Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A KÁLVIN SZOBOR

A Kálvin-szobor alkotóját, Búza Barna szobrászművészt évekkel ezelőtt ismertem meg személyesen. A Reformátusok Lapja fotóriporter-újságíró munkatársaként sokszor találkoztam közismert személyiségekkel, zenészekkel, írókkal, képzőművészekkel, s e találkozások minden alkalommal a személyes beszélgetésen túl bizonyságtételek is voltak.
Mindig érdeklődéssel hallgattam református testvéreim, de a szekularizált világban élők, a "kívülállók-, az élet legkülönbözőbb területeiről alkotott véleményét is. Kétségtelen, hogy az alkotni képes gondolkodás, a gondolkodó, alkotó ember arra rendeltetett, hogy hidakat építsen sokszor éppen az áthidalhatatlan távolságok, életszemléleti, filozófiai, teológiai, világnézeti szakadékok fölött is. A keresztyén ember pedig - akinek munkája egyben a hivatása is - valóban úgy kell éljen és dolgozzon, hogy élete és munkája egyaránt Arról tegyen bizonyságot, Aki őt elrendelte, kiválasztotta és Krisztus által az üdvösség reményteljes várományosává tette.

Id. Hegyi-Füstös István lelkipásztor testvérem, a Reformátusok Lapja egykori felelős szerkesztője megbízásából - akinek szakmai útmutatásáért, önzetlen segítségéért hálás köszönettel tartozom - képriportot, majd interjút készítettem Búza Barna szobrászművésszel.
Ez a találkozás mélyen meghatott és sokat jelentett számomra: élményét a Kálvin Téri Lapok olvasóival is szeretném megosztani, hiszen a Művész úr személyében nem csak egy népszerű és sikeres - a nemrégiben megjelent Művészeti Lexikon több mint 60 köztéri alkotását sorolja fel, sőt számtalan egyházi vonatkozású alkotása is van - szobrászművésszel találkoztam, hanem egy rendíthetetlen hitű, egyházunkért és nemzetünkért felelősséget érző, szolgálattevő testvért ismertem meg.
A Kálvin-szobor alkotója, Búza Barna, a Százados úti művésztelepen levő szerény otthonában fogadott. Szobája közvetlen közelében alkotásának színtere: a műterem.
Beszélgetés közben előkerültek a régi fényképek, kisebb szobrok, érmék, vázlatok és domborművek sokasága. Egy alkotó életút tárult elém a maga megpróbáltatásaival, küzdelmeivel, kudarcaival és sikereivel egyaránt. Ennek az életnek az alapdallamát a szeretet, a reménység és a hit alkotta, s ez ölt testet, bontakozik ki a szebbnél szebb műalkotásokban is. Az ember életén meglátszik, hogy fényét honnan kapja, ki az, akinek erejét, lelkét élete hajójának vitorláiba fogja és halad a cél felé.
Az alkotó ember szabadsága a világtól való szabadság ugyan, de nem Istentől való függetlenség. Az alkotás munkája “istenarcú- tevékenység, a “dicsőség- sokakat elvakít és felületessé alacsonyít, de csak az alázat tud igazán magasra emelni, nagy, maradandó dolgokat alkotni. Még háborúban, ínségben, szenvedések, politikai diktatúrák közepette is tud alkotóvá válni az az ember, akinek van mondanivalója. A kimondhatatlan - vagy kimondani tilos - kifejezésére a művészet formanyelve minden időben kitűnő eszköz. A gondolatokat nem lehet elfojtani, a gondolkodó ember veszélyes minden elnyomó és embertelen rendszer számára, de a keresztyén gondolkodó ember még “veszélyesebb-, mert a gondolkodás képessége még nem jelent erkölcsi tartást, manipulálhatatlanságot, de a Krisztus-követés az olcsó megalkuvásokat ugyanúgy lehetetlenné teszi, mint az áruló, mindent kiárusító, elvtelen kompromisszumokat.
Búza Barna soha nem alkotott olyan szobrot, amelyik a “fehér- vagy a “vörös- ateizmust szolgálta vagy szimbolizálta volna, így alkotásai “túléltek- minden vihart, világi széljárást, változást. Hitét és magyarságát, nemzete iránti szeretetét soha nem tagadta meg. Nyitott, ökumenikus, senkit sem kirekesztő, de ugyanakkor felekezeti és nemzeti hovatartozásának tudatában sziklaszilárd, tántoríthatatlan jelleme arra enged következtetni, hogy őt magát is Mesterünk faragta ki. Valóban boldog az az ember, aki az élet harcai közben is Isten kezében formálódik.
A művész úr életét a Jézustól tanult felebaráti szeretet nem csak halott betűként, de eleven valóságként határozta meg, s határozza meg most is napjait, amikor közel a 90. életévéhez még mindig fáradhatatlanul dolgozik.

Majd’ tíz éve tartó álma válik valóra ezen a nyáron: a Kálvin téren felállítják egyik jeles alkotását, a Kálvin-szobrot. Zivataros múlt, háborús évszázadok ragyogó, hűséges harcosa fog állni figyelmeztető példaként templomunk előtt - nem önmagára mutatva, hanem a messzeségbe tekintve, a Bibliát magához szorítva, hirdetve Isten gondviselő szeretetét, mely Jézusban nyert örök bizonyságot számunkra. Méltó kezek faragták ki, öntötték formába ezt a szobrot, hogy hirdesse: hitünk és Istenbe vetett reménységünk az egyetlen lehetőség az egyéni és nemzeti megmaradásra, halál helyett életre, örök életre. Búza Barna szobrászművész élete az alkotás fényében ragyog és figyelmeztető példa számunkra, hogy a legnagyobb alkotóerő az Isten Lelke által szított, semmi körülmények között elhamvadni nem tudó szeretet, mely az élet égboltozatáról elűzi a gyűlölet és ellenségeskedés oly gyakori, sötét felhőit. Isten gazdag áldása legyen a művész úr életén a továbbiakban is. Alkotásai hirdessék keresztyén magyar reformátusságunk számára a megmaradás és élet lehetőségét, mely nem a magunkban bízás optimizmusa, hanem a Jézusban kegyelemből nekünk ajándékozott reménység és Istenbe vetett hit. Soli Deo Gloria: egyedül Istené a dicsőség!

Kun András Nándor
lelkész


Utóirat:
a fenti írás a Kálvin Téri Lapok II. évfolyamának 2. számában (megjelent az Úr 2000. esztendejének nyarán) és terjedelmesebb változatban a Reformátusok Lapjában került közlésre.
Búza Barna (szül.: Vésztő, 1910. december 30.) szobrászművész, alkotásban gazdag, Istennek átadott életét, földi pályafutását Budapest, 2010. október 16-án fejezte be.

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 14, összesen: 247815

  • 2020. szeptember 23., szerda

    Három történet kilátástalan helyzetről, célokról és hiányukról, romákról és nem romákról, kiutakról és úttalanságról.
  • 2020. szeptember 22., kedd

    A 72 óra kompromisszum nélkül háromnapos önkéntes, ifjúsági akcióját idén ősszel immár 13. alkalommal rendezik meg. Az október 8-tól 11-ig tartó progr...
  • 2020. szeptember 22., kedd

    Hiánypótló felmérést indított el a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ifjúsági Bizottsága. A kutatás átfogó képet adhat a keresztyén egyháza...
  • 2020. szeptember 20., vasárnap

    Pál apostol Istenben megerősödve, a Krisztusban kapott kegyelemben lehetett bátorrá, hogy kimondhassa az igazságot – ez a Pál védőbeszéde című monodrá...
  • 2020. szeptember 17., csütörtök

    A Bajcsi Norbert élettörténetéből készült monodráma főszereplője a döntést hozó ember, aki még a legkilátástalanabb helyzetben is kérhet és várhat seg...
  • 2020. szeptember 16., szerda

    Csak figyelt, és néha kérdezett: „Na, most hogyan tovább? Visszaforduljak, mondd?” Rácz Kornélia írását ajánljuk.
  • 2020. szeptember 15., kedd

    Tartalom és forma harmóniája valósul meg a Csendesedő webshop keresztyén üzeneteket hordozó kézműves termékein, amelyek esztétikusságuk mellett a lelk...
  • 2020. szeptember 14., hétfő

    Az egyházon belüli szolidaritásról, a Szentírás tekintélyéről, az elnéptelendő református közösségekről és a misszió új útjairól is szó esett a barany...
  • 2020. szeptember 13., vasárnap

    Hogyan élték meg a járványhelyzetet a hazai keresztyén könyvkiadók, milyen újdonságok megjelenésére volt lehetőségük és terveznek-e a Könyvhéttel? Kör...
  • 2020. szeptember 10., csütörtök

    Ezzel a címmel készült dokumentumfilm a Rákospalotai Javítóintézet intézményi lelkészének szolgálatáról. Kerekes Szabolcs egy évtizede kitartóan látog...