A szabadság írói

A film tartalmi leírása a lent mellékelt csatolmányban megtekinthető és letölthető.

Vázlat a megbeszéléshez

Téma: Helyem a közösségben

Bevezető gondolatok: A film témákban nagyon gazdag, a kiválasztott téma csak egyike azoknak a szempontoknak, amelyekről lehetne beszélgetni. A legszembetűnőbb téma a filmben a rasszizmus, a különféle faji csoportok egymás elleni bandaháborúja, de ez talán nincs annyira jelen az itt tanuló gyerekek mindennapi életében. Az viszont igen, hogy az osztályokban csoportok, „bandák” vannak, az egyénnek nincs sok lehetősége – és talán kedve, bátorsága sem -, hogy igazán megmutassa magát a többiek előtt. Egymás megszégyenítése, kirekesztése – ha nem is feltétlen faji alapon (bár a cigány-magyar kérdésnél ez is előjöhet egyes osztályokban) – különböző indokok alapján minden osztályban zajlik nyíltan, vagy burkolt módon.
A beszélgetés témája ezért a film alapján az lenne, hogy hogyan válhat „bandák” közösségéből osztályközösség, és hogy ki-ki hogyan találhatja meg úgy a helyét ebben a közösségben, hogy az a személyes növekedését, előrejutását is szolgálja.

Ötlet az előkészülethez – segíti a film utáni beszélgetést:
A film megnézése előtti osztályfőnöki óra végén ki lehetne alakítani a 4 csoportot.
A csoportok tagjai ekkor kapják meg a kérdést is, ez szempontot ad kinek-kinek a film nézéséhez (és talán segíti azt is, hogy a figyelmük jobban összpontosuljon…)


I. A FILM TARTALMI FELDOLGOZÁSA - 4 csoportban

1. csoport: Gyűjtsétek össze a problémákat, amelyek a film elején megakadályozták az osztályt, hogy igazi közösséggé váljanak!
(pl. faji ellentétek, előítéletek egymás iránt és az egész osztály iránt a tanárok részéről, a rájuk vetített kép, hogy ők a „rosszak”, személyes ellentétek, az, hogy nem is akarták igazán megismerni egymást, nem érdekelte őket a többiek sorsa, együttérzés és nyitottság hiánya, stb.)

2. csoport: Képzeljétek magatokat a diákok helyébe! Gyűjtsetek össze olyan érzéseket, gondolatokat, ahogyan a diákok a film elején a saját jövőjükre néztek!
(pl. félelem, passzivitás, kedvetlenség, reménytelenség, kilátástalanság, szorongás, düh, a tanulásnak semmi értelme, nincs előttem jövő, úgyse viszem többre, mint az elődeim…)

3. csoport: Gyűjtsétek össze, hogy milyen dolgok, történések, személyek segítették az osztályt abban, hogy közösséggé váljanak!
A legfontosabb dolgok - de ennél biztos többet is lehet találni…
a, Mrs. G. optimizmusa, szeretete, áldozatkészsége
b, Közös programok, amelyeket Mrs. G. szervezett nekik
c, egymás élettörténetének megismerése (ahogyan lassan rájönnek arra, hogy a különbségeink ellenére mindannyiunkban van valami közös: az, hogy embernek születtünk, szeretünk, szenvedünk, küzdünk, akarunk, vágyakozunk, élünk…
d, közös cél, és a közös cél érdekében tett közös lépések - jótékonysági alkalmak szervezése

4. csoport: Fogalmazzátok meg, hogy szerintetek hogyan és miért változott meg a diákok jövőről alkotott elképzelése a film végére!
(értelmesnek látták a jövőt; úgy érezték, vannak céljaik, amelyeket el tudnak érni és érdemes értük küzdeni, dolgozni; érezték, hogy vannak emberek, barátok körülöttük, akikre számíthatnak stb.)

