A kömlődi református gyülekezet mindig is rendkívül nagy súlyt fektetett az oktatásra, a fiatalok taníttatására. Adatok utalnak arra, hogy már az 1740-es évektől iskolát tartott fenn
az egyház. 1766-ban a lelkészlakkal és a templommal szomszédos telket megvásárolták 180 forintért és ekkor nagyobb mennyiségű épületfát is vásároltak. Ekkor épülhetett az első állandó iskola. Első rendes tanítója lett az egyháznak a szomódi tanítóságból ideválasztott Tóth Lajos, aki kiváló átadókészségével, és sikeres tanítási módszerével, valamint
fegyelemtartásával hervadhatatlan érdemeket szerzett, és maradandó értékeket teremtett a kömlődi oktatásban. Az iskola tanítói egészen 1870-ig akadémikus rektorok voltak, akik
háromévenként változtak, s az ez idő alatt megtakarított keresetükből teológiai tanulmányaik befejezése céljából külföldi egyetemekre mentek. Az utolsó ilyen rektor volt
Kömlődön Fazekas József, aki 1934 körül hunyt el, mint mihályházai lelkész. A kömlődi református iskolára jellemző volt, hogy rangot jelentett itt tanítani. Soha nem okozott gondot a tanítói állás betöltetése.
Kizárólag pályázati úton lehetett elnyerni a kömlődi tanítói állást. Jellemző volt az elismertségre, hogy az ország minden pontjáról voltak pályázók az évtizedek során.
A ma is fennálló iskolaépület 1882-ben épült, akkor egy tanteremmel és tanítói lakással. A megnövekvő diáklétszám miatt 1923-ban újabb két tanteremmel bővítették az épületet. A református iskola nemcsak a református ifjúság oktatását szolgálta, helyet adott minden kömlődi diáknak, felekezeti hovatartozás nélkül. Az iskola mindig is ellátta feladatát, nemcsak a tudományos oktatásban, hanem a hitbeli nevelésben is.
A kömlődi iskola falai közül számtalan jó felkészültségű diák került ki, akik az élet minden területén megállták a helyüket. Innen került ki a dunántúli egyházkerület három főgondnoka is, Pázmándy József, Pázmándy Dénes, Sárközy József, sőt a pápai főiskola egykori gondnoka, Pázmándy Lajos is.
Az 1950-es évek államosítása során a kömlődi iskolát is elvették a református egyháztól.
Hosszú évtizedek hit nélküli oktatása következett, mely mély sebeket hasított a kömlődi gyülekezet hitéletében is. E mélyenszántó sebek nemcsak az épület leépülését jelentették,
hanem az oktatás minőségében is visszafejlődést hoztak. A kömlődi hittanoktatás még a mai napig sem tudott kilábalni beteges elesettségéből. Az általános iskolás korú - mintegy
száz - diákból összesen négyen-öten járnak hittanra, ehhez még az is hozzátartozik, hogy katolikus hitoktatás egyáltalán nincs. Az 1990-es rendszerváltást követően az iskolát a
református egyház visszaigényelte, s a tulajdonjogot 1992-ben vissza is kapta, azzal, hogy az iskolai oktatás önkormányzati szinten továbbra is az épületben megmaradhat. A községben
1997-ben új iskola épült, így az egyház hozzájuthatna az épülethez. Nagy akadályt jelent azonban az, hogy az évek során az épület teljesen lepusztult, és az önkormányzat semmi hajlandóságot nem mutat a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésére, nevezetesen az iskolaépület állagának megóvására.
Ennek mára már az lett az eredménye, hogy a tető beázik, a falakról málik a vakolat, egyszóval az enyészet lett úrrá rajta.
Talán vissza kellene már adniuk!

A 2005-2006-os év nyag változásokat hozott!

ISTENNEK LEGYEN hála, megoldódott az épület sorsa. Nem a lebontás, hanem a felújítás, átalakítás és élettel való megtöltés történt.
Az Új Magyarország terv keretében EU, Állami és saját erő bevonásával pályázati támogatással felújítottuk az épületetet, bővítettük és benne felnőtt fogyatékos emberek számára nappali foglalkoztatzó házat hoztunk létre.
Az intézmény fenntartója a Kömlődi Református Gyülekezet.
Az intézmény néhai lelkipásztorunk nevét viseli.
KERÉNYI BÁLA REFORMÁTUS FOGLALKOZTATÓ HÁZ