2014. március 03., hétfő - Nagy Dávid Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Felelős Vezetés

Vezetni és vezetve lenni. Ezek a kérdések, melyek minden ifivezetőt izgatnak. De hogyan? Ki alkalmas? Milyen eszközök szükségese? Új sorozatunk ebben kíván segíteni!

„Míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra..." (Ef 4,13)

Egy evangélizátor előre hívta azokat, akikben döntés született az alkalmon.

Sokan megbotránkoztak - mit akar? Mások lelkesedtek, de jó látni az újonnan megtérőket!

De azután egy nagyon fontos dolog történt: valaki odament hozzájuk, egyesével felírta adataikat és meghívta őket egy személyes beszélgetésre. Hogyan hívták volna meg őket, ha nem mennek előre? Ki tudhatta volna, hogy kiben mi történt, ha nem bíztatják egy „vállalásra" - hogy felálljon és mások szeme láttára előre menjen? Mint kiderült - később egy-egy csoportba hívták őket, hogy ne maradjanak magukra döntésük után, hanem legyen, aki eligazítja őket, legyen egy kis közösség, aki figyel rájuk. Növekedni kezdtek, s egy következő alkalommal már bizonyságot is tudtak tenni arról, mit is éltek át. Voltak, akik egy év után már csoportvezetők lettek abban a gyülekezetben.

Mi szégyenlősebbek vagyunk. Ezért sokszor egy-egy ifjúsági vezetőnek fogalma sincs arról mi történik  a csoportjában - lelki szempontból. Pedig vezetőként szükséges meglátnia, hogy valaki növekszik-e hitében, vagy éppen stagnál, esetleg visszaesett. Nagyon lelkesítő, vagy éppen elszomorító ez, de felelősek egymás hitéért? Felelősek vagyunk közösségeinkért. Egy ember vétke az egész közösséget visszavetheti, de egy ember növekedése jó kovásszá is lehet.

Mi történt, amikor te megtértél? Ki vette komolyan? Ki igazított el? Volt mentorod? Magad jártad az utad? Hol tartanak azok, akikkel együtt élted át Isten megújító kegyelmének kiáradását? Ki hogyan növekedett tovább? Kiktől mélyült a bibliaismereted, tisztult hitelvi látásod? Vannak-e kérdéseid?

Növekszik-e egyáltalán a hit? Nem úgy van, hogy egyszer meghallottuk (A hit hallásból van Gal 3,2)) és ajándékként (Isten ajándéka az) megkaptuk és azután már a miénk, és kész?

Ha a hit „mustármagnyi" is, életet hordoz és formál, azaz növekszik (Mt 17,20)

Aki hisz, élő víznek folyamai ömlenek életén keresztül - sokaknak forrássá lesz élete, példája, tehát növekszik (Jn 4,14)

Kemény eledelt kaphatnak, akik hitben erősek, tehát növekednek a hitben (Zsid 5,11-14)

A hit élő volta kiderül annak „tüzességéből", mellyel egy hívő ember mindenkit szeretne Istenhez hívogatni (1Jn 5,4)

A megtérés nem célja az útnak, hanem a kezdete: Istennel járni - ez a hit útja. Kapunk társakat, vezetőket, tanácsadókat. Jézus is három évig tanította a tizenkettőt.  Elhívta és felhatalmazta őket.

Vezetőként is vezetettnek maradni - megtart alázatban. Nem véletlen, hogy Mester továbbra is csak egy van. Innen is ered a „Jó pap holtig tanul", de ez minden hívő emberre igaz. Taníthatónak kell maradnunk.

Látjuk-e a magunkét is reálisan? Sokan hullámzanak, hol fent, hol lent érzik magukat. Vannak, akik egy év alatt annyit növekednek, mint mások 20 év alatt. Lehet ezt befolyásolni? Egy fiatalnak is lehet „felnőtt hite", s egy felnőtten megtért embernek is lehet „gyermeki" hite.

Így első olvasásra mindenki biztosan a „felnőtt" és „érett" hitet kívánja. De vajon kihagyható-e a korábbi három lépés? S ha valaki épp valahol tart, hogyan tud továbblépni? Ki fogja vezetni, ki lesz a mentora? Ha visszaesett, ki fog utána menni? Ki teszi helyre a tévelygőket?

Ki vállalhatja mások lelki vezetését? Aki maga is végigjárt már egy utat, s eljutott a „felnőtt hitre", az „érett hitre". Ha valaki megrekedt egy korábbi szinten először neki magának van szüksége segítségre. Van, akit érlel, ha másokra is kell figyelnie, s kimozdulhat a maga körül forgásból. A hitben való érés a keresztyén jellem formálódása is. Olvassuk csak végig Péter második levélének  1, 3-11 verseit!

Sorozatunk most a tanítvánnyá tétel gondolatkörével foglalkozik. Azoknak akar segíteni, akik mások vezetésére alkalmasak lehetnek, ahogyan a Timóteushoz írt második levél írja: „Add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek." (2,2)

A sorozat célja az ifjúsági munka bibliai, hitvallási alapon való végiggondolása és annak felépítése korosztályról korosztályra.

Örömmel vesszük mások tapasztalatait és gondolatait, közreadjuk - ha valakinek bevált egy módszer, hiszen másoknak is segíthet.


Fodorné Ablonczy Margit
2014

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Kapcsolat

Látogatók ma: 361, összesen: 1804834

  • 2026. november 10., kedd

    Zsúfolásig megtelt az alsónémedi református templom, ahol beiktatták az egyházközség új lelkipásztorát, Király Jánost november 8-án, vasárnap.
  • 2026. november 08., vasárnap

    Életútinterjú Csuprik Lászlóval, aki tizennyolc évnyi szolgálat után köszön el a főgondnoki tisztségtől a Tolnai Református Egyházmegyében.
  • 2026. november 06., péntek

    A gyermekek védelméről, méltóságuk megőrzéséről és köznevelési intézményeinkben az edukációs programok egyházi-szakmai szempontú megválasztásáról szól...
  • 2026. november 06., péntek

    Több dunamelléki egyházmegyében is megválasztották a következő hatéves ciklus tisztségviselőit. Az eredményeket folyamatosan tesszük közzé.
  • 2026. november 05., csütörtök

    Az idei Harkányi Szabadegyetem a középkori Magyarország vallási és kulturális eseményeinek máig ható örökségét vizsgálja, különös tekintettel a ferenc...
  • 2026. november 04., szerda

    Nyilas Zoltán a következő dunamelléki püspök, Szathmáry Gergelyt főgondnoknak választották.
  • 2026. november 03., kedd

    Kényszerű válaszutak, forradalom, megtorlások és egy zongorába rejtett visszaemlékezés – a református múltfeltárás kapcsán még sok mindennel adósok va...
  • 2026. november 02., hétfő

    Az interaktív mesekártyák játékos formában segítik a 4-9 éves gyerekeket abban, hogy tudjanak beszélni a hétköznapi problémákról és kívülről tekintsen...
  • 2026. november 01., vasárnap

    Novella gyászfeldolgozáshoz.
  • 2026. október 31., szombat

    Krisztus keresztje a vigasztalásunk forrása a gyászban. Még nem tünteti el az éjszakát, de megmutatja, hogy Isten szeretete az éjszakában is elér benn...