EGY 
Az ősképek értelmezése a számok alapján

Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.

Isten egy (2 Királyok könyve  19,19).

Istennek egyszülött fia Jézus Krisztus. (János: 1,14).
Én és az Atya egy vagyunk - mondja Jézus (János:  10,30).

A hímes tojásokat írás előtt kilyukasztják, hogy kifújják a belsejét. A héjra igéket írnak, az életről szóló legfontosabb ábrákat, üzeneteket rajzolnak.  A lyuk a tojáson a gyimesi csángók szerint az a hely, ahol az ember és az Isten, vagy az ég és a föld találkozik a Szentlélek segítségével. Molnár V. József  a kalotaszegi írásos párnákról is azt írja, hogy az a pont vagy lyuk, amire a jelek mutatnak, maga az IGE, amely fényként jön a Földre. Ezeket a   pontokat, kis köröket rendszerünkben fénymagnak nevezzük. Molnár V. József: Világ - virág. Budapest 1996.

A pont vagy lyuk megnagyobbítva kör lesz. Rovásul: O, jelentése lyuk. Ez a kör a mi világunk, életünk kerete. Ennek a körnek a tükre fent az égen a NAP,  amely megtestesíti az Élő Istent. Gyakran meg is személyesítik a NAP égitestet: mindig férfi minőségű. Tancs (Erdély, Mezőség) templomából való talán a legszebb Nap képünk. A Napnak arca van, emberi arca.  És monda Isten:  Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra ...

A kör egy része a Hold, a Nap tükörképe. Ábrázolása során megmarad a teljes kör, hiszen akár fogyatkozik, akár gyarapszik, körvonalat követ.  A Hold női minőséget jelöl, korábban az anyaistenség(ek) jelképe, a kereszténység óta pedig Szűz Máriáé. Önállóan a Hold nem képes világítani, fényét a Naptól kapja.  Mária az Atyától a Szentlélek által fogadja be Jézust, erről az angyali üdvözlet tanúskodik. A képen a Hold álltában lefelé süt, a sötétséget megvilágító fény ősképe ez. A sötétség ugyanis a felkelő Hold, MÁRIA által győzetik le.  Tancs (Erdély, Mezőség)

A billegő, hintázó, hajószerű jel olyan, mint egy mérleg,  ezzel az ősjellel jelölik ősidők óta a Mérleg csillagképet. A hitvilágban nemcsak a mérleg állatövi jegy tulajdonságait jelöli, hanem magát az ítéletet. Ilyen témájú hely a Bibliában bőven van: mérlegelés, megítélés, döntés, ítélkezés, egészen az utolsó ítéletig. A NOÉ BÁRKÁJA c. táblaképek is erről szólnak:  mindent bele kell tenni a bárkába, ami a magunk és az egész emberiség életének fontos, de meg kell mérni, miből mennyit, mekkorát... A bárkában ülők életük eseményeivel és értékeivel szembesülhetnek. Csinálj magadnak bárkát gófer fából...  Szilágylompért (Szilágyság)



A nem záruló kör, vagyis a hurok a születés jele, ősképe.         A Bak csillagkép jelölője, a téli napfordulóhoz kötődik. Sok  táblaképünkön szerepel, Európa-szerte ismert jel. Székelykapuk lábazatán, a kapuzábén sormintaként láthatjuk. Templomainkban virágdíszként is, állatábrázolásként is megjelenik, ekkor hurkot formáló kígyót vagy más pikkelyes, sárkányszerű állatot látunk. A születés legyőzi a halált, Jézus legyőzi a gonoszt, ezért Csengersimán a farokkal leírt hurokvonalban ezt olvassuk: Az aszszonyi állatnak magva meg rontya a kigyónak fejét. Csengersima (Tiszahát) Egyszerre van jelen az IGE, az ÉLET két nézete, vetülete.


Alulról lyuk, oldalról egy vonás és egy kicsi gömb. Megjeleníti a teremtést, azt, hogy a Szentlélek ereje által az ige testté lett ezen a Földön. A templomok királykazettáinak központi eleme, megfordítva pedig cserépkályhák fedő, csúcsdíszeként fordul elő koporsó alakú kiemeléssel, amely akár az elmúlás, a halál erejének a legyőzését is jelenti. (Pl.Balatonszepezden Lengyel Irénnél)   Bánhorvátiban még Jézus földre/égre vetülő keresztjét is odafestették. Ha a jel felfelé mutat, akkor egy fa vagy egy torony.  Bánhorváti (Felföld, Borsod vm.)

Az Ország kupolatermében a csillár kápráztató fénye még jobban kiemeli az íge, az élet megjelenését.

Czuczor - Fogarassy:

EGY - tőszám,  melléknévként is előfordul. Fölveszi a többes számot is: „Hogy legyenek eggyek" (ut sint unum). Tatrosi codex  János evang. 17. fej. „hogy egygyek legyenek." Erdősinél is: „hogy egygyek legyenek."  Pestinél: „hogy legyenek egy." Mint tőszám a többi között első, s rajta kezdjük a számlálást: egy, kettő, három stb.  Közmondások: Egy, érik a meggy.  Egyet ütött az óra.   Egyet mondok, kettő lesz belőle.              Melléknévként:  meghatározott valamit, minek mása nincs, miből több nem létezik, vagy miből többet nem akarunk, nem czélunk említeni.
1. Egy Isten, egy keresztség. Egy dologból kettőt ne tégy.  Egy fa nem erdő. Egy Magyarország van. Egy életem, egy halálom. Az embernek egy nyelve, és két füle van, hogy többet halljon, mint beszéljen.
2. Jelent ugyanazonságot, hasonlóságot.  Egy értelemben lenni, egyet érteni valakivel. Egy akarattal végezni valamit. Mindig egy bakot nyúzni. Egy bordában szőni. Egy csárdában két dudás meg nem fér. Egy kaptára ütött. Egy gyékényen árulnak. Egy hajóban eveznek. Egy húron pendülnek. Egy bordában szőtték. Egy kérget rágnak. Egy követ fújnak. Egy lantot pengetnek. Egy malomban őrlenek. Egy nótát dúdolnak. Egy nyomon járnak. Egy pórázon futnak. Egy són, egy kenyéren vannak. Egy a szoba a kemenczével. Egy nap nem a világ. Egy szó mint száz. Egy föcske nem hoz nyarat. Egy hajszányi. Egy szempillantásnyi.
3. Am. csupa, puszta. Egy üngre vetkőzni. Egy üngben gatyában járni. 
4. Jelent tagadó szócskákkal összeköttetésben csekélységet. Nem ér egy pipadohányt, egy hajtófát, egy férges diót. Egy körömfeketényit sem. Csak egy hajszálon lóg. Egy falatot sem kapsz. 
5. Am. némely, valamely, s használtatik az elbeszélésekben, péld. Egykor egy király nagy lakodalmat tartott. Volt egyszer egy ember.