Gyülekezet jelenlegi helyzete

Biharugra község mezőgazdaságból élő, határszéli kisközség. Lakossága elöregedő, létszámban folyamatosan fogy. Egy évtized alatt több, mint 200 fővel csökkent a község lakossága, s 2000. december 31-én 1200 fő körül volt a biharugrai állandó lakcím szerint nyilvántartottak száma. Közülük kb. 40 fő az, aki már évek, esetleg évtizedek (!) óta nem Biharugrán lakik, hanem más településeken, de ideiglenes lakcímen (albérlet, stb.) bejelentve. 1999. december 31-én az ún. állandó népesség 1224 fő volt, a lakónépesség csak 1185 fő!

A népesség fogyásának okai között az elköltözés van első helyen, s azt követi az elhalálozás. Gyermek 2000-ben mindössze 5 született, s Biharugrán eltemettetett összesen 26 fő. A népesség öregedése a következő években várhatóan rohamos lesz. Ugyanis a községnek nincs megtartó ereje.

A középiskolát, vagy annál magasabb fokú iskolát végzett fiatalok közül szinte senki nem marad Biharugrán. A mezőgazdaságból a biharugrai viszonyok között csak kevesen élhetnek meg. A nem túl magas AK értékű földek terméshozama egyébként sem biztosíthat nagy jövedelmet, ehhez társul a Halgazdaság hanyatlása, valamint a természetvédelmi terület határainak kiterjesztése, mellyel a szomszédos mezőgazdaságilag művelt földek védtelenné váltak a vadkárral szemben. A mezőgazdaság hanyatlását — és ezzel a mezőgazdaságból élők létbizonytalanságát — fokozta az elmúlt esztendők időjárásából következő különösen is gyenge termésátlag. Így növekszik a késztetés az elvándorlásra.

Elvándorolni azonban elsősorban a tehetősebbek és a család nélkül élők tudnak. Ugyanis az ingatlanárak között összemérhetetlen különbség van Biharugra és a környező városok között. Községünkben a belterületi ingatlanok gyakorlatilag eladhatatlanok.

Ipari létesítmény egy van a faluban, az is vegetál. Mezőgazdasági termelőüzem is csupán három van. A nagygazdák száma is kevés. Ily módon a rendszeresen bérből és fizetésből élők száma kb. 80-90 fő. A többi keresőképes korú lakos vagy mezőgazdasági vállalkozó, vagy munkanélküli, vagy rokkantnyugdíjas. Sokan csupán idénymunkából és különféle szociális támogatásból élnek. Mindezek is okai annak, hogy a lakosság átlagos életszínvonala folyamatosan csökken, esetleg stagnál, s továbbra is 5-10%-ra tehető a tartósan szegények (jóval a létminimum alatt élők) száma.

Igaz, hogy a Határőrségnél fejlesztések várhatók, s ez hosszabb távon 20-25 család megélhetését biztosítja, de bizonytalan, hogy a jelenlegi helyi lakosok vagy távolabbról ide költözők alkotják majd ezt a réteget.
Amennyiben a jelenlegi folyamatokban nem következik be igen jelentős változás, akkor a község lakossága 20 éven belül akár a felére is csökkenhet. Jelentősen megnő az időskorú eltartottak, miközben minimálisra csökken a gyerekek száma: Néhány éven belül csak egy óvodai csoport működhet, s veszélybe kerülhet az iskola működtetése is. Ezzel szemben jelentősen megnő azok száma, akik gondozást igényelnek öregkorukra. Többségük családja távol él, így ők egyedül, vagy betegeskedő társukkal együtt fognak itt élni. Ez nemcsak a szociális ellátás számára hoz jelentős feladatokat, de az egyházközség számára is. A 60 év feletti lakosság már most több, mint 27 %-át teszi ki az összlakosságnak.

Az ő egyházi ellátásuk egyre kevésbé szorulhat "csak" lelkigondozásra, sokkal inkább egészségügyi végzettséggel is rendelkező, pasztorál-pszichológiában is jártas gyülekezeti munkatárs szolgálatba állását igényli.

A községben két nagyobb felekezet található, a több évszázados múltra visszatekintő református egyház és a lassan évszázados múlttal rendelkező baptista egyház. Mindkét gyülekezet szerkezeti felépítése, istentiszteleti rendje és a falu népességéhez való viszonya tradicionálisnak mondható. Jelenleg egyik sem tud átütő erővel missziót végezni a községben. Kapcsolatuk jónak mondható, s jelenleg inkább az összefogás jellemző rá.

Rajtuk kívül misszionálni kezdett a hit gyülekezete, a hetednapos adventisták és a jehova tanúi is. Egyiknek sincs egyelőre tömegbázisa.

A fiatalok vallásosságára jellemző, hogy a hittanoktatáson túl szinte semmi kapcsolatot nem tartanak a gyülekezetekkel. Ugyanakkor jelentős teret nyert körükben a mágikus-animisztikus hitvilág, s divat az okkultizmussal való foglalkozás. A konfirmáció után egy-két évvel gyakorlatilag mindegyikük kapcsolata megszűnik az aktív gyülekezettel.

