1. szám

2008-12-09


Gyülekezetünkről és a templomépitésről

I. A nagykárolyi református gyülekezetek kialakulásának rövid története



Nagykároly városában már a Reformáció után néhány évtizeddel megjelent a protestantizmus. Előbb a lutheri irányzat, majd a kálvini vonal lett népszerűbb. A reformátussá lett városlakók elfoglalták az akkori nagy római katolikus templomot. Az ellenreformáció idején ez a templom visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába, lévén, hogy a nagykárolyi arisztokrácia visszatért a katolikus hitre. A gróf engedélyt adott egy kis református imaház építésére, amely aztán számos át- és újjáépítésen ment keresztül. A ma látható református templom 1780-1790 között nyerte el mai formáját. A gyülekezet az 1800-as években is folyamatosan gyarapodott, bár a város lakosságának nagy többségét ekkor már a betelepült sváb-németek tették ki, akik óriási gazdasági civilizációt és haladást hoztak magukkal a város fejlődése szempontjából. Nagykároly városa nagyon megszenvedte a XX. század háborúit, különösen a város számottevő zsidó lakossága. Ezt a korszakot követte a kommunista diktatúra ideje és a vallások elnyomása.
1989 után fellélegzett a város lakossága, református egyházunk is erőre kapott. Ekkor körülbelül 5. 000 református lakott a városban. Sajnos, az utóbbi években nagyon divatossá vált a kivándorlás. A város jelenlegi lakossága ma a következő: 8.000 római katolikus (három önálló templommal), 4.900 református, 9.000 ortodox (két templomuk van), 30 lutheránus (szórványgyülekezet ugyan, de egy csodálatos kis templommal rendelkezik), 1.500 magyar és románajkú görög-katolikus, 500 másvallású (kerekített adatok a 2002-es népszámlálás alapján).
1995-ben kettévált a református egyház, így alakult meg a Belvárosi és Kertvárosi gyülekezet. A kettéválás ellenére egy templomban tartja a két gyülekezet az istentiszteleteket. Az új templom építésének szándékát mindkét gyülekezet tagjai jóváhagyták. Beindult a gyűjtés, 1998-ban pedig letették az új templom alapkövét.
II. A templom építésének ötletétől a református szeretetotthon gondolatának
kialakulásáig, valamint az eddigi építkezések folyamatáról.


