Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

A cserkeszőlői református gyülekezet történetének rövid áttekintése

A Cserkeszőlői Református Egyházközség egyik legfiatalabb református gyülekezetünk: hivatali pecsétjén az 1999-es évszám szerepel. A közösség eredete azonban ennél lényegesen korábbra vezethető vissza, mivel régebben az egyik szomszédos falu, Tiszakürt "szórványa- volt. Azokban az időkben Cserkeszőlő sem településként, sem egyházi közösségként nem volt önálló, szinte minden tekintetben a "szomszédok- irányítása alatt állt. 1952-ben a település elnyerte önállóságát, később, 1999-ben pedig a református gyülekezet is felállította saját presbitériumát, majd beindította önálló anyakönyvezését és anyagi gazdálkodását. Ilyen módon Cserkeszőlő újdonságnak számít az önálló létesítmények között, mind a gyülekezetek, mind a magyar települések sorában.
A református gyülekezeti önállóság és a templomépítés kezdetei a közösség egykori lelkipásztora, Somogyi Ernő nevére vezethetők vissza, akinek jó kapcsolatot sikerült kiépítenie a hollandiai Wieringerwerf és Nymegen gyülekezeteivel. Ezek a gyülekezetek rendkívül komoly anyagi és lelki támogatást nyújtottak, melynek segítségével 1997-ben felépült a cserkeszőlőiek impozáns, igen családias légkörű református temploma.
Gyakran a germán nyelvterületekről érkező vendégek is látogatják istentiszteleteinket: Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Svájcból, sőt olykor más országokból is, például Belgiumból, Lengyelországból, stb. A németországi Burbach ev. ref. gyülekezete énekeskönyveket adományozott a cserkeszőlőieknek, így tudunk együtt énekelni vendégeinkkel, együtt dicsérve az Urat.
Vendégeink olykor nem is vendégek többé, mivel sokan úgy érzik, hogy hazaérkeznek, amikor meglátogatják templomunkat és ők is tagjai a nyári gyülekezetnek. Ebben az érzésben velük osztozunk mi is, akik itt élünk. Valóban élmény, amikor évről-évre találkozhatunk és viszontláthatjuk egymást. Olykor azonban meg kell tapasztalnunk, milyen rendkívül nehéz, hogy betegség vagy haláleset következtében erre nincs lehetőségünk többé. Az Úr asztalán elhelyezett vendégkönyvben számtalan nyelven számtalan bejegyzés olvasható, egyöntetűen mégis valamennyi mögül Isten szeretete és jelenléte válik érezhetővé a kis templom barátságos falai között.

-Nym



Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2026. szeptember 30., szerda

    A reformátusság előző nemzedékeinek hűségét idézi a szablyából készített úrvacsorai kés, a flanelképek, a különleges gyerekpersely, az igés táblák és ...
  • 2026. szeptember 29., kedd

    Templomuk 250 éves fennállását ünnepelték a dömsödi reformátusok szeptember 27-én, vasárnap. Hálát adtak az új toronysisakért is, amely már messziről ...
  • 2026. szeptember 28., hétfő

    Lovas András és Nyilas Zoltán a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökjelöltjei, Brandenburg Sándor, dr. Szalai Zsolt és Szathmáry Gergely a főgo...
  • 2026. szeptember 25., péntek

    A református egyház szolgálatában a beszéd minősített helyet foglal el...
  • 2026. szeptember 25., péntek

    Az ember és természet viszonya, hogy miként bánunk a ránk bízott világgal, erőforrásainkkal és egymással, mindez református közösségeink számára nem c...
  • 2026. szeptember 24., csütörtök

    A természet úgy tanít, ahogy az iskolapad, de még a vacsoraasztal sem tud. Gondolatok a teremtés hetén.
  • 2026. szeptember 22., kedd

    Eszközzé silányítás, traumatizálás, bántalmazás – az első dunamelléki református gyermekvédelmi konferencián az elméleti alapok mellett arról is szó e...
  • 2026. szeptember 21., hétfő

    Mind a nyolc dunamelléki egyházmegyében lezajlottak a jelölő közgyűlések, ezzel egyházkerületünkben is megkezdődött a tisztújítás folyamata.
  • 2026. szeptember 20., vasárnap

    Lehet-e jóízű a táblacsere? A Szeghalmy Bálint Református Oktatási Központban jártunk, ahol az idei az első tanév, amikor az iskola minden diákja már ...
  • 2026. szeptember 17., csütörtök

    Készülnek a bálványok, amiket nem a kinézetük alapján tudunk felismerni, sokkal inkább a saját viselkedésünk, érzelmeink, olykor túl heves reakcióink ...