Az ősképeket a templomi istentiszteletek őrizték meg. 
Sokféle összehasonlító vizsgálat után azt láttam,  hogy aránylag kevés alapelemből állt össze az a rendszer, amelyre minden egyes festett mennyezetkazetta, népi imakép, zenei motívum, tánclépés visszavezethető. Az ősképek az Istennel való egyéni és közösségi kapcsolatban a keresztény istentiszteleti  rendhez igazodtak a magyar kultúrában. Tekintsük át ennek fényében ezt a rendszert: 
1. Köszöntés: Kegyelem néktek és békesség, Istentől, ami atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Ámen. Minden istentisztelet első mozzanata, bármely felekezetről vagy akár egyéni áhítatról legyen is szó, rendkívüli, mert a teremtett ember felidézi a teremtés előtti állapotot: Kezdetben vala az Ige... János evangéliuma 1:1. Az ige ősképe lehet pont: "." és lehet kör: "O" Minden, ami élet, ami valóság, ami volt, ami van és ami lesz, benne van. A tudományos életben az a megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan jelölhető vele, ami maga az élet. Ezt a láthatatlant, de mégis valóságost Isten Szent Lelkével, azaz a Szentlélekkel azonosíthatjuk.

A hímes tojásokon lévő lyuk az irókézós asszonyok szerint az a hely, ahol az emberek és az isten találkozik.

A juhászok botja egy pontra mutat: a földkerekség közepére.

2. Hálaadás: Az  ige-élet-valóság után mindig elhangzik egy hálaadás, sok helyen dicsőítésnek is nevezik. Egy zsoltárének vers is lehet, amely nem csak az Isten létét , hanem hozzánk való kapcsolatát is kifejezi: "Tebenned bíztunk eleitől fogva,, Ekkor meghatározzuk tehát Isten mivoltát: rajzban ez az "ige" és körülötte nyolc szirom. Ezt a jelet Öregisten-jelnek nevezzük és a suméroktól kezdve a mai napig a legtöbbet használt jel. Ugyan ezt az ősképet használja sok más régi vallás is. "... és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige.  Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; és a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. "
3. Könyörgés: Az istentisztleti kezdő imádság nem csak Isten dicséretéből áll, hanem megszólítjuk a Teremtőt"Hajtsd hozzám füleidet..." , hogy hallgassa meg a panaszainkat és adjon válaszában erőt, világosságot, világot-fényt az életünkhöz. A kör az a környezet, amelyben élünk, ahol ott van már a teremtő világosság, az élet. De jelen van a sötétség, azaz a halál is. A sötétség ebben az esetben az, ahol még semmi sincs, azaz még hiányzik az élet maga. A sötétség, vagy a bűn mindig hiányt jelent, mégpedig az élet hiányát. "Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.   A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt."
4. Teremtés. Az ige, a hálaadás és a könyörgés jele együtt a teremtés jele. A jellel megvalljuk hitünket, hogy az "Öregisten" teremtette ezt az eget és ezt a földet, ami a mi életünk.A teremtett  világ jele az újkorban a Nap - a képen S (Sol latin)- és körülötte keringő bolygók. A teremtett föld általában hat a kör hat osztata, szirma, amelyet körülvesz egy koszorú, amely a mi életünk és lehetőségeink határa.    Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. 

5. Az Éden, vagy eredeti , Istennel együtt való állapot.  :  És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. A jel általában tájképként néz ki, amelyben szerepel a jó és gonosz tudásának fája. Szerkezetében mindig szerepel egy (vagy 3-5-7-9) domb, amely az alvilág tere, a középső rész a fa törzse, egy vessző: e világot jelenti, majd a felső rész a felvilágot, vagy a nyitott mennyet adja. Nyitva látám a mennyország ajtóit, / nyitva látám mennyoszszág ajtóit. Lujzikalagor S.Gy. Tánczos Vilmos közlése 