1995-ben a Kertvárosi Gyülekezet presbiterei vetették fel egy új templom építésének gondolatát amiatt, hogy a nagykárolyi református templom befogadóképessége a templomi istentiszteletek növekvő látogatottsága miatt egyre kevesebbnek bizonyult. Ezt az ötletet szabályszerűen jóváhagyta a gyülekezet tagjainak közgyűlése is. Az ezirányban tett első lépés egy terv elkészítése volt, majd a helyszín kiválasztása (a gyülekezetek vezetői ez ügyben végül is úgy döntöttek, hogy az egyházközségek tulajdonában levő hatalmas temető területének végén helyezi el az új építményt), valamint a gyülekezeti gyűjtés megkezdése. A terv elkészítését a nagykárolyi származású budapesti műépítész, Makkay Tamás vállalta. A gyülekezet élére az akkoriban nemrég odakerült Dénes József lelkész és a kertvárosiak erőfeszítéseinek köszönhetően 1998-ban tették le a létesítmény alapkövét, és egyben be is akarták indítani a hivatalos építkezési engedélyeztetési folyamatot.
1998. nyarán egy törés következett be a kertvárosiak életében: Dénes József lelkipásztor elkerült a gyülekezet éléről. Másfél esztendőn keresztül volt a kertvárosi gyülekezet lelkész nélkül, és ez a tény nagyon visszafogott a kezdeti lendületen.
1999. augusztus havának végén kerültem ide belvárosi lelkésztársammal együtt, a templomépítés ügyének legkilátástalanabb idején.
2000. március havában Bencze K. István gondnok úrral együtt részt vettünk egy illyefalvi konferencián, ahol megfogalmazódott bennünk (Kató Béla helybeli lelkész sugallatára) az a gondolat, hogy nem csak templomot, hanem egy szociális funkciókkal ellátott református központot fogunk építeni. Április havában a soron következő presbiteri gyűlésünkön a presbitérium elfogadta a többfunkciós szociális központ építésének gondolatát azzal a kitétellel, hogy ezt alkalmas időben meg kell beszélni a gyülekezet tagjaival, a Belvárosi testvéregyházzal és a műépítésszel. Ugyanebben a hónapban kezdtem el a körzetek szerinti családlátogatásokat. A meglátogatott családok 80 százaléka már akkor örömmel fogadta a szociális központ építésének gondolatát.
Ugyanazon év október havában némi reménység támadt bennünk külföldi partnerek felé való kapcsolat kialakítása felől, ugyanis egy belgiumi csoport látogatott Nagykárolyba. Bár kissé megijedtek a számukra nagy volumenű tervek hallatán, mégis adományoztak 600 német márkát - nem a diakóniai központ építésére, hanem - a siralmas állapotban levő temetőőri lakás feljavítására.
2001. január 21.-én híveinkkel együtt közgyűlést tartottunk az építkezés tárgyában, melynek rendjén az egyháztagok 95 százalékos arányban a többfunkciós szociális központ felépítése mellett voksoltak.
Február hónapban adtunk hivatalos megbízást Makkay Tamás budapesti műépítész úrnak az új Templom és Szeretetotthon terveinek elkészítésére. Március 17.-én alakult meg a nagykárolyi Presbiterszövetség a Kertváros kezdeményezésére, ahol a belvárosi presbiterek az építkezés tekintetében támogatásukról biztosították a kertvárosi presbitereket.
Július havában megérkezett Makkay Tamás műépítész úr részéről az első látványterv és előtervezeti dokumentáció. Makkay úr kisebb előadást tartott a két egyház vezetőségének a komplexum hasznáról és felépítéséről. A központ számítógépen elkészített modellképeit kitettük közszemlére mindkét istentiszteleti alkalomra - kifogás senki részéről nem érkezett, csupán elismerés.
Novemberben Makkay Tamás ismét látogatást tett nálunk, amikor is bemutatta a tervrajzokat és átadta a tervezői szerződést. A bankban levő, eddig érintetlen gyülekezeti templomalapból (140. 000. 000 régi lej) fizettük ki neki az első nagyobb összeget. Makkay úr javaslatára elvégeztettük egy szatmárnémeti csoporttal a szükséges talajfúrásokat is.
2002. elején összeültünk a testvéregyház vezetőivel, és közöltük velük, hogy az év tavaszán szeretnénk megkezdeni az építkezést. Január havának legvégén beadtuk a Makkay Tamástól kapott román nyelvű dokumentációt a nagykárolyi Polgármesteri Hivatal Városrendészeti Szakosztályához, elbírálás és "urbanizációs- engedély megszerzése végett, közben Makkay műépítész úr megbízta a szatmárnémeti illetőségű Bara Csaba statikus építészt az alaprajz elkészítésével. Tavasszal megpályáztunk 1,5 millió forintot a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, 4,5 millió forintot pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselői hathatós segítségének köszönhetően az igényelt összegeket meg is kaptuk, így az esztendő október-november havában megkezdtük az alapöntési munkálatokat.
2003-2004. folyamán az alapöntést folytattuk mindaddig, amíg anyagi lehetőségeink ezt lehetővé tették. Noha a kapott magyarországi pályázati pénz nagyot lendített templomépítésünk ügyén, ideje volt új pénzforrások után nézni, ezért megpályáztunk az egyházkerület segítségével 10. 000 euró összeget a németországi Gustav Adolf Werk Alapítványnál, amit meg is kaptunk. A pénz egy részét a részletes építkezési tervek kidolgozására fordítottuk (4. 000 euró), ez ügyben szerződést kötöttünk egy másik statikus tervezővel. A kapott összeg másik részét szintén az alapöntési munkálatokba fektettük. Kezdettől fogva igyekeztünk úgy kezelni anyagi alapjainkat, hogy a szaktudást nem igénylő munkálatokat híveink önkéntes hozzájárulásával végezzük el.
2005-2006.-ban az előző évekhez képest kevesebb munkálatot tudtunk végezni, anyagi alapjaink szinte teljesen kifogytak. Mindennek ellenére elértük, hogy 2006-ra a teljes építmény alapjának kétharmad része ki legyen öntve úgy, hogy közben az előzetes tervekhez képest harminc centiméterrel magasítottuk meg a templomi rész alapját is. Ez irányban támogatást kaptunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől, valamint a Groupe Action Roumanie nevű belgiumi segélyszervezettől. Ezalatt a két év alatt - lévén, hogy az építkezés folyamata lelassult - igyekeztünk több időt és energiát befektetni az engedélyek megszerzésébe. (Tekintettel építményünk új jellegére, minden létező hivatalos kormányzati szerv - Villamosművek, Gázművek, Vízművek, Tűzoltóság, Környezetvédelmi-, Egészségügyi Hivatal, Szatmár Megyei Építkezési Felügyelőség stb. - beleegyezése szükséges volt ahhoz, hogy a helyi önkormányzattól megszerezzük a végleges építkezési engedélyt, melyet folyó év augusztus havában végül is megkaptunk.)
2007.-re úgy terveztük, hogy elkezdjük a templomi rész falazási munkálatait. Az előző esztendőben Egyházkerületünk támogatásával megvásároltunk kétszáz köbméter téglát, illetve beadtuk pályázatunkat (lévén birtokunkban a hivatalos és végleges építkezési engedély) a Román Kormány Vallásügyi és Kulturális Minisztériumához. Terveink szerint a templom és környező helységeinek falazási munkálatai rendjén a betonszerkezeti munkálatokat egy arra szakképesített helyi cég, a NORDCONSTRUCTII KFT végzi, a falazási munkálatokat pedig gyülekezetünk szakképesített kőműveseivel végeztetjük el.
III. A gyülekezeti központ építésének szükséges voltáról


