A hévízgyörki református templomot 1796-ban építette az ellenreformációval is dacoló gyülekezet. II. József türelmi rendeletének korlátozásai miatt tornyot nem építhettek, harangja nem lehetett a templomnak, és közvetlenül az utca felől nem lehetett bejárata. Valaki meg is jegyezte nekem, olyan, mint ha ez a templom a kert közepén állna. A torony csak 1905-ben került a templomra, tehát száz évvel később. Ekkor neobarok stílusban felújították, falait megmagasították. Az 1905-ben készült képeslapon a templom mai formájában látható.




Hévízgyörk község története:

Hévízgyörk Pest megyében a Gödöllői dombvidéktől keletre, a Galga-patak völgyében, a vízfolyás jobb partján található. A Galga-patakot, mely a Cserhátban ered és a Zagyvába ömlik, sűrűn szegélyezik a települések. A vidék változatos képet nyújt meredek partjaival, lapos dombjaival, sík területeivel.

A Galga völgye igen csalogató volt a letelepedni szándékozóknak már évezredek óta, hiszen a folyóvíz mellett a szintén fontos földműveléshez, állattartáshoz szükséges területek szintén rendelkezésre álltak. Legrégebbi emlékünk az ókorból származik, s ezt követően az emlékek segítségével végigkövethetők a különböző korszakokra jellemző emberi tevékenységek, életkörülmények. A legtöbb emlék a középkorból maradt ránk, azonban még ennek a korszaknak a "dokumentációja" is hiányosnak bizonyul. A birtok létezésére utaló első adat 1438-ból származik: Hévígyörk ekkor Fornak András és Pohárnok András családjainak birtoka volt. 1482-ben egy Gyerk nevű helység kerül említésre egy oklevélben, mely nagy valószínűséggel szintén a mai Hévízgyörkre enged következtetni. Az oklevélben a Rozgonyi család neve szerepel, és tudván, hogy Tura és Hévíz Rozgonyi birtokká váltak, következteth e tünk arra, hogy Hévízgyörk is a birtok részévé vált. A következő emlék 1516-ból származik, egy ekkori oklevélen már Bornemissza Zsigmond birtokaként tüntetik fel Hévízgyörköt. Sokan úgy tudják az itt élők közül, hogy 1530 körül a falu elnéptelenedett, azonban a ránk maradt írásos emlékek szerint ez nem történt meg. Ebből az időből maradt ránk összeírás a lakosokről és a váci püspökségnek való dézsma beszolgáltatásáról is. 1565-ből származik az első említése Hévízgyörknek egy adóösszeírás megmaradt darabjain, Hewyzgeork néven. Ezt követően, 1593-tól 1637-ig nem került elő semmilyen írásos anyag a falu életéből, ezért következtethetünk arra, hogy néhány évig valóban lakatlanul állt a falu, azonban feltételezhető, hogy a tizenöt éves háború végeztével visszatelepültek a lakosok. Az 1700-as évek elejétől a bujáki és részben hatvani uradalomhoz tartozó Hévízgyörk a környező nagybirtok részévé vált.

Mint minden falu életében, Hévízgyörk esetén is szorosan összefonódik a vallás és a település története. 1700-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzései alapján három felekezet lakosai éltek a faluban. Ma a faluban négy templom található, közülük egy műemlék.