2020. december 23., szerda - Battyányi Géza Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz

Kedves Testvéreim!
Az ünnep csendje, rendkívülisége, vigyen közelebb mindnyájunkat Urunkhoz. Legyen áldás hajlékainkban!
Táv-ölelés: Zoli (bácsi) - Deák Zoltán nyugdíjas református lelkész

Ma 20 éve volt első istentiszteletünk Békásmegyeren, az új református templomban!

Bibliaóra - 2020. december 23.

Textus: Zsid. 13,7-25

A Bibliaolvasó Kalauz napi újszövetségi Igéje:

Óvás az idegen tanításoktól, buzdítás a jótékonyságra

Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Tetszetős idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni. Mert jó, ha kegyelemtől erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek. Van oltárunk, amelyről nincs joguk enni azoknak, akik a sátorban szolgálnak. Mert amely állatok vérét a főpap a szentélybe beviszi a bűnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül. Ezért Jézus is, hogy megszentelje a népet, tulajdon vére által a kapun kívül szenvedett. Menjünk ki tehát Őhozzá a táboron kívülre, az Ő gyalázatát hordozva. Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Általa vigyük Isten elé a dicséret áldozatát mindenkor: nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét. A jótékonyságról és az egymással való közösségvállalásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten. Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak rátok úgy, mint akik erről számot fognak adni. Hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.

Befejező kérések, üdvözletek, áldás

Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni. Főként pedig azért imádkozzatok, kérlek, hogy mielőbb visszajussak hozzátok. A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halálból a juhok nagy Pásztorát, a mi Urunkat, Jézust, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves Ő előtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen.

Kérlek pedig, testvéreim, legyen örömötökre az intő szó, hiszen csak röviden írtam nektek. Tudjátok meg, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult, és ha megjön, hamarosan meglátogatlak titeket vele együtt. Köszöntsétek vezetőiteket és a szenteket is mind. Köszöntenek titeket az Itáliából valók.

A kegyelem mindnyájatokkal!

Szeretett Testvéreim! Itt vagyunk egészen karácsonyi ünnepünk küszöbén. Azon sóhajtozunk és kesergünk, hogy nem lehet úgy együtt a család, ahogy ilyenkor lenni szokott. Még a templomba menetel is elmarad a vírus miatt sokaknál. Minden másként van és lesz a megszokottól. De nemcsak mi kesergünk e változás miatt, hanem az egész ország, sőt az egész Föld. Mindenütt felütötte fejét a gyilkos kor, próba alatt nyög mindenki. Lehet-e így ünnepelni, örülni, hálát adni? Biztos vagyok benne, hogy IGEN! Isten Igéje, a Szentlélek által segít ebben.

1.Ne feledkezzetek meg vezetőitekről...., és kövessétek hitüket! Most nem bibliamagyarázat következik, hanem személyes bizonyságtétel. A múlt szerdán olyan személyekről olvashattunk, akik hit által példaként állhattak mindenki előtt. Ez az itt olvasható figyelmeztető vers is erre utal. De én most nem a bibliai időkbe megyek vissza e felszólítással kapcsolatban. Többször hivatkoztam Tóth Ernő lelkipásztoromra. 2003. szeptemberében lett volna 100 éves. Egy kis gyülekezettel mentünk ki az Óbudai temetőbe a lelkészházaspár sírjához. Szolgálatom Igéje a Zsid. 13,7 volt, vagyis az aláhúzott mondat.  És most csak egy emléket írok le a sok közül, mivel karácsonyhoz közeledünk. Bizonyára minden Testvér tudja, mi hamar árvák lettünk. Édesanyám 40 évesen maradt négy fiával, akik akkor 10, 8, 6, és 4 évesek voltunk. A szentesti családi együttlétünkkor Ernő bácsi sok éven át megjelent néhány percre. Mindig imádkozott. Nem tudom máig sem, hogyan tudott erre időt szakítani? Hogy hány családhoz ment el? De a szép emlék megmaradt bennem. Soha nem tudtam volna ezt a szolgálatot elvégezni. Az egyik nagy példám ő. A másik meg az édesanyám. Gyermekként, de később is mindig, szelíd szeretettel intett minket, ha valamit rosszul tettünk. Sokat imádkozott fiaiért, menyeiért, unokáiért, dédunokáiért. Életének utolsó 8 évét nálunk töltötte a parókián, mert 90 éves korában combnyaktörést szenvedett. Alázattal fogadta ezt a megpróbáltatást is, mint mindent, ami hosszú élete folyamán érte. Azt kérte, ha HAZA MEGY A MENNYEI  HONBA, én szolgáljak a temetésen, hiszen én vagyok az ő lelkipásztora. Két Igét választott: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! (Ézsa. 43,1.) Kezedre bízom lelkemet, Te váltasz meg engem ó Uram, hűséges Isten! (Zsolt. 31,6.) Ismerve az ő hitéletes életét, én még arról az Igéről is szóltam: Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják! (Máté 5,8.) Ez erősített a szolgálatban. Igazi, példás életű, és Jézus Krisztusra mutató asszony volt.