Ismertetőnk előző soraiban bemutattam a gyülekezet eddigi, az építkezéssel kapcsolatos erőfeszítéseit. Most néhány gondolat erejéig hadd szóljak arról, miért is van szüksége egy ilyen szociális központra egyházunk tagjainak.

a. Az illyefalvi konferencián hallottak rádöbbentettek bennünket arra, hogy országunk egyre nehezebb szociális helyzetére való tekintettel erkölcsi és hitbeli kötelességünk felvállalni híveink gondjait. Ha valaki turistaként Nagykárolyba látogat, nem tűnik fel neki a város szépsége, tisztasága és kulturális emlékhelyei mellett meglévő általános szegénysége, hiszen az idelátogató ember azt látja, amit a város felszínes arculata mutat, de nem lát be a lakóházak mögé. A tömbházak református családjai esetében például 30-35 százalékuk nem használja a városi központi fűtést, sőt, olyan is van, aki levágatja a villanyt - mert fizetésképtelen: vagy azért, mert kicsi a családi jövedelem, vagy, mert egyáltalán nincs jövedelem. Ezt tapasztaltam a családok meglátogatása során. A helyzet nem sokkal jobb a magánházban lakóknál sem.
A komplexum részét képezi egy öregek napközi otthona és egy szociális konyha. Ha anyagilag nem is tudunk nagy segítséget nyújtani a szenvedő, magányos embereknek és családoknak, legalább beszélgessünk velük, hallgassuk meg őket, foglalkozzunk velük keresztyén ember módjára. A lelki táplálék nagyon fontos ebben a depressziós és életunt helyzetben. És ha már ott vannak, és szívesen jönnének egy ilyen nyugodt, csendes és békességgel teli helyre, mint a szeretetotthon, ne engedjük el őket legalább egy tál étel nélkül. Nagykárolyban van ugyan már szociális öregotthon és konyha, de nem tudja ellátni a feladatát, mivel oly sokan vannak a rászorulók. A mi központunk nem akar konkurenciája lenni a már meglévő nagykárolyi állami és katolikus egyházi szociális intézményeknek, csupán ki akarja egészíteni azokat. Református híveinket akarjuk segíteni, hogy ebben a nagy nyomorúságban is megőrizhessék keresztyén református méltóságukat és identitásukat. Ugyanakkor természetes az is, hogy a mai ökumenikus szellemben élve szeretettel fogadnánk ebbe a centrumba mindenkit, vallására vagy nemzetiségére való tekintet nélkül.

b. A gyülekezeti centrum részét képezi a két helységből álló református óvoda és egy szintén két helységből álló ifjúsági oktatóközpont. Nagykároly városában az ifjúsági nevelésen sincs kellő hangsúly. Sajnos, a szociális nyomor egyik következménye az a szomorú tény, hogy a szülő már nem tud odafigyelni saját gyermekére sem. Így aztán az ifjúság általában véve neveletlenné és gyökértelenné válik, mit sem adva a nemzeti és keresztyén társadalmi értékekre. Ez a folyamat vezet el oda, hogy egyre több utcagyerek van (és már nemcsak a roma nemzetiségűek között), egyre több magára hagyott "kulcsos- gyermeket lehet látni a tömbházak között. Ezen kívül városunkban nincs megoldva egy szervezett református oktatási rendszer sem. Hála Istennek, a katolikus egyháznak lehetősége nyílt már több esztendeje arra, hogy biztosítsa gyermekeik hitbeli nevelését, vannak képzett pedagógusaik és van épületük is erre a célra. Mi is ezt szeretnénk megvalósítani, gyermekeinkben megerősíteni a református öntudatot. Aki a gyermekeire és az ifjúságára visel gondot, az saját biztos jövendőjét építi.

