TÉVTANÍTÁSOK 3.

Tehetünk-e bármit azért, hogy Isten jobban szeressen minket?

teszi fel a kérdést a Magyarázatos Biblia Galata levél magyarázatában (1344 oldal).

Újra meg újra nagy kísértés ez a keresztyének közösségében. Sok tévtanítás ezen a belső - kimondhatjuk kedves, szép, bár hamis - késztetésen alapul: Isten azért büntet, vagy nem támogat, esetleg nem teljesíti, amit kérek, mert nem vagyok elég jó!

Sosem leszek elég jó - legalábbis újabb cselekedetek, vagy újabb megszorítások, újabb szabályok betartása által. Minden újabb szabály újabb kihágásokat eredményez. Minden közösség, ahol „feltételekkel" lehet csak hívő embernek lenni az ÍTÉLETEN ALAPUL. Egymás megítélésén. Ez a farizeusi HÁLÁHOZ hasonlít, mely nagyon veszélyes!

A hit alapja - a kegyelem.

Méghozzá úgy, hogy rá vagyok szorulva.

És továbbra is rá leszek szorulva - életem végéig.

Az ítélet, az ítéletem Istené. Úgy is, hogy csak neki van joga hozzá. Úgy is, hogy ő már elvégezte ennek minden következményét. Benne és általa vagyok csak szabad.

Ezért tudnunk kell, hogy nem „múlik el" ez a rászorultság, bűneim nyomorúsága, hitetlen óemberem visszahúzó árnyéka velem marad. Ezért az ember megpróbál „jobb" lenni - s nem veszi észre, hogy ebben az esetben a középfok kevesebb, mint az alapfok!

Mindenkinek sajátos hitharcai vannak - nagyon különböző lehet, ha valaki olyan környezetben nő fel, ahol káromkodnak, ahol jóshoz járnak a szülők, vagy éppen alkoholisták; vagy valakit nagyon szépen neveltek, mindenre megtanítottak. Az első örül a kegyelemnek, mert végre megszabadulhat a saját maga által is rossznak ítélt életmódtól, a második ezt egyáltalán nem érti. Ő úgy gondolja, hogy annyira jó, hogy tulajdonképpen „Isten is büszke lehet rá, amiért ilyen kedves jó tanítványa lett". Ez a második valamivel „jobbnak" érzi magát a másiknál, talán még le is nézi azt. Megítéli, s olyan viselkedést vár el tőle, amit ő „eleve" megkapott, s amiért semmit sem kellett harcolnia.

Hasonló gondok, nehézségek között íródott a Galata levél - a maga korának körülményeivel -, s így irányítja rá a figyelmet a valódi szabadságra. Amire mindenkinek szüksége van, akár ő a nagyobbik otthon maradt fiú, akár a kisebbik, aki eltékozolt mindent.

Milyen csapat a mi ifis-csoportunk? Jólneveltek közössége? Sok fegyelmezetlen, figyelmetlen sok sebből vérző fiatalok közössége? Vagy éppen vegyes, mindenféle tanításokat „beszedett"kritikusok?

Érdemes a Galata levelet is egyben elolvasni.

Majd hozzá a magyarázatokat, s a kiemelt szakaszokat.

A tévtanítások eredetéről van szó - az emberi értelmezések különbségeiről, amelyek minden közösségben BELÜL vannak. Nem csak külső TÉVTANÍTÁSOK támadásától tartva, hanem a BELSŐ SZAKADÁST megelőzve is érdemes tisztázni az ifisek mi mindent hordoznak a gondolataikban, hogyan ítélik meg egymást ugyanabban a közösségben.

Egy vezetőnek nagy szüksége van a Galata levél világos eligazítására (akár a 1340 és 1341 oldalon olvasható gondolatok megfontolására a Magyarázatos Bibliából).

Rendezzünk disputát az ifin!

Ennek alapszabályait olvashatjátok a mellékletben (de utána is lehet nézni)

A DISPUTA lényege, hogy van egy tézis, melyet mindenki ismer.

