső elvárássá, a gyerek énképének részévé válik. Fontos számára, hogy jól teljesít, és valódi lelkiismeret-furdalást, krízist okoz neki egy-egy gyengébb jegy, hiszen ő saját magát nem ilyennek ismerte.

Bár a pszichológusok véleménye különböző a belső motívumokból kiinduló perfekcionizmus hatásait illetően, abban mindannyian megegyeznek, hogy a (túl) jól teljesítő gyermekek nem feltétlenül boldogok, és ennek oka éppen a belső igényszint folyamatos emelkedése. Sok esetben ugyanis saját maguknak is túl magasra teszik fel a lécet, vagy nem képesek elfogadni, hogy vannak gyenge oldalaik. Folyamatosan rettegnek a kudarctól, pontosabban attól, amit ők kudarcnak vélnek: mondjuk egy négyes dolgozattól, vagy attól, hogy nem kerülnek a dobogó legmagasabb fokára a sportversenyen.

Ezen a ponton azonban igen sokat segíthet a szülő, a pedagógus azzal, hogy a gyermekben megerősíti: nem az eredményeiért, hanem saját magáért szeretjük. Hogy akkor is fontos nekünk, ha nem teljesít tökéletesen, ha hibázik. Nagyon fontos megtanítani a saját belső késztetéséből maximalista gyereket arra, hogy a kisebb sikereknek is tudjon örülni. Hogy felfogja: az ezüst- vagy bronzérem ragyoghat fényesebben az aranynál, ha ő mindent megtett érte. Sőt, a ranglista tizedik helyére kerülni is érték. 

Szülői elvárások hálójában 

Az iskolai maximumra való törekvés másik eredőjeként elsősorban a szülőket szokták megnevezni. Perfekcionista szülőknek óhatatlanul is könnyen lesz perfekcionista gyereke. Itt a gyereket nem nagyon érdekli az adott dolog, amit csinál, valójában a szülő ambícióit kell beteljesítenie. A gyerek ebben az esetben nem a saját tudásvágyának vagy lelkiismeretének akar megfelelni, hanem a szülők (sokszor irreálisan magas) elvárásainak.

A perfekcionista szülők általában merev szabályokat vagy szabályrendszert állítanak a gyerek elé, amit rigid következetességgel be is tartatnak. A családot diktatórikus vezetés jellemzi, gyakori a testi-lelki agresszió, az érzelmi zsarolás. A család börtönhangulatát a családfő meg is ideologizálja azzal, hogy mindez a gyerek jövendőbeli érdekeit szolgálja.

Tipikus példája ennek David Helfgott világhírű ausztrál zongoraművész sorsa, aki nemrégiben Budapesten is koncertezett. Életét a Shine! (Ragyogj!) című filmből ismerhette meg a világ.

A filmben az apát alakító Armin Mueller-Stahl tökéletesen hozza a perfekcionista szülő minden jellemvonását, aki folyamatosan kettős kötésben tartja a fiát (Noah Taylor, majd Geoffrey Rush). Szeretetét, a gyermek iránti gondoskodását fennen hangoztatja, de valójában a koncentrációs táborok kápóinak kegyetlenségével hajszolja gyermekét a zongoraművészi pályára, csak azért, mert ő maga nem lehetett zenész. A gyerek elé olyan követelményeket állít, amelyeket életkori sajátosságai miatt egyszerűen képtelen meglépni. Ennek a folyamatos terrornak az eredményeként David regresszív tüneteket produkál: zárkózott, másokkal kapcsolatot teremteni képtelen, függő személyiséggé válik, aki még felnőtt korában sem tud önmagáról gondoskodni.

Helfgottot az apai perfekcionizmus szó szerint az őrületbe kergette: egy zongoraverseny során túl nehéz darabot választott, és idegrendszere felmondta a szolgálatot. Az Angol Királyi Akadémia egyik legtehetségesebb növendéke elmegyógyintézetbe került, s hosszú évtizedekig ott is élt. Zongorához sem ülhetett, s egészen addig nem stabilizálódott az állapota, amíg meg nem kapta a számára szükséges elfogadó szeretetet. Míg Helfgott papa maximalizmusa derékba törte a fia karrierjét, addig felesége elvárások nélküli szeretete visszavezette a beteg művészt a pódiumra, s meghozta neki a világsikert.

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 25., szombat,
Orbán napja van.
Tartalom
Vezércikk

Adamek Norbert
Perfekcionizmus
Az istenné válás keserű késztetése?

Gondolkorzó

Bölcsföldi András
Fehér lelkész
Hányan nézünk szembe saját síremlékeinkkel?

Felszín

Pete Violetta
Hibakereső profiknak
Idegesítő volt, kifejezetten viszketett tőle a munkatársak tenyere

Dobóczky László
Kiköpött ugyanaz
A nagyi pitéje, az enyém, és az alázat

Magasság

Tóth Sára
Egy fogyatkozásod van
Taigetosz versus Bárka

Dull Krisztina
Kollokvium a tökéletes világról
Képzelt riport

Miklya Zsolt
Ne légy szeles…
József Attila érett lírájáról

Mélység

Miklya Luzsányi Mónika
„…és mindörökre nő…”
Idomok és évek: merre halad az idol?

Péter-Szarka Katalin
Az elég jó anya
Kísérni, támogatni – szorongás nélkül

Miklya Luzsányi Mónika
A perfekt gyerek
Eminens, de vajon boldog?

Teljesség

Koczor Tamás
Tökéletesek, mint Isten
Felnőttek etikájára tanít a hegyi beszéd?

Üzenet

Péter-Szarka Katalin
Nem kell tökéletesnek lennem
Teljesítménykényszerünk szelídítgetése

Réz-Nagy Zoltán
Szerethető-e a tökéletes?
Mit üzen a japán teáscsésze?

Áthallások

Bradák Soma
A mélypont ünnepélye
Áldozatok és ábrázolások ecsetre alkalmazva

B. Tóth Klára
Pecséthordozók
Ami még Leonardónak is négy évébe telt

Hancsók Barnabás
A tökéletes trükk
Áldozatok az illúzió oltárán

Riport

Kojsza Péter
„Tökéletes sosem lesz!”
Kereste, de nem találta

Kitekintés

Szoták Orsolya
Láthatatlanok
Fogyatékos a családban: válaszút az intézet és a mélyszegénység között?

Szakács Gergely
Tökéletes vallásosság
Skatulyáink és a krisztusi igazság

Látogatóink száma a mai napon: 5130
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44430871

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat