belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Üzenet

Németh Péter

Jó nekünk itt

Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Uram, jó nekünk itt lennünk.

Máté evangéliuma 17, 1-9.

Tizenketten voltak azok, akiket arra hívott el Jézus Krisztus, hogy kövessék Őt és tanítványai legyenek. Tizenkét különböző hitű, műveltségű, gazdasági-társadalmi helyzetű, és különböző életkorú férfiak voltak. Ők tizenketten lehettek azok a szerencsések, akik többet kaphattak Jézus Krisztus hatalmából, tanításaiból, mint a többi ember. Ők lehettek azok, akikhez egy-egy fárasztó nap végén odafordult mesterük, és részletesen megmagyarázta nekik csodái, és tanításai értelmét. Ők tizenketten voltak azok a kiváltságos helyzetűek, akiknek helyére ezrek szívesen odakerültek volna.
Mai igénkben Jézus még tovább szűkítette ezt a kicsiny, tizenkettes kört. Kiválasztott a tizenkettőből három tanítványt, és velük egy különös titkot osztott meg: láthatták az Ő megdicsőülését, és láthatták, amint az egykor élt legnagyobbak közül Mózessel és Illéssel beszélgetett, és hallhatták a Mennyei Atya hangját, Isten szavát, amely őket szólította meg, és nekik mondta el akaratát, örök üzenetét: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!". Nincs az evangéliumokban leírva, hogy mit érzett, mit gondolt, vajon mennyire sértődött meg, vagy haragudott meg Jézusra az az ottmaradt, otthagyott kilenc tanítvány. Talán ők sem értették, hogy miért nem mehettek mind, és ha csak hárman, akkor miért éppen egy egyszerű halásznak, és miért pont egy testvérpárnak kellett mennie? Miért mehetett az, aki közöttük a sor végén állt? Mert János volt a legfiatalabb közöttük.
Vannak titkok, amelyeket Isten csak a hozzá nagyon közel állóknak fed fel, és vannak titkok, amelyeket meghagy a maga hatalmában. Jézus Krisztus tudta, hogy miért volt szüksége e csoda látására, hallására Péternek, aki majd megtagadja Őt, de akire mégis ráépíthette földi anyaszentegyházát. Jézus Krisztus tudta, hogy miért vitt egy családból két testvért, és hogy miért volt szüksége Jakabnak ezt látnia és éreznie. Mi pedig már tudjuk, hogy a Gecsemáné-kertben szétszaladó tanítványok közül csak az a Jézus megdicsőülését meglátó legfiatalabb tanítvány, csak János állt ott Mestere golgotai keresztje alatt, és a tizenkettő közül ő írta le Jézus Krisztus életét evangéliumában. Mi már tudhatjuk, hogy Jakab is, és Péter is életét áldozta oda Jézus Krisztus evangéliumáért.
Kinek többet, kinek kevesebbet enged látni, és megérteni a titkokból az Isten. És az Ő terveibe mi nem láthatunk bele. Van úgy, hogy nincs válasz a miértekre. "Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, és felvitte őket egy magas hegyre. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. És íme, megjelent előttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek."

"Uram, jó nekünk itt lennünk."
Jó-e neked ott lenned, ahol élsz, ahol otthon vagy? A világirodalom egyik legszebb, legtanulságosabb meséjében - A kis hercegben - van leírva, hogy a Kisherceg - aki nem más, mint egy távoli bolygóról származó kisfiú - miután végigutazott több bolygót és több világot, megérkezett a Földre, a mi bolygónkra, és belepillantott az emberek életébe. Meglátott egy vonatot, amelyen emberek sokasága utazott, és a következő pillanatban a másik irányból is feltűnt egy emberekkel tele vonat. Csodálkozva kérdezte, hogy már vissza is érkeztek? S azt a választ kapta, hogy nem, ezek akik most jöttek mások, akik szintén utaznak valahonnan-valahová. Mert az emberek sokasága éppen ott nem érzi magát jól, ahol él, és ezért vágyakozik és utazik mindig máshová.
Péter, Jakab, és János találtak egy jó helyet. Ezen a JÓ HELYEN azt érezték, hogy jó lenne nekik ott maradniuk. "Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek."

Miért lehetett számukra JÓ ott lenniük? Mi tehet egy helyet JÓVÁ?
Nem az édenkertbe tértek vissza, nem valamiféle pálmafás, fehér homokos tengerpartra érkeztek, hanem felmentek egy magas hegyre, ahol még házak sem voltak. Ott voltak ők hárman és Mesterük. Jézus pedig szemük láttára elváltozott. "Az arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény."
Azért volt JÓ ott lenniük, mert meglátták ott Isten dicsőségét Jézus Krisztusban.
Bárhol élj is, ha meglátod magad mellett Jézus Krisztust, és benne nem csak egy régen élt csodatévő, gyógyító rabbit, bölcs tanítót látsz, hanem Isten Szentlelke megláttatja veled az Ő dicsőségét, mennyei voltát, akkor az a ragyogás és az a fény világosságot teremt a lelkedben, és JÓ lesz ott lenned, ahol vagy, JÓ lesz otthon lenned, JÓ lesz élned.
"Arca fénylett, mint a nap." Amikor a nap fénylik, azt nemcsak látjuk, hanem ragyogását, melegét lehunyt szemmel is érezzük. Több van Isten dicsőségében, mint amit embernek szeme megláthat, gondolata elképzelhet. "Ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény." Egy földöntúli fénylő fehérség, amelyet még ember szeme soha nem láthatott. Isten egy rövid időre lehozta a mennyet annak a magas hegynek a tetejére, ide a földre. Az a három egyszerű tanítvány egy pillanatra megláthatta ezt a csodát. Láthatták előre a feltámadott Krisztus dicsőséges testét, amint beszélget a mellette lévő Mózessel és Illéssel.

Egy egyszerű kérdésre szeretnék rámutatni, amely nem szokott eszünkbe jutni, amikor ezt a történetet olvassuk-hallgatjuk: vajon honnan tudta ez a három egyszerű tanítvány, hogy az egyik alak, akivel Jézus beszélget, az nem más, mint a több mint ezer éve meghalt Mózes, a másik pedig a szintén több száz éve élt Illés próféta? Honnan ismerték fel azokat a mennyei testeket, amelyeket soha nem láttak, és amelyről nem volt sem fényképük, sem festményük? Isten Szentlelke az, aki segített, és aki majd segíteni fog abban a másik, mennyei világban is - ha oda kerülhetünk -, hogy megismerjük azokat, akik velünk együtt ott lehetnek. Isten Lelke járta át azon a szent helyen Pétert, Jakabot és Jánost, és Isten Lelke mondatta ki velük: "Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, és egyet Illések."
Isten Lelke ismerteti fel velünk mindazt, amit látunk, és Ő adja meg nekünk a fontossági sorrendet, amelynek élén nem Mózes, és nem Illés áll, hanem maga Jézus Krisztus. Övé lenne az első sátor! Övé lett minden hatalom és dicsőség.
"Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!"
Mindazt, amit megéreztek, maga Isten igazolta szavával, amely az őket beárnyékoló fényes felhőből hangzott feléjük.
Isten igéjéből, a Szentírás szavából ma is meghallhatod azt, hogy kire hallgass. "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!"
"Amikor a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el őket. Ekkor Jézus odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: "Keljetek fel, és ne féljetek!"
Hallgasd ma is Isten igéjét, mert benne Jézus Krisztus tehozzád is odamegy, megérint, és lesz erőd felkelni minden erőtlenségből, és elmúlik életedből minden félelem.
"Amikor föltekintettek, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül."
Lássuk mi is egyedül Őt az életünk felett, mint egyedüli Urát és királyát, akiben mennyei magasságából hozzánk is lehajolt az Isten, és aki ma is így szól: "Én vagyok az út, az igazság, és az élet. Senki nem mehet az Atyához, csakis énáltalam."

"Adjad, hogy lássuk a világosságot, Te szent igédet, az egy igazságot. A Krisztus Jézust: örök vigasságot, és boldogságot. És ne ismerjünk többet a Krisztusnál, ne szerethessünk egyebet Jézusnál; maradhassunk meg a te szent Fiaddal, Krisztus Urunkkal."
/225.dicséret 5.,6.v./
Ámen

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. november 13., szerda,
Szilvia napja van.
Tartalom
Felszín

Pete Violetta
Hazamenni jó...
Egyszer mind hazaérünk...

Pete Violetta
Hazamenni jó...
...még akkor is, ha otthonról indultunk...

Pete Violetta
Otthonaim
- egy kicsit másként -

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
A tékozló fiúk végső hazatalálása
"El kell távolodnom, hogy érezni tudjak."

Gueth Péter
Variációk a változatlanságra
Miért lenne kereshető az otthon, mintha hely volna?

Mélység

Tóth Sára
Hazatalálás
Van-e tökéletes boldogság, teljes megnyugvás, valódi hazaérkezés ezen a földön?

Nagy László
Otthon
- ahol kifejeződésre juthat az, ami bennem van

Teljesség

Rácz Róbert
Elindulni, hazaérkezni
E földi vándorúton ama bizonyos hamuban sült pogácsa: a család.

Turcsik Ferenc
Oázis -üres szék, amely Rád vár
Engedjük, hogy a szeretet nyitottsága megnyissa a mi szívünket is.

Fodorné Ablonczy Margit
Otthonaink szakralitása, templomaink otthonossága
Jézust nem lehet az előszobában hagyni...

Üzenet

Fekete Ágnes
Család
A partok kijelölése és a parttalan szeretet megélése egyaránt a családban történik.

Németh Péter
Jó nekünk itt
Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Uram, jó nekünk itt lennünk.

Fekete Ágnes
Oltalom
A középső lányunk rajzain mindig megjelenik a ház, az oltalmat adó hajlék.

Áthallások

Turcsikné Révész Judit
Úton lenni jó
(csak néha fárasztó...)

Kovács Szilvia
Valahol otthon lenni
Miközben ezeket a sorokat írom, egyre inkább meglódul a fantáziám arról, hogy milyen is lenne a gyülekezet, ahol otthon érzem magam.

Riport

Szerkesztő
Kartoték helyett
Küldhet-e minket az Úr egy hajléktalanszállóra?

Szerkesztő
Vágy, valóság, igény
A templom a találkozás helye.

Kitekintés

Turcsik Ferenc
Azt mondják, ott mindig béke van
Templomi gondolatok...

Bölcsföldi András
Határon túliatlanság
Valaminek el kellene tűnni belőlünk.

Bölcsföldi András
Soli Dari Tás
Újabb-kori reformátori jelmondataink

Látogatóink száma a mai napon: 6292
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45737984

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat