Második este 2015.09.03.

2015. szeptember 3. csütörtök: hitmélyítő estéink második alkalma volt 18 órai kezdettel a Református Templomban. Ezen az estén nagytiszteletű Horváth György nagykállói lelkipásztor hirdette Isten Igéjét a Lukács 15, 11-32 alapján.

Az igehirdetés a Tékozló fiú-ról azzal a csodálatos gondolattal kezdődött: evangélium az evangéliumban, hiszen benne van az egész megváltás, benne van az ember Istennel és egymással való kapcsolata: az emberi élet titka.
Nagytiszteletű Úr szolgálata azt a kérdést igyekezett első renden megválaszolni: Miért teljesítette az apa a fiú kérését, miközben ezzel lehetővé tette, hogy eltékozolja a vagyont? A válasz nagyon egyszerű: mert tisztelte fia szabad akaratát. Nagy dolog a szabadság! Minden ember maga akarja alakítani a sorsát, mindnyájan ragaszkodunk a szabadsághoz. A példázatbeli fiú is vágyott rá. Még apja mellett volt mikor elkezdett távolodni: lelkileg, s talán ez rosszabb mint a fizikai távolodás. Egyszerre ellenségévé vált minden. Lelki eltávolodás szenvedélybetegség: pl. hajsza a pénz után, a hatalomvágy, dicsőségvágy, érzékiség, evés-ivás.
Egy idő után rádöbben a fiú: Nyugtalan a szívem, amíg nem találok vissza atyám hajlékába. Mi is elhagyhatjuk otthonunkat: Istentől, Jézus Krisztustól el lehet távolodni, de nyugtalan a szív, amíg nem talál vissza a Mennyei Atya hajlékába. Jézus kész visszafogadni.
A tékozló fiú csak magára gondolt: útja a halálba vezethetett volna, jó hogy elfogyott a pénze.

Isten hogyan állítja helyre az életét?
Úgy, hogy nem sérti meg a fiatal szabadságát: senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy szeresse Krisztust. A lelkiismeretet, nem a kényszer ébreszti fel, hanem a szabadság. Isten úgy intézi: magam jöjjek rá a tévedésemre. A fiú is rájött...
Nincs viharos ítélkezés, amikor a fiú hazatér, csak atyai ölelés: MINDEN EMBER HAZATÉRHET, visszatérhet a Mennyei Atyához.

Holnap este: szeptember 4-én, pénteken itt folytatódik a Tékozló fiú történetének magyarázata, szintén Horváth György hirdeti az Igét
Alkalmaink elmaradhatatlan részét képezi az énektanulás: két szép éneket tanultunk: Velem vándorol utamon Jézus..., Ott a messze földön...kezdetű énekeket. Misák Andrásné gyülekezeti tagunk verses bizonyságtételével zárult Istentiszteletünk: Lukátsi Vilma: Istennek adott hegedű című versét szavalta.
Hála az Úrnak a mai estéért is!

Képek itt lent.