II. ALKALMAZÁS
Feladat: Mindenki válasszon egy kisebb tárgyat a nála levő holmik közül (pl. egy ceruza, vonalzó, radír, szemceruza, diákigazolvány, mobiltelefon…  )
A tanári asztal legyen üres, ez a tér jelképezi az osztály közösségét. Rakjátok le ezeket a tárgyakat a tanári asztalra olyan elrendezésben, ahogyan most érzitek magatokat az osztályban, és egymáshoz képest! (pl. az asztal szélére vagy közepére rakod-e, kiknek a tárgyai állnak csoportban, kié lesz magányos…)
(Mivel a tanárhoz való viszonyulás egy külön téma, és a tanár jelenléte önkéntelenül is átrendezi a kapcsolatokat, egyesekből direkt ellenállást, másokból megfeleléskényszert vált ki – ezért szerintem a tanár NE rakjon le tárgyat, hadd szólhasson ez a feladat most csak a köztük levő kapcsolatokról… - de ezt rátok bízom!)

Beszélgetés: Miért épp oda raktad a tárgyat? Mit fejez ez ki? Könnyű volt-e megtalálnod a tárgy helyét? Hogy érint téged az, ahogy a többiek elhelyezték a tárgyaikat a tiedhez képest?
Mit mond el a kialakult kép az osztályod közösségéről, és arról, hogy te hogyan érzed magad benne?
Írjatok listát arról, hogy hogyan mehetne át a ti osztályközösségetek is olyan változásokon, mint a 203-as tanterem tanulóié! (lehet nagy papírra, közösen írni, és utána kirakni az osztályban emlékeztetőül)

További beszélgetés-témák a film alapján:
1. Szerinted a ti osztályotokban milyen problémák vannak, amelyek azt akadályozzák, hogy mindenki egyaránt jól érezze magát, és összetartó közösség legyetek?
Mi az, ami változást hozhat ebben? Gyűjtsetek ötleteket!

2. A néger srác mondata: „az anyám sosem látott engem” / film végén Mrs. G. mondja neki a tanterem ajtaja előtt állva: „látlak téged”
Miep Gies mondja a gyerekeknek: „Ti vagytok a hősök. Minden nap hősök vagytok.”
Van-e, aki meglátja benned a „mindennapok hősét”? Vagy csak a felszínt nézik a többiek? Milyen érzés ez számodra, milyen magatartást vált ki belőled?

3. Milyen célok vannak előtted a következő évben? Mi az, amit szeretnél elérni, mi az, amiben szeretnél változni? Hiszel-e abban, hogy ez lehetséges? Tudnál-e tósztot mondani „a változásra”?
Hogyan segíthet az osztály közössége abban, hogy többet hozz ki az életedből?

4. Gondolj arra az emberre, akit az osztályból a legtávolabb érzel magadtól. Vajon miért van ez így? Vajon „látod-e őt” igazán, vagy csak a felszínt nézed?

Igei üzenet: Van Valaki, AKI „lát téged” Ismeri az életedet, és látja, mivé válhatsz. A legjobbat akarja kihozni az életedből. Mersz-e megbízni ebben a szeretetben?

Tartalék ötletek:
A) Kevésbé „beszélgetős” csoporthoz:
Írd meg a saját „szabadságíró” naplórészleted a következő témával kapcsolatban:
Milyen célok vannak előtted ebben az évben?
Hiszed-e, amit Miep Gies mond a diákoknak: „Mind hősök vagytok”?
Te milyen tósztot mondanál „a változásra” a saját életedben?
(max. fél oldal)
Ha marad idő, az óra végén fel lehet olvasni, vagy odaadni valakinek, akiről azt gondolod, hogy igazán számíthatsz rá az osztályban.

B) Szociometrikus kígyó – a közösség egymással való kapcsolatait fejezi ki
Jelöljünk ki valakit a csoportból, s mondjuk neki: „Te leszel a kígyó feje, válassz valakit, akihez a leginkább kapcsolódsz, és egy mozdulattal mutasd is meg, hogyan!”. Most a kiválasztott választ ugyanezen szempont alapján, egészen addig, amíg az utolsó csoporttagot is kiválasztják.
Megjegyzés: Feltétlenül ismételjük meg legalább egyszer a gyakorlatot, hogy az utoljára választott csoporttagnak se legyenek rossz érzései.