Ebben az esetben lehet ez:

A TÖRVÉNYRE SZÜKSÉGE VAN A KERESZTYÉN KÖZÖSSÉGEKNEK IS!

Két csapatra oszthatjuk a közösséget (és persze legyen legalább egy vezető, s egy írnok, aki időre, vagy indulatokra figyelmeztet, aki a szabályokat betartatja).

Az egyik csapat e tézis mellett érvel, a másik ellene. (Természetesen nem függ a belső meggyőződéstől melyik csapatba állnak, hiszen mindenki tud erre is és arra is érveket felhozni. S pont az lenne a lényeg, hogy előjöjjenek az álarcok mögül a fiatalokat foglalkoztató belső nagy kérdések!)

Jó, ha mindenféle érvek előkerülnek, mert sokféle környezetben kell igaznak bizonyulnia a tézisnek, hogy a fiatalok meg tudjanak maradni mellette.

A levezetést a MELLÉKLET szabályai szerint (vagy annak egy változatával) foganatosíthatjuk.

Miért rendezzünk disputát az ifin?

Olyan sok a tévtanítás, hogy a Biblia tanításának komolyan vétele nélkül mindenki eltéved! Ennek olvasása, megértése azonban egyre nagyobb nehézséget jelent a mai fiataloknak! Nagyon fontos lehet, hogy az olvasást valamilyen céllal tegyük, s ez most a DISPUTA.

Ha csak egyszerűen a Galata levelet olvasnánk, tanulmányoznánk, a motiváció sokkal kisebb lenne, mintha érvelni kell, igazság érdekében harcolni! S ne felejtsük el, hogy Kálvin idejében ez természetesen része volt a mindennapoknak! A reformáció megvitatta a maga vállalható hittételeit. Ma sok tekintetben ugyanaz, más tekintetben teljesen mások a vitatott kérdések. De a fiatalok érzik ezt, s HA NEM TUDJÁK MEGVÉDENI HITÜK IGAZSÁGÁT MÁSOK ELŐTT - FÉLŐ, HOGY EL FOGJÁK HAGYNI AZT!

A pusztán megtanult, átvett igazság CSAK UNOKÁKAT FOG KONFIRMÁLNI ISTENNEK, s nem gyermekeket, akik maguk köteleződnek el! Amellett, hogy magunkat is becsapjuk ezzel - sajnos őket is. Azt fogják hinni, hogy ez úgy magától megy - lekonfirmáltak és akkor már minden rendben van...

Az ember harcra, küzdelemre lett teremtve, s ha kényelmes életet él, kihívásokat fog keresni. Vagy kívül, vagy belül fog vívni. Vagy magával, vagy másokkal. Keresni fogja az értelmét az „izmainak", az erejének. Nem kell küzdenie a földdel, a természettel - hát sportban, vagy valami veszélyes foglalatosságban fog harcolni. Sokkal extrémebb módon, mint, ami előbbre vinné. Egy ilyen DISPUTA, egyfajta EGÉSZSÉGES HARC, melyben megmérettetik, s NEM VERSENY, ahol le kell győznie a másikat!

Itt mindenki győz a végén, hiszen együtt derítik ki a vállalható igazságot!

Szükség van az ellenérvekre, hogy elhangozhassanak az igaziak is. Sokkal mélyebb kérdések és válaszok jöhetnek elő - amit a vita hevében meg is hallanak, mert megküzdöttek érte!

A végén foglaljuk össze, mire jutottunk, s hagyjunk időt arra, hogy lecsillapodjanak. A következő hetekre a KIEMELT TÉTELEKET VEGYÜK SORRA, s kérjük őket, hogy EGY-EGY HÉTIG PRÓBÁLJÁK MEGÉLNI AZT, majd számoljanak be róla, hogy sikerült, milyen formákat találtak rá a hétköznapokban!

Áldott növekedést kívánok minden ifinek!

FAM/2015