6. Kiűzetés az Édenből, bűnvallás: Az első emberpár, Ádám és Éva bűnesete óta minden ember bűnbe születik. Ennek megvallása a bűnvallás ábrája, a rovásírásunk H hangértékének megfelelő Halak- jel, amely jelölés Jézus áldozatának és a kereszténység világkorának előképe. 
Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik terajtad. Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld temiattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.   Ebben az ősképben nemcsak a bűnbeesés miatti kétségbeesés fogalmazódik meg, hanem a fölemelő remény is. 
7. Angyali üdvözlet, ígéret: Az erdélyi református liturgiában minden istentiszteleten elhangzik Isten cselekvő válasza a bűnös világ- ra nézve: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Így történt:  És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll tereád,  és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. És ímé fogansz a te méhedben,  és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét  JÉZUSNAK.   A kör a mi világunk, s ebbe a körbe kívülről, mintegy a világ négy sarka felől, ahova a mi  lehetőségeink már nem érnek el, érkezik meg Isten szeretetről szóló üzenete négy angyala által.  
8.  Születés, evangélium: És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő (Mária) szülésének napjai.  És szülé az ő elsőszülött fiát; 
vagy az archaikus imákban: Ég szülte fáját, / Fája szülte bimbaját, / Bimbaja virágját, / Virágja Szent Annát / Szent Anna szülte Szűz Máriát / Szűz Mária szülte Istennek szent fiát, a világ megváltóját. Kocsola (Tolna m.), 1971. okt. 20. Varga Vincéné Gyugyi Erzsébet, 1887. Erdélyi Zsuzsanna:  Hegyet hágék, lőtöt lépék. Pozsony, 1999. 117. ima.   A jel egy hurokból kilépő virág, a születés ősi jele. Születésével minden újszülött legyőzi a halált, ki-   szabadul a hurokból (burokból?). Ünnepe a téli napforduló, amikor legyőzi a sötétséget a világosság. 
9. Tanítás, gyógyítás, igehirdetés: Már Árpád-kori templomaink tájolása is, a mennyezet kitöltése is azt üzeni, hogy az év adott időszakában mindig ugyanolyan tanítást kaptak a hívek. Az évkör tizenkét időszakának jellegzetes tulajdonságait az asztrológia és a középkori szentek napjainak rendszere őrizte meg: Feltámadás -Kos. Teremtés - szerelem - Bika; Szentlélek - egyház - pünkösd - Ikrek;  Mária - gondoskodás - Rák; Öregisten - tisztaság - gyógyítás- Oroszlán;  Tudás, mag - Szűz; Megméretés - ítélet - Mérleg;  Angyali üdvözlet - Nyilas; Születés- szabadulás -Bak; Kiáradás - szétosztás - Vízöntő; Ádozat - remény - Halak; Ezen a ponton nem állandó, hanem  változó ősjel jellemző.  Az évkör szerint változó jelekkel jelzett tulajdonságcsokrokhoz bibliai és más őstörténeteket lehet rendelni, és így  ki lehet bontani minden mondanivalót, ami egész életünkre vonatkozik.
10. Krisztus értünk hozott áldozatának reánk vetülő árnyéka. És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt. Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét. És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek, Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni. Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének. A jel egy kereszt, amely betakarja az egész Földet, azaz mindannyiunk életét, kifejezve a megváltásunkat. A kerek Földet mutató alakzat azonban megjelenik pl. már a tatárlaki világábrán is: középen egy pont  vagy kis kör, és abból a Föld széléig futó négy vonal. A középső lyuk  a számadó juhász botjának vége is lehet, minthogy a pásztorok subája is rögzíti az üdvtörténeti jelrendszert.  Jézus életének, halálának, feltámadásának nyoma ott van az egész világon. 

11. Feltámadás: Krisztus feltámadott, kit halál elragadott!  Örvendezzünk vigadjunk, Krisztus lett a vígaszunk. Haleluja. - énekeljük minden évben húsvétkor, hirdetve a feltámadás valóságát és örömét. A feltámadás jele is egy körrel kezdődik, ami újra a mi életünket és lehetőségeinket jelenti, de ebből a körből kitör, ezt  meghaladja két egymást keresztező kard vagy nyíl a négyzet sarkai irányába. 
Jézus feltámadása, a világ valóságos megváltása meghalad minden emberi lehetőséget.  A temetői sirjeleken lévő:  A.B.F.R.A. - a boldog feltámadás reménye alatt - helyett az X jel ugyan azt jelenti.  
12. Befejezés: A szentlélek kiáradása,  És mikor a pünkösd  napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.  És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.  És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. azaz a kép maga a keresztény egyház, amit egy  hajóval is bemutatunk. Az egyház létében  benne van az utolsó ítélet, mérleg is.   Ezt mondja, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel, Uram Jézus!  A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájan ti veletek. Ámen. Minden istentisztelet a teremtés előtti Igével kezdődik és az ámennel, vagyis Isten ránk vonatkozó ítéletének elfogadásával végződik.  Az ítélet nem a büntetés és a halál, hanem újra és újra az élet. Isten örök szeretete életre ítél bennünket, azt akarja, hogy éljünk, s az új élethez  Jézust adja mellénk, s a Szentlélek erejét Ámen.