c. A fenti két pontban található terveink szerves része az is, hogy nemcsak a társadalmi segítségnyújtás szándékával akarjuk megvalósítani elképzeléseinket, hanem önálló munkahelyek teremtésének a szándékával is. Lehetőséget biztosítanánk az egyetemet végzett nagykárolyi és környékbeli szakképzett ifjaknak (valláspedagógusok, szociális asszisztensek stb.), hogy gyülekezeti központunkban munkahelyet találjanak.

d. Amint arról már előzőekben beszámoltam, gyülekezetünk előző terve egy templom felépítése volt. Nos, erre azért volt szükség, mert az 1989-es változások óta nagyon megnőtt a templomba járó aktív egyháztagok száma. Tíz év elmúltával ez a statisztika egy kicsit ugyan visszaesett, de híveink lelkesedése a templom és a vallásos élet iránt nem csökkent. Jelen pillanatban minden vasárnap reggel 9 órától tartja a kertvárosi egyház az istentiszteleteit, a belvárosiak pedig 11 órától, ugyanabban a templomban. Azt is el kell mondanom, hogy ünnepeink alkalmával szinte be sem fér a templomba a gyülekezet, annyian vagyunk, mindkét istentiszteleten külön-külön. Arról nem is beszélve, hogy ha a kertvárosi hívek számára közelebb lenne a templom, akkor még ennél is többen jönnének istentiszteletre. A jelenleg közös használatban levő "öreg- templom a kertvárosiak számára eléggé messze van és nehezen közelíthető meg. Mindennek ellenére egy egyszerű vasárnapi istentiszteleten soha sem vagyunk 300 személynél kevesebben, de például volt úgy, hogy ünnepek alkalmával hatszázan is voltunk a templomban (Karácsonykor, amikor Krisztus Urunk születésének estéjét ünnepeljük, a két gyülekezet tagjai közül együtt körülbelül ezren vagyunk, az emberek kint állnak az utcán).
Gyülekezeti komplexumunk része egy olyan többfunkciós nagyterem (körülbelül 450 férőhelyes a karzattal együtt), amelyben istentiszteleteket is tarthatnánk a kertvárosi hívek számára. Ez a nagyterem azonban, a megszokott templomi funkciók mellett alkalmas lesz arra is, hogy konferenciákat, gyűléseket, oktatási rendezvényeket szervezzünk benne. Elméletileg használni lehet majd minden olyan esemény alkalmával, amikor nemzeti öntudatunk ápolásáról, keresztyénségről, oktatásról, hitről, nevelésről szóló rendezvényeket tartunk, református és (ha van igény reá) ökumenikus jelleggel.
Utószó

Megvallom őszintén, esztendőről esztendőre egyre kilátástalanabbnak tűnik az új templom és szeretetotthon építése. Amint ismertetőnkből kiderült, 10 és 15 év között határoztuk meg az építkezés idejét (bár volt olyan is, aki 25 évet mondott). A pénzhiány és az engedélyek beszerzése miatt sok időt vesztettünk. Híveink erejükön felül adakoztak az építkezésre, bár hozzájárulásuk az eddigi építkezési összköltségeknek csupán 10 százalékát teszi ki.
Isten iránti hálával köszönünk meg minden eddigi támogatást azon külföldi és helyi Támogatóinknak, akik eddig is reánk tekintettek, és adományaikkal támogatták az építkezést. Mindig reménységgel tekintettünk előre akkor, amikor a helyi és pályázati pénzforrások lépésről lépésre lehetővé tették az építkezést, most azonban olyan próba előtt állunk, amely meghaladja jelenlegi lehetőségeinket. A szakemberek szerint úgy érdemes elkezdeni a falazást, ha az épületfal egyben tető alá is kerül - ha nem, rövid időn belül megrongálódik a felépítendő fal is. Ez a tény késztet bennünket arra, hogy az Önök segítségét is kérjük új templomunk és szeretetotthonunk felépítéséhez, mely segítséget előre meg is köszönünk, Isten gazdag áldását kérve életükre és minden munkájukra!
Adományaikat, pénzbeli és más jellegű támogatásaikat az alábbi címre, illetve bankszámlákra várjuk:


Cím: Parohia Reformata Carei Oras-Gradina
Str: Károlyi Gáspár, nr. 4
RO- 445100, Jud: Satu Mare

Tel/Fax: 004-0261-866719 Mobil: 004-0743-689614

e-mail: kertvaros_nagykaroly@yahoo.com

Adónyilvántartási kód (Cod Fiscal): 13524953
Bankszámlaszámok:
Lejes bankszámla: RO96 BRDE 310S V022 4039 3100
USD bankszámla: RO52 BRDE 310S V062 1342 3100



Köszönettel és testvéri szeretettel,



Tolnay István lelkész Kovács István főgondnok




Nagykároly, az Úr 2007. évében

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél