A Kömlődi Református Egyházközség Története
 A kezdetek, történelmi áttekintés
A kezdetek, történelmi áttekintés 
 
    Kömlőd  a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében elterülő kis község, melyet a település közepén átfolyó ún. kömlődi vízfolyás szel ketté. A lankás dombok szinte körbeölelik 
a kis völgyben meghúzódó falut.  
     A mai település ÉNY-i határában egykor római kori település lehetett, melyet a szántóföldről előkerülő egykori pénzérmék jelenléte bizonyíthat. E terület tudományosan nincs megkutatva, 
azonban   a  kis  patak melletti terület alkalmas lehetett település létesítésére. 
Kömlőd község a legrégebbi feljegyzésekben előbb Kemlew, illetve Kemleü puszta néven szerepel. Később említik Kömlő, majd Kömlőd néven. 
Avarkori  földvár  maradványainak tekintik  a  falu É-i dombvonulatán  lévő  kisebb kiemelkedést, melynek elhelyezkedése, esetleg kapcsolódhat a település elnevézéséhez, " Kémlő " - azaz megfigyelő pont.  
Az 1300-as években  a terület már Gesztes vár birtokaihoz tartozott, s mint ilyen Csór Tamás tulajdonát képezte 1360-ig. 1435-ben Albert király zálogba adta az egész várbirtokot Rozgonyi Istvánnak, s e zálogjogot Mátyás király is elismerte. 
Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik.  
Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is  török uralom alá került, lakói elmenekülnek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. A helyi szájhagyomány szerint  a község melletti ingoványba süllyesztették az egykori kis templom harangját. 
A török elnyomás idejéből feljegyzések nem maradtak.  
A 1659-es esztendőből származik  a következő említés  Kömlődről, ekkor mint "puszta" szerepel, melynek fele részét a Farkas nevű család, másik felét a Tathay család birtokolta. 
Nem a régi elhagyott  falu területén indult meg az újabb település építése, hanem attól ÉK-re néhány száz méterre. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás 
hitvallói, kálvinisták telepedtek le a faluban. A református gyülekezet kezdetben még nem formált önálló egyházközséget, ezt bizonyítja, hogy 1713-ban  Kocson tartott egyházmegyei 
közgyűlés jegyzőkönyeiben még nem említtetett az önálló egyházak között. 1740-ben alakult meg az önálló anyaegyházközség, ez évtől van Kömlődnek helyben lakó lelkésze is. A kömlődi 
egyházközséghez tartozott a későbbiek során 1754-tól Kistagyospuszta  és Nagytagyospuszta, valamint  a környei egyházközség is. 1812 táján Környének Bánhidával való egyesülése 
folytán Kömlődhöz való viszonya megszünt, majd   Tagyospuszta is a környei egyházhoz kapcsolódott.
Kapcsolódó linkek
http://www.parokia.hu/edit.php?id=3151&type=4&sid=3761
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 3, összesen: 37013


 
			 RSS
 RSS