Az aktív gyülekezet összetétele, lelki élete:

Az egyházközséghez tartozók száma a következőképpen alakul: 2001. január 31-én a nyilvántartott egyháztagok száma 747 fő. Azok, akik az utóbbi öt évben legalább egyszer hozzájárultak az egyházközség fenntartásához adományukkal, 491-en vannak. 2000-ben fenntartói járulékot fizetett 408 fő. A választói névjegyzékben van: 131 fő. (Ők alkotják az ún. templomos gyülekezetet, azaz azokat, akik évente legalább 2-3 alkalommal elmennek istentiszteletre. Ide számítjuk presbiteri döntés alapján azokat is, akik rendszeresen jártak korábban gyülekezetbe, de betegségük miatt maradtak el a templomba járók közül. Az ő kapcsolatuk szoros a gyülekezettel.
A templomba járók közül a nyugdíjasok aránya: 69 %, a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 46 %, a felső fokú végzettséggel is rendelkezők aránya 13 %. A templomba is járó egyháztagok közül 23 % a férfi, 77 % a nő.

Az aktív gyülekezet jelentős része olvassa rendszeresen a Bibliát. Diakóniai munkára, adakozásra készségesek, de ez a szolgálat szinte kizárólag a gyülekezeten, a községen kívüli célokra irányul, inkább szeretetotthonok, missziói szervezetek támogatásában nyilvánul meg. A gyülekezeten belüli szeretetszolgálat még nem nyert igazán teret.

Ugyanakkor egyre több az öntudatos református keresztyén és nő a rendszeres imaéletet élők száma.

Mik a gyülekezet jó tulajdonságai, miért lehet hálát adni?

A 2000. évben csendes fejlődés indult meg a lelki életben, aminek látható gyümölcsei az utolsó negyedévben értek be. Először beindult a rendszeres imaóra, s többen csatlakoztak a gyülekezeti sáfársági mozgalomhoz. Ennek is volt köszönhető, hogy a gyülekezet az előző évhez képest anyagilag megerősödött. Technikai feltételek terén jelentős gyarapodás volt egy magnó vásárlása és egy számítógép, amit ajándékba kapott az egyházközség. Ezek segítségével lehetőség nyílt a prédikációk, istentiszteletek anyagának betegekhez való eljuttatására.

Szeptembertől nőtt a templomba járók száma, s jelentősen megemelkedett a gyülekezeti perselypénz is. 2000-ben első ízben múlta felül a gyülekezeti perselypénz a befolyt fenntartói járulékok összegét.

A gyülekezetnek az ébredési időkből származó kegyes tradíciói is segítik a mostani megelevenedő életet. Az erősödő imaélet gyümölcse az egyre többször tapasztalt imameghallgatás is.

2000-ben volt először felnőtt-konfirmáció Biharugrán!

Mik a gyülekezet árnyoldalai, amin a jövőben változtatni kell? Ezek közül melyik a legsürgősebben megváltoztatandó terület?

Egyértelműen gyenge pont a gyermek és ifjúsági munka. Bár történtek próbálkozások a 2000. esztendőben is, nem sikerült eredményt elérni. Ez alól talán kivétel a hittanosok számának növekedése a felső tagozatban.

A nyilvántartott egyháztagok közül csak kevesen érdeklődnek ténylegesen az egyházközség élete, szolgálata iránt. Gyakorlatilag az egyház szolgálatát csak temetéskor igénylik. Szinte nincs keresztelés. A 2000. évben öt esküvő volt Biharugrán, közülük egyik pár sem kérte házasságára Isten áldását.

Nincs gondozva a templomba nem járó lakosság. Alig van beteg és idős látogatás.

Kegyességünket elrejtjük a falu elől, inkább csak magánügynek tekintjük, így a hitvalló keresztyénség hiányzik a falu hétköznapjaiból.

Gyülekezeti termünk korszerűtlen, egészségtelen, s nagy ünnepeken kimondottan kicsi. Az egyébként 95 férőhelyes gyülekezeti terembe karácsony estéjén 154-en zsúfolódtunk be, s Isten gondviseléséből fakadt, hogy senki nem lett rosszul.

Mind olyan pont, amin sürgősen változtatni kell.

Milyen irányba fejlődött a gyülekezet az elmúlt öt évben?

Külső feltételek terén: Technikai eszközökkel gyarapodott egyházközségünk, amiket igen jól fel lehet használni a hétköznapi szolgálatban. A parókia részleges felújításon esett át. Rendezettebbé vált a templom és a parókia környezete. Ugyanakkor a templom toronysüvegének állapota rohamosan romlott.

Lelki élet terén: Elevenedőben van az istentiszteletre járó közösség. Jobban figyelünk egymásra, s egyre többen érzik feladatuknak, hogy környezetükkel is megosszák az istentiszteleti alkalmakon kapottakat. Ha talán nem is saját szavaikkal, de a prédikációk elvitelével igen. Ezzel együtt többek életében elmélyültebb lett a hit- és bibliaismeret. Ez életforma váltást is eredményezett. Énekkar alakult, amelyik nagyobb alkalmakon rendszeresen szolgál a gyülekezetben.

Milyen megvalósítható és megvalósítandó célt tűz ki az egyházközség maga elé az elkövetkezendő évben?

Külső feltételek terén:


Kisméretű magnó vásárlása, prédikációk és vakok audio Bibliájának háznál történő lehallgatásához.


Legalább a templom déli bejáratánál, de lehetőség szerint mindkét bejáratnál korlát építése, a nehezebben mozgók segítésére.


A toronysüveg újjáépítése, vagy az újjáépítés feltételeinek minél nagyobb fokú előteremtése.