A kezdetek, történelmi áttekintés

Kömlőd a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében elterülő kis község, melyet a település közepén átfolyó ún. kömlődi vízfolyás szel ketté. A lankás dombok szinte körbeölelik
a kis völgyben meghúzódó falut.
A mai település ÉNY-i határában egykor római kori település lehetett, melyet a szántóföldről előkerülő egykori pénzérmék jelenléte bizonyíthat. E terület tudományosan nincs megkutatva,
azonban a kis patak melletti terület alkalmas lehetett település létesítésére.
Kömlőd község a legrégebbi feljegyzésekben előbb Kemlew, illetve Kemleü puszta néven szerepel. Később említik Kömlő, majd Kömlőd néven.
Avarkori földvár maradványainak tekintik a falu É-i dombvonulatán lévő kisebb kiemelkedést, melynek elhelyezkedése, esetleg kapcsolódhat a település elnevézéséhez, " Kémlő " - azaz megfigyelő pont.
Az 1300-as években a terület már Gesztes vár birtokaihoz tartozott, s mint ilyen Csór Tamás tulajdonát képezte 1360-ig. 1435-ben Albert király zálogba adta az egész várbirtokot Rozgonyi Istvánnak, s e zálogjogot Mátyás király is elismerte.
Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik.
Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekülnek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. A helyi szájhagyomány szerint a község melletti ingoványba süllyesztették az egykori kis templom harangját.
A török elnyomás idejéből feljegyzések nem maradtak.
A 1659-es esztendőből származik a következő említés Kömlődről, ekkor mint "puszta" szerepel, melynek fele részét a Farkas nevű család, másik felét a Tathay család birtokolta.
Nem a régi elhagyott falu területén indult meg az újabb település építése, hanem attól ÉK-re néhány száz méterre. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás
hitvallói, kálvinisták telepedtek le a faluban. A református gyülekezet kezdetben még nem formált önálló egyházközséget, ezt bizonyítja, hogy 1713-ban Kocson tartott egyházmegyei
közgyűlés jegyzőkönyeiben még nem említtetett az önálló egyházak között. 1740-ben alakult meg az önálló anyaegyházközség, ez évtől van Kömlődnek helyben lakó lelkésze is. A kömlődi
egyházközséghez tartozott a későbbiek során 1754-tól Kistagyospuszta és Nagytagyospuszta, valamint a környei egyházközség is. 1812 táján Környének Bánhidával való egyesülése
folytán Kömlődhöz való viszonya megszünt, majd Tagyospuszta is a környei egyházhoz kapcsolódott.

















Kapcsolódó linkek

http://www.parokia.hu/edit.php?id=3151&type=4&sid=3761