Az egyre népesedő település lakói református gyülekezetet formáltak, melyhez már az 1600-as évek közepétől jöttek jeles prédikátorok és néptanítók.

Önálló  gyülekezetként a kömlődi gyülekezet a Dunántúli Református Egyházkerület felsorolásában 1725-ben említtetik. Feljegyzett prédikátorainak sora így alakul.

1727           Ráczkevi János.

1736-1737  Mányi Mihály

1737-1748  Szarkmári István a kömlődiek első helyben lakó, s egyben templomépítő

      lelkésze.

1749-1753   Csokonai László, a híres költő nagyapja.  

1754-1758.  Túri Ferencz a lelkipásztor, aki Naszályról jött.

1758-1761.  Horváth György, aki édesapja Pálóczi Horváth Ádámnak 

1762-1786.  Deáki Ferenc.

1786-1788.  Endrédi József mindketten nagyhírű szónokok voltak.

Olyan nagyműveltségű papjai is voltak a kömlődi egyháznak, akik külföldön megszerzett tudományukat egyenesen ide, a falu népéhez hozták. Közülük is kiemelkedik Totth Pápai József akit Nagy tudása révén megválasztották püspöknek. Hivatala 1813-1827-ig tartott, ekkor a szomszédos Dadon lelkészként is szolgált.

1788-1813.  Totth Pápai József volt a kömlődiek lelkipásztora.

1812-1814.  Ecsedi János, a révkomáromi gimnázium tanári székéből jött Kömlődre. s,vezette a gyülekezetet.

1814-1826.  Obernyik József, a drámaíró Obernyik Károly édesapja.

1826-1828.  Jókuthy Zsigmond tölti be a lelkészi tisztet.   

1828-1841.  Szentmiklósi Sándor, jó szónok hírében állt.  

1841-1844.  Hörömpöli Gábor, Császárról érkezett  

1844-1845.  Dobos Lajos lelkipásztor, aki Kossuth lajos közeli barátja volt.

Ezután néhány hónapig Pálffy Lajos császári lelkész végzett helyettesítést. A kömlődi gyülekezet sokat áldozott egykoron egyházára, papjaira, fontosnak tartották, hogy kiváló képességű lelkészek szolgáljanak itt.

1845-1886.  Czibor Ferenc, aki a pápai főiskola filozófia professzori állását adta fel a kömlődi lelkészségért. 1886. március 21-én hunyt el Kömlődön.

1886-1887. Vörösmarty Károly akkori segédlelkész, helyettes lelkészként szolgát tovább.  

1887-1896.  Kelemen János töltötte be a lelkészi tisztet, utána Ácsra került lelkésznek.

1896-1897. Páli Lajos helyettes lelkész (novembertő-márciusig)

1897-1917.  Czike Pál volt a gyülekezet lelkipásztora, ő is szintén nagyhírű szónok hírében állt.  

1917-1927. László Dávid töltötte be a lelkészi állást. Közben segédlelkészként 1923-1928-ig Sarudy György is itt szolgált.

1928-1953.  Magyaródi Dénes volt a lelkipásztor.
1953-1985. Kerényi Béla volt Kömlődön a lelkész a legvészterhesebb időkben.       Tudományos szintű felkészültsége és fantasztikusan szép, operai énekhangja már a mai generációkhoz is szólt. Sajnos a rémidőszak "eredményei" miatt csak kevesen hallhatták hangját, érthették gondolatait. Nem érhette meg az általa többször megjövendölt változást, 1985-ben bekövetkezett halála óta nincs helybenlakó lelkész Kömlődön.

1985-1987. Fodor András, Tatán lakó esperes a helyettesítő lelkész. Őt váltotta fel a falu szülötte, aki környei lelkészként

1987-1996.  Szemeti Ferenc lelkipásztor, ő a falu szülötte, s Környei lelkészként szolgál Kömlődön. Tábori lelkészként a Magyar Honvédségnél.

1996-1999. Sugár Tamás szolgált a gyülekezetnél.

1999-től ismét Szemeti Ferenc a lelkipásztor, aki nyugdíjazásáig tábori esperesként is szolgált a Magyar Honvédségnél.