Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Hernádnémeti rövid története

A település egyes feltételezések szerint a már a honfoglalás előtt is lakott volt. Az egyik valószínűtlen magyarázat szerint honfoglaló őseink germánokat találtak itt innen lenne a "németi- elnevezés. Hasonlóan mondaszerű az a magyarázat, hogy egy (történészek számara ismeretlen) honfoglaláskori vezérről kapta nevét. Közelebb állhat az igazsághoz, hogy kezdetben az Aba nemzetség birtoka lehetett. A tatárjárás során bizonyára kipusztult, hiszen alig néhány kilométere terül el Muhitól, az 1241. április 11-i végzetes csata színhelyétől. Legvalószínűbb a magyarázat a település nevére, hogy ezt követően IV. Béla telepített ide németeket. A török időben pusztahelyként említik, viszont a reformáció századának végére, 1590. körül már reformátussá lett a község. Ez egybe esethetet azzal, hogy hajdúk kerültek a községbe. Az 1707. májusában az ónodi (körömi) országgyűlésen "II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a szabadságharc mellett hozott áldozatukért, hűségükért Hernádnémeti község lakosait megerősíti Csegeszegi birtoka egyik telkének használatában-.

Az első Tiszáninneni püspököt, Szentgyörgyi Sámuelt itt választották meg és szentelték fel 1734.-ben.
Az eredeti templom az 1500.-as évek elején épülhetett, amit többször renováltak, 1800-ban bővítettek. Veszélyessé vált tornyát 1892.-ben le kellett bontani. A jelenlegi templom 1894.- 1895.-ben épült Katona István tervei alapján, neoklasszicista stílusban.
A befejezés évében két harang is került a toronyba. A kisebbik 500 kg-os, a nagyobbik 700 kg-os lehetett. De ez utóbbi "a II. világháborúban maradt-. Ennek helyére 1957.-ben került egy 300 és egy 150 kg-os. Így három - az "Öreg-, a Kegyelem- és a "Hála- - harang hív az Igaz Isten tiszteletére.
A templom mennyezete festett.
Az orgonát 1908.-ban Kerékgyártó János debreceni mester készítette.
A toronyba 1912.-ben óra is került, mely a 1990.-es felújítás után ma is jelzi az időmúlását.
A gyülekezet első ismert lelkész e 1598.-ban Maklári Demeter volt.













Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2019. május 18., szombat

    Azért imádkoztunk Debrecenben, hogy Himnuszunk könyörgése teljesüljön rajtunk, vagyis maradjon velünk a mi Istenünk jó kedve és szeretete.
  • 2019. május 17., péntek

    A háború elől menekült vissza szeretett gyermekkori gyülekezetébe, ahol ismét otthonra lelt – és lehetőségre, hogy másokért tegyen. Egységről és össze...
  • 2019. május 16., csütörtök

    Tíz évvel ezelőtt alakult meg az egységes Magyar Református Egyház Debrecenben, mely valamennyi egyháztest vezetőinek részvételével ma ünnepi zsinato...
  • 2019. május 15., szerda

    Tesszük-e azt, amire Krisztus felhatalmazott? Az apostoli folytonosságban élünk-e? Tudunk-e változtatni, és akarunk-e? Kikhez küldettünk, és mi a küld...
  • 2019. május 14., kedd

    Vallja, hogy Istennek csak a legnemesebbet adhatjuk, erre törekszik kántorként, művészként, magánemberként. Hálás, mert Isten a zene által nagyon megg...
  • 2019. május 13., hétfő

    Újjáépítik a Ráday Kollégiumot, Zsengellér József személyében új rektort neveznek ki a Károli-egyetem élére, és Hajdú Szabolcs Koppányt lett a vértesa...
  • 2019. május 12., vasárnap

    Magyar művészek, akik, mint „a hajnal szárnyaira kelt” zsoltáros, felfelé törtek, újrakezdtek, kiteljesedtek, s ezt a francia fővárosban valósították ...
  • 2019. május 09., csütörtök

    Megérkezésükkor fákat ültettek, de nem tudják, hogy esznek-e majd a gyümölcsökből. Híres nagygyülekezetből mentek el gyülekezetet építeni, ahol szinte...
  • 2019. május 08., szerda

    Hat nap alatt teremtette-e az Úr a világot? És miért kérte Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetett eg...
  • 2019. május 07., kedd

    Komoly veszélynek teszik ki egyházunk egyik legsikeresebb médiumát Kárpátalján. Az ukrán nyelvtörvény nemcsak az őshonos magyar, hanem a más etnikumú ...