2.Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz! Előbb írtam, sok a panasz, mert másként ünneplünk ebben az évben. Nagy kesergésünk közben a fentebb olvasott mondat lecsillapíthatja lelkünk háborgását. A körülmények változtak, de az ünnep lényege nem. Soha semmilyen baj, betegség nem tudja megváltoztatni. Minden változik ebben a világban. És benne mi is változunk. Vannak olyan megerősítő isteni kijelentések a Bibliában, amelyek ezt az igazságot aláhúzzák. Megszáradt a fű elhullt a virág, de Istenünk beszéde mindörökké megmarad! (Ézsa. 40,8.) Egy jézusi kijelentés: Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el! (Máté 24,35.) Ezekbe a kijelentésekbe kell belekapaszkodni. Jézus Krisztust nem zárhatja ki a szívekből semmiféle járvány, sem semmi más. Még a halál sem. Ő emberré lett, vállalt megaláztatást, kereszthalált. Olyan főpapunkká lett, hogy minden bűnünket magára vette, és egyszeri, tökéletes áldozatával a keresztre vitte a „kapun kívülre", a Golgotára. Feltámadása után a mennybe ment, és mi onnan várjuk Őt vissza. Hatalommal, erővel, ugyanakkor szeretettel érkezik. Így készüljünk jövetelére, e reménységben ünnepelve!

Ajánlott ének: 303. dicséret versei Szeretettel: Deák Zoli (bácsi)

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 180, összesen: 654828

  • 2021. január 20., szerda

    Ha egy gyermek közeli hozzátartozója meghal, kamaszként, majd felnőttként is újra felélénkül a gyászfolyamat. A sorstársi közösség az érzelmek felváll...
  • 2021. január 19., kedd

    Milyen kihívások előtt állnak a frissen felszentelt református lelkipásztorok, és mire támaszkodhatnak a küzdelmeik során? Bogárdi Szabó Istvánnal bes...
  • 2021. január 18., hétfő

    Ritka történelmi dokumentum, amelynek üzenete bő hét évtized után sem vesztett érvényességéből.
  • 2021. január 18., hétfő

    A Szentírás megálljt parancsol, hogy rácsodálkozhassunk Isten megtartó szeretetére. Saját erőnkből csak az életünk kíméletlen végigrohanására jut, de ...
  • 2021. január 14., csütörtök

    Már lehet regisztrálni az Ifjúságépítők tavaszi ifivezető-képzésére. A kétnapos intenzív tréningen többek között a járvány ificsoportokra gyakorolt ha...
  • 2021. január 13., szerda

    Miközben egyre nagyobb az igény a személyes találkozásra, a lelkipásztorok folyamatosan keresik a legmegfelelőbb tartalmi és technikai megoldásokat az...
  • 2021. január 12., kedd

    Hogyan maradjunk lelkileg rugalmasok a stresszes helyzetekben? Pszichés ellenállóképességünk a Szentírás tükrében.
  • 2021. január 11., hétfő

    A Krisztus-hívők egységéért szervezett imahetet idén is megtartják a keresztyén felekezetek aktuális járványügyi intézkedéseinek betartása mellett.
  • 2021. január 10., vasárnap

    Felelős döntés beoltatni magunkat, vagy kísérleti alanyok vagyunk, akiknek még inkább „legyengülhet az immunrendszere” a járvány közepén? Kiknek és mi...
  • 2021. január 07., csütörtök

    Párbeszédben az Igével, a külvilággal és belső valónkkal – az Útitársak. Krisztussal januári számának írásait ajánljuk.